Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen a tudományosan korrekt kézfogás?

Érdekességek2024. szeptember 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A legtöbb ember teljesen tudománytalanul fog kezet más személyekkel, ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet egy brit tudós készített, és egyúttal 12 szabályt is alkotott a korrekt kézfogás elvégzéséhez. 

A tanulmány szerint egy átlagember élete során kereken 15.000 alkalommal fog kezet, ezt a tevékenységet sok száz év óta művelik, de csak most készült el a használati utasítás a korrekt kézfogásokhoz.

A brit Geoffrey Beattie szerint 12 alapszabálya létezik a megfelelő kézfogásnak, amely a kutató szerint ez az egyik legfontosabb eleme a másik személyről kialakított képnek, az első benyomásnak.

A kézfogás információforrás, amelynek alapján a másikról ítéletet alkotunk, ezért fontos a határozottság. Ha nem így cselekszünk, azt a képet alakítjuk ki magunkról, hogy bizonytalanok vagyunk. Az egész kezünkkel, ráadásul jobb kézzel kell határozottan kezet fogni, míg az optimális kézrázás háromszori alkalommal történik, de 2-3 másodpercnél tovább nem ajánlatos megragadva tartani a másik fél kezét.

A legjobb, ha a kezek félmagasságban találkoznak, és fontos szabály az is, hogy kézfogás közben nézzünk a másik fél szemébe, és miközben rápillantunk, egy kis természetes mosoly is csak jót tehet.


A kéz felülete legyen száraz és hűvös, írja a kézfogás-kutató, aki azért fogalmazta meg 12 pontját, mert az amerikai Chevrolet autógyár vizsgálata szerint a megkérdezett emberek 70 százaléka nem tudta, hogyan kell megfelelően kezet fogni. Tekintettel arra, hogy a szerződéseket is hagyományosan kézfogással "pecsételik meg", ezért fontos, hogy a munkatársak tisztában legyenek a megfelelő kézfogással, írta az amerikai autógyártó.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.