Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor forduljunk endokrinológushoz a meddőség miatt?

Érdekességek2024. március 16.

A női meddőség hátterében rengeteg különféle ok állhat, ezért a kivizsgálás gyakran hosszadalmas, több szakorvosi területre kiterjedő folyamat. A legtöbb esetben valamilyen fizikai elváltozásról van szó, így például a petevezető károsodásáról, endometriózisról, esetleg kismedencei összenövésekről – ezekkel a nőgyógyász foglalkozik. Amennyiben azonban hormonális okok állnak a háttérben, endokrinológus folytatja a kezelést, amelyről dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Fotó: gettyimages.comTesti elváltozások a női meddőség hátterében

Nagyon gyakori eset, hogy a női meddőség mögött a belső nemi szervek elváltozása áll, aminek következtében mechanikai akadályok nehezítik meg a teherbe esés bizonyos folyamatait, így a tényleges megtermékenyülést vagy a beágyazódást. A hüvely, a méh és a petevezetők területén többféle veleszületett és szerzett rendellenesség is előfordulhat, legyen szó akár nem megfelelő kifejlődésről, akár alaki deformitásról. Ezek jelentős többsége kisebb-nagyobb műtéti beavatkozással általában hatékonyan kezelhető. Ide sorolható többek közt:
– a petevezető károsodás vagy elzáródás,
 – az endometriózis,  
– a méhfalon található fibroidok,  
– a kismedencei összenövések.
Az ilyen jellegű problémákat nőgyógyász diagnosztizálja és kezeli, általában sebészi közreműködéssel. 

Hormonális elváltozások a női meddőség hátterében

Rengeteg esetben előfordul, hogy a női meddőséget nem testi elváltozás okozza, hiszen nőgyógyászati tekintetben minden rendben van, mégsem érkezik a gyermekáldás. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a háttérben gyakran hormonális eredetű panaszok állnak. Ezek a leggyakoribb hormonális okok a meddőség mögött:

Peteérési rendellenesség, elmaradó peteérés (ovuláció)
Sok esetben húzódik meg a meddőség mögött peteérési rendellenesség, ugyanis a hormonális rendszer csekély mértékű problémája is képes negatív hatást gyakorolni ezekre a folyamatokra. Ha a ciklus bármelyik periódusa akadozni kezd, akkor könnyen lehet, hogy a pete nem érik be. Gondot jelenthet például a cukorbetegség, valamint annak előszobája az inzulinrezisztencia, amelyek jelentősen befolyásolják a petefészek működését. A stressz, a nem megfelelő életmód, a sérülések, a túlzásba vitt fizikai aktivitás, az éhezés és daganatos megbetegedések is gátolhatják a peteérést, ahogyan más számos más ok.

Túlzott prolaktin hormon-termelés
Amennyiben a szervezetben megnövekszik a prolaktin hormon mennyisége, az szintén gondot okozhat a gyermekvállalásban. Ez a hormon többek közt képes arra, hogy beindítsa és növelje az anyatej termelődésének a mértékét. A prolaktin hormon mértéke több okból is megemelkedhet a szervezeten belül. Néhány esetben daganatos elváltozások állnak a háttérben, de bizonyos gyógyszerek egyaránt képesek akár tartósan is befolyásolni ezt az értéket. A túltermelődés általában határozott tüneteket produkál, így például, ha egy nőnél sem terhesség, sem szoptatás nem áll fenn, de mégis beindul a tejtermelés, akkor az minden esetben magas prolaktin szintet jelez a szervezeten belül, mely akadályozza a teherbe esést.

PCOS
A PCOS, vagyis policisztás ovárium szindróma egy összetett kórkép, aminél gyakran megfigyelhető az ösztrogén-progeszteron egyensúly felborulása, ami negatív hatást gyakorol az ovulációra. Az elváltozás hatására a petefészek belső felületén több kis ciszta keletkezik, melyek befolyásolják a peteérést, így, ha a kísérőjelenségek nem is tűnnek fel, valójában peteérés ilyen esetekben már nem történik, vagyis a megtermékenyítés egyik fontos összetevője kiesik a sorból. A peteérési problémák mellett a szindróma rendszerint negatív hatást gyakorol a cukoranyagcserére is, miközben egy ördögi körbe kerülve a betegek gyakran túlsúlyosak, a hormonális változások miatt pedig erős szőrzet jelenik meg rajtuk.
Szerencsére a PCOS kezelhető betegség, általában hormonkezeléssel és életmódváltással, ritkán sebészeti beavatkozással a tünetek jelentősen csökkenthetők, akár megszüntethetők.



Korai menopauza
Vannak olyan nők, akik sokszor ismeretlen okokból kifolyólag, de korai menopauzától szenvednek. A betegség lényege, hogy az érintett 40 éves kora előtt beleesik a változókorba, azaz lassan elmarad, megszűnik a menstruáció, valamint a peteérés is. Sok esetben nem derül fény arra, hogy a korai menopauza hátterében milyen okok állnak, de az immunbetegségek, a sugár- és kemoterápia, valamint a dohányzás határozottan ide sorolhatók. A kezelés nagyon összetett lehet, a nőgyógyásszal együttműködve történik és az állapot sajnos nem minden esetben orvosolható.

 

Pajzsmirigy betegség
A pajzsmirigy betegsége szintén rossz hatást gyakorol a nők termékenységére. Mind az alulműködés, mind a túlműködés képes arra, hogy teljesen felborítsa a komplett menstruációs ciklust, összezavarja a hormonrendszert, végső soron pedig meddőséget alakítson ki.

Gondos kivizsgálás szükséges


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.