Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor érdemes gyermekneurológus szakorvoshoz fordulni?

Érdekességek2017. november 06.

Akárcsak a felnőttek esetében, a gyermekeknél is számos olyan tünet létezik, amely mögött komoly neurológiai betegség is húzódhat. Ma már egyre több, korábban gyógyíthatatlannak vélt betegség gyógyítható, vagy az állapot romlása a korán elkezdett kezeléssel mérsékelhető. Csecsemő- és kisgyermekkorban kiemelten fontos az idegrendszeri problémák mielőbbi felismerése, hiszen a korai észlelés lehetőséget ad a beavatkozásra és a kóros állapot helyes útra terelésére.

A leggyakoribb tünetek a kicsik fejlődésbeli elmaradása, a mozgás és beszédfejlődés késése, viselkedészavarok és magatartászavarok. Kisiskolás korban viszont intő jel lehet a hangulatingadozás, a fejfájás és a szédülés is.

Az idegrendszeri betegségek közül gyermekkorban gyakran előfordul lázgörcs, eszméletvesztés, szédülés vagy fejfájás. Ezen tünetek részletes kivizsgálása rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezeléssel a kicsik állapota jelentősen javítható. A neurológiai rendellenességek lehetnek öröklöttek, de kialakulhatnak az agy veleszületett kóros elváltozásai során, szülési komplikációk miatt, vagy születés utáni betegségek szövődményeiként is.

Amit észre kell vennünk a csecsemőn

„Csecsemőkorban fontos a idegrendszeri problémák korai felismerése, különösen, ha a várandósság vagy a szülés alatt olyan problémák merültek fel, mint az idegi sérülés, törés, amely vákuumos vagy fogós szülésnél fordul elő. Koraszületés esetén is érdemes neurológiai vizsgálatot kérni, az esetleges rendellenességek kiszűrése érdekében, továbbá fontos a koraszülöttek mentális- és mozgásfejlődésének nyomon követése legalább 3 éves korig – mondta el Dr. Herczegfalvi Ágnes, a Czeizel Intézet gyermekneurológus szakorvosa, aki hozzátette, a leggyakoribb panaszok csecsemőkorban a fejlődésbeli elmaradásban, alvászavarban, táplálási nehézségekben, fokozott nyugtalanságban, a fejtartás, illetve a szem- és végtagmozgások rendellenességeiben érhetők tetten.


A szakember azt is kiemelte, hogy a szülők a gyermek szokatlan viselkedésére és a különböző készségek kései elsajátítására figyelhetnek fel a leghamarabb.

Ha a baba

érdemes szakorvoshoz fordulni, hiszen minél előbb észlelik a problémát, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

A kicsiknél, de a nagyoknál is figyelni kell

„Kisgyermekkorban az izomgyengeséggel járó mozgászavarok, az éjszakai felriadás és bevizelés, a magatartási problémák és az evészavarok is árulkodhatnak neurológiai rendellenességekről, míg pubertáskorban a figyelemzavar, a tanulási nehézségek, a hangulatingadozások és egyéb pszichés problémák (szorongás, depresszió, fóbiák, pánik) is utalhatnak kóros állapotra” – hangsúlyozta a szakorvos, aki szerint a nagyobb gyermekeknél a stressz nem megfelelő feldolgozása is sok pszichés betegség forrása lehet.

A gyógyítás érdekében gyakran pszichológust, logopédust vagy dietetikust is bevonnak a vizsgálatokba, a diagnózist követően pedig életvezetési tanácsokkal is ellátják a kis pácienseket és szüleiket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.