Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen szeretetnyelvet beszélsz?

Érdekességek2018. szeptember 29.

Sokan végig sem gondoljuk, mennyi útja van annak, hogy kifejezésre juttassuk érzéseinket. Szeretni sokféleképpen lehet. Ahogyan vágyni is a szeretetre. Igazán szeretve pedig akkor érezzük magunkat, ha a kettő összhangban van egymással. Fontos, hogy képesek legyünk megérteni egymás szeretetnyelvét, s azon keresztül megszólítani a másikat.  

Bár mindannyian másképp fejezzük ki a szeretetünket, ez csupán kevesekben tudatosodik.

Természetesnek vesszük, hogy a másik is arra vágyik, amire mi. Hogy számára is az okoz örömöt, ami nekünk. Épp ezért igyekszünk úgy szeretni őt, ahogyan az hasonló esetben nekünk a legjobban esne. Azt adjuk neki, amit magunk is kapni vágyunk, ill. hiányoljuk, ha nem azt kapjuk viszont.

A szeretet kifejezésében lényeges különbségek lehetnek közöttünk, melynek következményeképpen akár kommunikációs zavar is kialakulhat azok között, akik pedig szeretik egymást.

Ha nem ismerjük fel a saját szeretetnyelvünket, és nem tanuljuk meg, hogyan kommunikáljuk azt a másik felé, akkor megtörténhet, hogy a felek elégedetlenné válnak a kapcsolatban, miközben mindketten rendszeresen kifejezik egymás iránt a szeretetüket. Hiába mutatják ki azonban mindezt, ha a másik számára értelmezhetetlen módon teszik.
Fontos tehát, hogy megismerve a saját szeretetnyelvünket, valamint megértve a másikét, megtanuljuk, hogyan tudunk összhangot kialakítani egymás érzelmi szükségletei között.
Az alábbiakban a Gary Chapman által megfogalmazott öt szeretetnyelvet tekintjük át.


1. Elismerés – dicséret, pozitív visszajelzés

Simogatni szavakkal is lehet. A gyermekkort elhagyva mégis egyre kevesebb ilyen szeretetteljes érintést kapunk a környezetünktől.
A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy azért nem jár dicséret, ha valamit megfelelően elvégzünk, megcsinálunk, létrehozunk. A 100%-os eredményt természetesnek veszi a környezetünk, szóvá pedig csak azt teszik, ha valami miatt ez alatt teljesítünk. A negatív visszajelzés túlsúlya kifejezetten károsan hat az önbecsülésünk szintjére. Alulértékeljük magunkat miatta.
A rendszeres, hiteles, pozitív visszajelzés tehát nagyon fontos volna.
Az elismerés, a dicséret, egy-két jó szó mindannyiunknak sokat jelent, így még annak is képes lehet bearanyozni a napját, akinek nem ez a szeretetnyelve.

2. Minőségi idő – osztatlan figyelem

Nem minden pár van igazán együtt. Legtöbben szabadidejük nagy részében ahelyett, hogy egymásra fókuszálva együtt lennének, különböző tevékenységeket egymás mellett végezve múlatják az időt.

Amikor két ember pusztán egy helyiségben tartózkodik, de nem élvezi egymás osztatlan figyelmét, az nem nevezhető minőségi időnek.
Hiába van a másik mellettünk, ha közben mással foglalkozik, minket joggal gyötörhet hiányérzet. Az együttlevés ugyanis nem egyenlő az egymás mellett levéssel.
Vannak persze pillanatok, mikor jól eshet a másik puszta jelenléte. Ilyenkor talán nem érzi az adott fél szükségét annak, hogy beszélgessen a másikkal. Az azonban, akinek a szeretetnyelve a minőségi idő, bizony szenvedni fog, ha ilyenkor nélkülözni kényszerül partnere maximális figyelmét.

3. Ajándékozás

A gyerekek sokszor adnak át akár értéktelen tárgyakat a gondozói környezetüknek, hogy az ajándékozás aktusán keresztül kifejezzék a szeretetüket.
A kisgyermek az anyjának átnyújt egy falat ételt, az apjának büszkeséggel áthatva egy darab követ, a kistestvérének a kedvenc plüssállatát.
Vannak, akiknél ez a szeretetnyelv később is meghatározó marad. Ők lesznek azok, akik lépten-nyomon apróságokkal lepik meg a környezetüket. Egy szelet sütivel, egy apró kitűzővel, egy baráti sörözés élményével.
Az ajándékozás során nem annak értéke, vagy tárgya számít igazán, hanem maga az ajándékozás gesztusa. Fontos tehát, hogy időről-időre viszonozzuk azt, máskülönben erős hiányérzet alakulhat ki abban, akinek ez a szeretetnyelve.

4. Szívesség – segítségnyújtás

Az ember társas lény. Lételemünk, hogy támogassuk egymást, vagy szükség esetén mi kapjunk segítséget. Különösen igaz ez azokra, akik közel állnak egymáshoz.
Vannak, akik a szívességeken, apró gesztusokon, vagy a valódi, komoly erőfeszítést kívánó segítségnyújtáson keresztül fejezik ki azt, hogy mit éreznek a másik iránt.
Gondoskodnak a másikról, megoldják a problémákat, támogatják őket, bizonyos feladatokat akár helyettük is elvégeznek, ezáltal fejezve ki a szeretetüket. Az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyek ritkán fogalmazzák meg szavakkal az érzéseiket, tettekkel azonban akár nap-nap után bizonyosságot tehetnek róla.

5. Testi érintés

Az ölelés, az érintés, a másik fizikai közelsége iránti igényünk szintén gyermekkori sajátosság, mely szeretetnyelvként végigkísérheti a felnőttkort.
A testi kontaktus kialakítására és fenntartására irányuló vágyban tetten érhető az elfogadásnak, a biztonságkeresésnek, és az egymáshoz tartozás kifejezésének érzelmi szükséglete.
Azok, akiknek ez a szeretetnyelve, nem feltétlen a szexualitás előszobájaként tekintenek a másik testi közelségére.
A bőrkontaktus, a test melege, a simogatás mind-mind lehetőséget teremtenek számukra, hogy megélhessék az érzelmeiket, valamint a másik érintésén keresztül feltöltődhessenek szeretettel.
Az a partner, aki ezt nem igényli, vagy visszautasítja, esetleg puszta szexuális közeledésként értelmezve azt rossz irányba tereli, akár csalódást is kialakíthat az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyben.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Magyar népszokások, hiedelmek karácsonykor

2025. december 24.

A karácsonyi szokásokban és hiedelmekben megőrződtek a téli napfordulóhoz, az évkezdethez és Jézus születéséhez fűződő hagyományok.   

December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún. paradicsomjátékot, amelyben a bűnbeesés történetét jelenítették meg. Ezen a napon szigorú böjtöt tartottak és a karácsonyi vacsorát az éjféli mise után fogyasztották el. A háziasszony mindent előre kikészített, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztania. A család együtt imádkozott és elsőként mézbe mártott fokhagymát, diót ettek. A fokhagymának gonoszűző szerepet tulajdonítottak. Az alma is elmaradhatatlan volt a karácsonyi asztalon, egy almát annyi felé vágtak, ahány tagja volt a családnak és együtt elfogyasztották a család összetartását erősítve. A szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma a család egészségét biztosították. A néphit szerint, ha karácsonykor babot, borsót, tököt, mákos gubát, halat esznek, akkor a következő évben bőségben lesz részük. A családtagoknak mindenből kellett enni, inni. Szokás volt a család halottainak is megteríteni és minden ételből egy keveset tányérra tettek. Karácsonykor dióval jósoltak, a tálból kivett jó dió egészséget, a rossz betegséget, bajt jósolt. A karácsonyi vacsora után a morzsát nem szabad kidobni az ünnep végéig, mert megóvja a ház lakóit a betegségtől. A szemetet sem ajánlatos kivinni a házból, mert a szeméttel a szerencse is távozik. A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad. 

Az asztal egész héten át terítve volt minden háznál, hogy a látogatókat, köszöntőket is megkínálják. A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy a közelébe helyezett tárgyaknak, eszközöknek különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Mágikus erejűnek tartották pl. a karácsonyi abroszt, később sütőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen, és a kenyér is megkeljen. A karácsonyi abroszt advent csendjében hímezték az asszonyok. Az asztal alatt a megszületett kisded szalmája fénylett, így a házakat a betlehemi istállóhoz hasonlatossá tették. Ezt a szénát, vagy szalmát karácsony után az állatok alá helyezték vagy megetették velük, hogy szaporák, egészségesek legyenek. Az asztalra vagy alá magvakat is raktak, a következő évre jó termését, a bőséget varázsoltak.

Az ünnepi készülődésben vajon mindenre gondolunk?

2025. december 24.

A karácsonyi készülődés sokszor próbára teszi a családot, de a háziasszonyt mindenképp. Sok mindenre kell gondolnunk, vagy legalább is célszerű lenne.

Az ünnepi hangulat mindenkit megérint. Környezetünkben – az utcán, a boltokban – minden ünnepi díszben, s ez bennünk is érzelmeket, reakciót vált ki. Sokunk számára a december az év legboldogabb időszaka.

Valóban felhőtlen az ünnep?

A karácsonyhoz általában pozitív érzelmek társulnak, de nem mindenki van így ezzel. Az ünnepi készülődés, a vendégvárás, a boltokban és az utcán a nagy tömeg sok embert megvisel. „Készen leszek mindennel, amit elterveztem? Ízleni fog mindenkinek a menü? Ritkán jön össze így ez a nagy család, vajon jó hangulatú lesz a beszélgetés?”
Ilyen és ehhez hasonló kérdések mindenkiben felmerülhetnek. De van, akiben még ennél is komolyabb feszültségek vannak. Félelem és rettegés keríti hatalmába már a hónap elején. A tömeg, a villódzó fények, a túl nagy felelősség, a túl nagy kiadás, a túl nagy fizikai és szellemi megterhelés. Sőt, súlyosabb esetben különböző fóbiák is kialakulhatnak.

Az enyhébb panaszok különböző vény nélkül kapható növényi készítményekkel, relaxációs terápiákkal kezelhetők, tartós fóbia esetén – ami egy szorongásos betegség – szakemberhez célszerű fordulni, aki jó eséllyel teljes egészében meggyógyítja ezt az életminőséget is megrontó betegséget.

Okoseszközt ajándékozna karácsonyra gyermekének? Érdemes tudnia az online veszélyekről!

2025. december 23.

Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.

A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.

Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?

Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:


Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.