Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen szeretetnyelvet beszélsz?

Érdekességek2018. szeptember 29.

Sokan végig sem gondoljuk, mennyi útja van annak, hogy kifejezésre juttassuk érzéseinket. Szeretni sokféleképpen lehet. Ahogyan vágyni is a szeretetre. Igazán szeretve pedig akkor érezzük magunkat, ha a kettő összhangban van egymással. Fontos, hogy képesek legyünk megérteni egymás szeretetnyelvét, s azon keresztül megszólítani a másikat.  

Bár mindannyian másképp fejezzük ki a szeretetünket, ez csupán kevesekben tudatosodik.

Természetesnek vesszük, hogy a másik is arra vágyik, amire mi. Hogy számára is az okoz örömöt, ami nekünk. Épp ezért igyekszünk úgy szeretni őt, ahogyan az hasonló esetben nekünk a legjobban esne. Azt adjuk neki, amit magunk is kapni vágyunk, ill. hiányoljuk, ha nem azt kapjuk viszont.

A szeretet kifejezésében lényeges különbségek lehetnek közöttünk, melynek következményeképpen akár kommunikációs zavar is kialakulhat azok között, akik pedig szeretik egymást.

Ha nem ismerjük fel a saját szeretetnyelvünket, és nem tanuljuk meg, hogyan kommunikáljuk azt a másik felé, akkor megtörténhet, hogy a felek elégedetlenné válnak a kapcsolatban, miközben mindketten rendszeresen kifejezik egymás iránt a szeretetüket. Hiába mutatják ki azonban mindezt, ha a másik számára értelmezhetetlen módon teszik.
Fontos tehát, hogy megismerve a saját szeretetnyelvünket, valamint megértve a másikét, megtanuljuk, hogyan tudunk összhangot kialakítani egymás érzelmi szükségletei között.
Az alábbiakban a Gary Chapman által megfogalmazott öt szeretetnyelvet tekintjük át.


1. Elismerés – dicséret, pozitív visszajelzés

Simogatni szavakkal is lehet. A gyermekkort elhagyva mégis egyre kevesebb ilyen szeretetteljes érintést kapunk a környezetünktől.
A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy azért nem jár dicséret, ha valamit megfelelően elvégzünk, megcsinálunk, létrehozunk. A 100%-os eredményt természetesnek veszi a környezetünk, szóvá pedig csak azt teszik, ha valami miatt ez alatt teljesítünk. A negatív visszajelzés túlsúlya kifejezetten károsan hat az önbecsülésünk szintjére. Alulértékeljük magunkat miatta.
A rendszeres, hiteles, pozitív visszajelzés tehát nagyon fontos volna.
Az elismerés, a dicséret, egy-két jó szó mindannyiunknak sokat jelent, így még annak is képes lehet bearanyozni a napját, akinek nem ez a szeretetnyelve.

2. Minőségi idő – osztatlan figyelem

Nem minden pár van igazán együtt. Legtöbben szabadidejük nagy részében ahelyett, hogy egymásra fókuszálva együtt lennének, különböző tevékenységeket egymás mellett végezve múlatják az időt.

Amikor két ember pusztán egy helyiségben tartózkodik, de nem élvezi egymás osztatlan figyelmét, az nem nevezhető minőségi időnek.
Hiába van a másik mellettünk, ha közben mással foglalkozik, minket joggal gyötörhet hiányérzet. Az együttlevés ugyanis nem egyenlő az egymás mellett levéssel.
Vannak persze pillanatok, mikor jól eshet a másik puszta jelenléte. Ilyenkor talán nem érzi az adott fél szükségét annak, hogy beszélgessen a másikkal. Az azonban, akinek a szeretetnyelve a minőségi idő, bizony szenvedni fog, ha ilyenkor nélkülözni kényszerül partnere maximális figyelmét.

3. Ajándékozás

A gyerekek sokszor adnak át akár értéktelen tárgyakat a gondozói környezetüknek, hogy az ajándékozás aktusán keresztül kifejezzék a szeretetüket.
A kisgyermek az anyjának átnyújt egy falat ételt, az apjának büszkeséggel áthatva egy darab követ, a kistestvérének a kedvenc plüssállatát.
Vannak, akiknél ez a szeretetnyelv később is meghatározó marad. Ők lesznek azok, akik lépten-nyomon apróságokkal lepik meg a környezetüket. Egy szelet sütivel, egy apró kitűzővel, egy baráti sörözés élményével.
Az ajándékozás során nem annak értéke, vagy tárgya számít igazán, hanem maga az ajándékozás gesztusa. Fontos tehát, hogy időről-időre viszonozzuk azt, máskülönben erős hiányérzet alakulhat ki abban, akinek ez a szeretetnyelve.

4. Szívesség – segítségnyújtás

Az ember társas lény. Lételemünk, hogy támogassuk egymást, vagy szükség esetén mi kapjunk segítséget. Különösen igaz ez azokra, akik közel állnak egymáshoz.
Vannak, akik a szívességeken, apró gesztusokon, vagy a valódi, komoly erőfeszítést kívánó segítségnyújtáson keresztül fejezik ki azt, hogy mit éreznek a másik iránt.
Gondoskodnak a másikról, megoldják a problémákat, támogatják őket, bizonyos feladatokat akár helyettük is elvégeznek, ezáltal fejezve ki a szeretetüket. Az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyek ritkán fogalmazzák meg szavakkal az érzéseiket, tettekkel azonban akár nap-nap után bizonyosságot tehetnek róla.

5. Testi érintés

Az ölelés, az érintés, a másik fizikai közelsége iránti igényünk szintén gyermekkori sajátosság, mely szeretetnyelvként végigkísérheti a felnőttkort.
A testi kontaktus kialakítására és fenntartására irányuló vágyban tetten érhető az elfogadásnak, a biztonságkeresésnek, és az egymáshoz tartozás kifejezésének érzelmi szükséglete.
Azok, akiknek ez a szeretetnyelve, nem feltétlen a szexualitás előszobájaként tekintenek a másik testi közelségére.
A bőrkontaktus, a test melege, a simogatás mind-mind lehetőséget teremtenek számukra, hogy megélhessék az érzelmeiket, valamint a másik érintésén keresztül feltöltődhessenek szeretettel.
Az a partner, aki ezt nem igényli, vagy visszautasítja, esetleg puszta szexuális közeledésként értelmezve azt rossz irányba tereli, akár csalódást is kialakíthat az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyben.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Injekciós fogyasztószerek?

2025. október 02.

Ön is szívesen fogyna le gyógyszeres injekciókkal? Azért a helyzet komplikáltabb egy pár tűszúrásnál, mivel számos tévhit kering a köztudatban a fogyasztóinjekciók alkalmazásával kapcsolatban.

A túlsúly és az elhízás nemcsak esztétikai hiba, hanem számos kockázattal jár, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, az anyagcsere-betegségek, köztük pl. a cukorbetegség szempontjából, csakúgy, mint az ízületi károsodások kialakulását tekintve.

Új hatóanyagok a fogyókúrához

A túlsúly és az elhízás kezelésére alkalmazható gyógyszerek palettája új – vényköteles – hatóanyagokkal bővült. (Az új hatóanyagok, így a liraglutid és a tirzepatid az ún. glükagonszerű peptid-1 [GLP-1]analógok csoportjába tartoznak.) A GLP-1analógokat eredetileg a szénhidrát-anyagcsere karbantartására fejlesztették a cukorbetegek kezelésére, de kiderült, hogy azok jelentős testtömegcsökkenés előidézésére is képesek.

Ma már vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a liraglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek olyan módon képesek fogyást előidézni, amely számos előnnyel jár a szív- és érrendszer, ill. az anyagcsere vonatkozásában is. leszögezendő, hogy a gyógyszeres fogyáshoz lényeges orvos segítségét kérni: egyrészt az említett fogyasztószerek nem alkalmazhatók mindenkinél, másrészt az adagolásuk – a terápia optimalizálása és a lehetséges mellékhatások miatt is – orvosi kontrollt tesz szükségessé.

Benőtt köröm: nemcsak a szűk cipő a hibás – tévhitek és valóság

2025. október 02.

A benőtt köröm sokakat érintő probléma, ennek megfelelően sajnos számtalan tévhit is kering ezzel kapcsolatban. Akinek már volt, igyekszik a lehető legtöbbet tenni azért, hogy elkerülje, akinek pedig még nem volt, csak legyint egyet, hiszen ez „csak” egy esztétikai probléma. Holott távolról sem erről van szó: a benőtt köröm komoly fájdalmat, gyulladást, más betegségekkel együtt pedig akár jelentős veszélyt is rejthet magában!

A témában dr. Móga Kristóf, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Benő, de miért?

Érdemes első körben tisztázni, miért is alakul ki a benőtt köröm. A tévhitekkel ellentétben ez ugyanis nemcsak a cipőn múlik – bár igaz, hogy ez külső tényezőként közrejátszik a kialakulásában. A benövő körmök széle túlságosan ívelten nő, így belevágja magát a bőrbe, ami nemcsak erősen fájdalmas, de gyulladást is okozhat. Kialakulásában valóban szerepet játszik a túl szoros cipő, de az öröklött hajlam mellett leginkább a helytelen körömvágás okolható.

A lábujjak körmeit a kézujjak körmeivel ellentétben túlságosan kerekre vágni nem szabad. Az egyenes vágás a megfelelő, a köröm széleinél enyhén lekerekítve. Így a köröm széle nem deformálódik, a benőtt köröm kialakulása pedig többnyire elkerülhető. Ehhez természetesen hozzátartozik a megfelelő lábhigiénia is, hiszen például gombás fertőzés esetén a megvastagodott körömdeformitások is előidézhetik a fájdalmas jelenséget.

Sajnos a benőtt köröm kialakulására való hajlam örökölhető, hiszen a vastagabb, erősebben ívelt körmök jelenléte genetikailag meghatározott. Azonban még ebben az esetben is jó eséllyel kerülhetők el a panaszok, ha a cipőre, a lábhigiéniára és a körömvágás módjára odafigyelünk.

Öngyilkosság – beszélnünk kell róla!

2025. október 01.

Az önkezű halál az emberi élet egyik legtragikusabb eseménye, amely minden történelmi korban, minden földrészen, és minden országban előfordult és előfordul ma is. Az öngyilkosság ma már nem tabu, nyíltan lehet, és kell is beszélni róla. Ezt a kérdést azért sem érdemes szemérmesen a szőnyeg alá söpörni, mert az öngyilkossággal úgyis mindenki találkozott már, akár történelmi, irodalmi tanulmányai során, akár regények, filmek, operák, valamint média-híradások révén, és van, aki sajnálatosan egyéni-családi-baráti érintettség okán is. Ha nem beszélünk erről a kérdésről tudományos megalapozottsággal, sok félreértés, félelem, hamis tudás és indokolatlan előítélet keletkezhet.

Egy befejezett (és nem „sikeres”) öngyilkosság több tucat embert érint közvetlenül (rokonok, barátok, munkatársak stb.) és mindezeken túl komoly veszteséget jelent a társadalom számára is. Napjainkban a világon körülbelül 700.000, Európában megközelítőleg 120.000, hazánkban pedig 1600 körüli öngyilkosság történik évente! Az öngyilkosságban meghaltak több mint kétharmada férfi, míg a befejezett öngyilkosságnál 20-szor gyakoribb öngyilkossági kísérletet elkövetők többsége nő. Az öngyilkossági kísérletet komolyan kell venni, és nem igaz az a mondás, miszerint „aki igazán öngyilkos akar lenni, az meg is tudja tenni…”.

Nem igaz továbbá az sem, hogy aki túléli a kísérletet az csak manipulál és zsarolja a környezetét. Az öngyilkosságban meghaltak közel felének már volt legalább egy megelőző kísérlete és a kísérletezők egynegyede öngyilkosságban hal meg!

Az öngyilkosság nem tekinthető a súlyos, nehéz élet-helyzetekre adott normális reakciónak. Az öngyilkosok több mint 90 százaléka mentális (más szóval pszichiátriai) betegségben szenved a halála idején, ezek közül a leggyakoribb a súlyos depresszió, amely az esetek több mint kétharmadában van jelen. Depresszióban a beteg mindent sötét szemüvegen keresztül lát, a legegyszerűbb feladat is megoldhatatlan problémának tűnik számára, és a szinte mindenki életében előforduló negatív élet-eseményeket túlértékelve gyakran kilátástalannak látja jövőjét.  A depressziósok mindent sötét szemüvegen keresztül látnak, fokozottan érzékenyek a negatív élet-eseményekre, megküzdési stratégiájuk éppen pszichés betegségük miatt sokszor elégtelen, ezért az őket ért negatív külső hatásokra gyakran végzetes reakciókkal válaszolnak. Ugyanakkor a pszichésen egészséges emberek képesek megküzdeni még igen súlyos sorscsapásokkal is, anélkül, hogy az öngyilkosság gondolata egyáltalán felmerült volna bennük.