Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor kell aggódni a méh-és darázscsípés miatt?

Érdekességek2024. május 04.

Fotó: 123rf.comAz egyre kellemesebbé váló idő ellenére is sokan óvakodnak a szabadtéri tevékenységektől, túrázástól vagy kertészkedéstől a méhek és a darazsak csípésétől tartva. Pedig a gyerekek mindössze 0,5 és a felnőttek 3 százalékának van tényleges méh- vagy darázscsípés allergiája, előzetes tájékozottsággal pedig minimalizálhatjuk a csípések kockázatát   – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus, fül-orr-gégész szakembere.

A tavasz beköszöntével felbolydul a természet, egyre több rovarral és bogárral találkozhatunk a kültéri tevékenységeink során. Bár a növénytermesztés szempontjából létfontosságú beporzók csípése akár allergiát is kiválthat, ám nem mindegyike jelent veszélyt ránk. A rajz- és mozifilmekkel ellentétben a méhek nem repkednek körülöttünk arra várva, hogy megcsíphessenek bennünket, és a virágokat meglátogató kis rovarokat is nyugodtan megközelíthetjük egy természetfotó erejéig anélkül, hogy megtámadnának bennünket.

-A méhcsípés sokszor csak egy óvatlan találkozás miatt következik be: rátenyerelünk a rovarra, vagy a kiteregetett ruhába belegabalyodva csíp meg bennünket. Nagyobb veszélyt jelenthetnek az ember közelében élő társas darazsak, amelyek padlásokon, ereszek alatt üthetnek tanyát, és agresszívan védhetik fészküket. Fontos különbség azonban, hogy a darazsak – a méhekkel ellentétben – képesek visszahúzni a fullánkjukat, így egyszerre többször is megszúrhatnak bennünket. A méhek viszont a szúráskor feromont bocsájtanak ki, ami miatt a közelben lévő többi méh is támadhat. Ha tehát méhcsípés ér bennünket, igyekezzünk mihamarabb elhagyni a helyszínt.

Milyen tünetei lehetnek a darázs- vagy méhcsípésnek?

-A csípést követő rövid időn belül megjelennek a jól ismert tünetek: bőrpír, viszketés, fájdalmas, vörös duzzanat és meleg tapintat, ami általában 1-2 napon belül elmúlik. Az emberek egy részénél akár 10 cm-nél nagyobb duzzanattal járó lokális reakció is létrejöhet, ami több napon át fennállhat. Bár ezek sokszor rendkívül ijesztőek és fájdalmasok is, de ez esetben is elegendő a tüneti kezelés, ami elsősorban a bent maradt fullánk eltávolítását, hideg állott vizes borogatást, jegelést és az érintett végtag felpolcolását jelenti – hangsúlyozza Moric doktornő.

A tüneteket antihisztamin tartalmú gyulladáscsökkentő krémekkel és gélekkel, valamint szükség esetén fájdalom-és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel csillapíthatjuk. A rovarcsípés után ritkán, de akár sokkal súlyosabb szisztémás (az egész szervezetet érintő) tünetek is kialakulhatnak, ezek időben történő felismerése pedig életmentő lehet! – figyelmeztet a szakember. A percekkel vagy akár fél órával később testszerte megjelenő bőrkiütés, duzzanat, gyomor-és bélrendszeri tünetek (pl. hasmenés, hányás), szédülés vagy fejfájás, a vérnyomás hirtelen megváltozása, súlyosabb esetben nehézlégzés, arc-és ajakduzzanat, illetve eszméletvesztés azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ha az érintett személy eszméleténél van, a mentő megérkezéséig fektessük a hátára, és lábait polcoljuk fel, nehézlégzés esetén azonban ültessük! 


Ha beigazolódik az allergia…

-Sajnos nem tudjuk szűrni azokat, akiknek méh- vagy a darázsméreg allergiája van, és előfordulhat az is, hogy egyetlen csípés után még nem derül fény azonnal az allergiás reakcióra. Ilyenkor ugyanis az történik – magyarázza Moric doktornő, hogy a szervezet ellenanyagot termel a rovarméregben található fehérje természetű anyagokkal szemben, ami – bizonyos kémiai anyagok felszabadulása révén – csak a következő csípés során váltja ki az allergiás tüneteket.

Ha a csípést követően szisztémás tüneteink alakultak ki, az allergológus szakorvos az anamnézisből felderíthető tünetek, a fizikai vizsgálat és az allergológiai diagnosztikai tesztek eredménye alapján állítja fel a diagnózist. Aki tudatában van rovarallergiájának, annál mindig legyen kéznél a kezelőorvos által felírt adrenalin hatóanyagot tartalmazó autoinjektor, amivel elkerülhetővé válik az életveszélyes anafilaxia kialakulása. Ilyenkor is szükséges azonban orvoshoz fordulni, hiszen az átmeneti javulást követően ismételten jelentkezhetnek a tünetek.

-A méh-, és darázscsípés allergiával diagnosztizáltak esetében érdemes megfontolni az allergénspecifikus immunterápiát, ami bár egy időigényes kezelés, de tartós védelmet biztosíthat a betegeknek. A kezelés tisztított és standardizált méregkivonatokkal történik, és az eredmények szerint a darázscsípés allergiás betegek 90- 95 százalékánál, a méhméreg allergiás betegek 75-80 százalékánál következik be gyógyulás – ismerteti dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...