Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen szeretetnyelvet beszélsz?

Érdekességek2018. szeptember 29.

Sokan végig sem gondoljuk, mennyi útja van annak, hogy kifejezésre juttassuk érzéseinket. Szeretni sokféleképpen lehet. Ahogyan vágyni is a szeretetre. Igazán szeretve pedig akkor érezzük magunkat, ha a kettő összhangban van egymással. Fontos, hogy képesek legyünk megérteni egymás szeretetnyelvét, s azon keresztül megszólítani a másikat.  

Bár mindannyian másképp fejezzük ki a szeretetünket, ez csupán kevesekben tudatosodik.

Természetesnek vesszük, hogy a másik is arra vágyik, amire mi. Hogy számára is az okoz örömöt, ami nekünk. Épp ezért igyekszünk úgy szeretni őt, ahogyan az hasonló esetben nekünk a legjobban esne. Azt adjuk neki, amit magunk is kapni vágyunk, ill. hiányoljuk, ha nem azt kapjuk viszont.

A szeretet kifejezésében lényeges különbségek lehetnek közöttünk, melynek következményeképpen akár kommunikációs zavar is kialakulhat azok között, akik pedig szeretik egymást.

Ha nem ismerjük fel a saját szeretetnyelvünket, és nem tanuljuk meg, hogyan kommunikáljuk azt a másik felé, akkor megtörténhet, hogy a felek elégedetlenné válnak a kapcsolatban, miközben mindketten rendszeresen kifejezik egymás iránt a szeretetüket. Hiába mutatják ki azonban mindezt, ha a másik számára értelmezhetetlen módon teszik.
Fontos tehát, hogy megismerve a saját szeretetnyelvünket, valamint megértve a másikét, megtanuljuk, hogyan tudunk összhangot kialakítani egymás érzelmi szükségletei között.
Az alábbiakban a Gary Chapman által megfogalmazott öt szeretetnyelvet tekintjük át.


1. Elismerés – dicséret, pozitív visszajelzés

Simogatni szavakkal is lehet. A gyermekkort elhagyva mégis egyre kevesebb ilyen szeretetteljes érintést kapunk a környezetünktől.
A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy azért nem jár dicséret, ha valamit megfelelően elvégzünk, megcsinálunk, létrehozunk. A 100%-os eredményt természetesnek veszi a környezetünk, szóvá pedig csak azt teszik, ha valami miatt ez alatt teljesítünk. A negatív visszajelzés túlsúlya kifejezetten károsan hat az önbecsülésünk szintjére. Alulértékeljük magunkat miatta.
A rendszeres, hiteles, pozitív visszajelzés tehát nagyon fontos volna.
Az elismerés, a dicséret, egy-két jó szó mindannyiunknak sokat jelent, így még annak is képes lehet bearanyozni a napját, akinek nem ez a szeretetnyelve.

2. Minőségi idő – osztatlan figyelem

Nem minden pár van igazán együtt. Legtöbben szabadidejük nagy részében ahelyett, hogy egymásra fókuszálva együtt lennének, különböző tevékenységeket egymás mellett végezve múlatják az időt.

Amikor két ember pusztán egy helyiségben tartózkodik, de nem élvezi egymás osztatlan figyelmét, az nem nevezhető minőségi időnek.
Hiába van a másik mellettünk, ha közben mással foglalkozik, minket joggal gyötörhet hiányérzet. Az együttlevés ugyanis nem egyenlő az egymás mellett levéssel.
Vannak persze pillanatok, mikor jól eshet a másik puszta jelenléte. Ilyenkor talán nem érzi az adott fél szükségét annak, hogy beszélgessen a másikkal. Az azonban, akinek a szeretetnyelve a minőségi idő, bizony szenvedni fog, ha ilyenkor nélkülözni kényszerül partnere maximális figyelmét.

3. Ajándékozás

A gyerekek sokszor adnak át akár értéktelen tárgyakat a gondozói környezetüknek, hogy az ajándékozás aktusán keresztül kifejezzék a szeretetüket.
A kisgyermek az anyjának átnyújt egy falat ételt, az apjának büszkeséggel áthatva egy darab követ, a kistestvérének a kedvenc plüssállatát.
Vannak, akiknél ez a szeretetnyelv később is meghatározó marad. Ők lesznek azok, akik lépten-nyomon apróságokkal lepik meg a környezetüket. Egy szelet sütivel, egy apró kitűzővel, egy baráti sörözés élményével.
Az ajándékozás során nem annak értéke, vagy tárgya számít igazán, hanem maga az ajándékozás gesztusa. Fontos tehát, hogy időről-időre viszonozzuk azt, máskülönben erős hiányérzet alakulhat ki abban, akinek ez a szeretetnyelve.

4. Szívesség – segítségnyújtás

Az ember társas lény. Lételemünk, hogy támogassuk egymást, vagy szükség esetén mi kapjunk segítséget. Különösen igaz ez azokra, akik közel állnak egymáshoz.
Vannak, akik a szívességeken, apró gesztusokon, vagy a valódi, komoly erőfeszítést kívánó segítségnyújtáson keresztül fejezik ki azt, hogy mit éreznek a másik iránt.
Gondoskodnak a másikról, megoldják a problémákat, támogatják őket, bizonyos feladatokat akár helyettük is elvégeznek, ezáltal fejezve ki a szeretetüket. Az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyek ritkán fogalmazzák meg szavakkal az érzéseiket, tettekkel azonban akár nap-nap után bizonyosságot tehetnek róla.

5. Testi érintés

Az ölelés, az érintés, a másik fizikai közelsége iránti igényünk szintén gyermekkori sajátosság, mely szeretetnyelvként végigkísérheti a felnőttkort.
A testi kontaktus kialakítására és fenntartására irányuló vágyban tetten érhető az elfogadásnak, a biztonságkeresésnek, és az egymáshoz tartozás kifejezésének érzelmi szükséglete.
Azok, akiknek ez a szeretetnyelve, nem feltétlen a szexualitás előszobájaként tekintenek a másik testi közelségére.
A bőrkontaktus, a test melege, a simogatás mind-mind lehetőséget teremtenek számukra, hogy megélhessék az érzelmeiket, valamint a másik érintésén keresztül feltöltődhessenek szeretettel.
Az a partner, aki ezt nem igényli, vagy visszautasítja, esetleg puszta szexuális közeledésként értelmezve azt rossz irányba tereli, akár csalódást is kialakíthat az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyben.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A jubileumok jelentősége

2025. szeptember 29.

A jubileum szó eredetileg a héber „jóbél” szóból ered, ami egy olyan kürtöt jelentett, amit a mózesi törvényeknek megfelelően minden ötvenedik évben meg kellett fújni, az esedékes szentév kezdetének jelzéseként. Később, a kereszténység idején, az egyházi latinban a „iubilaeum” szóval jelölték az általános bűnbocsánattal összekapcsolt ünnepi időszakokat, azaz a jubileum mindig egy kiemelt esemény/időszak jelölésére szolgált.

Tehát a jubileum nem csupán egy egyszerű évforduló (bár természetesen az is), hanem egy olyan kiemelt, ünnepi alkalom, ami egy jelentős esemény emlékét idézi fel, tipikusan „kerek” évfordulókon. (Azért az idézőjel, mert például a 25., azaz negyedszázados évfordulókat is jubileumként szoktuk emlegetni.)

Mióta az emberek egyáltalán számontartják a lineáris időt, és nem csak az évszakok folyamatos és ciklikus változásában érzékelik azt (mint sok természeti nép egykor), mindig voltak kijelölt időpontok, melyek különös jelentőséggel bírtak. És persze a kerek évfordulók is csak azóta számítanak ilyennek, amióta tízes számrendszert használunk, mondjuk a tizenkettes helyett. Az évfordulók és jubileumok pszichológiai és szociálpszichológiai jelentősége több szinten is megmutatkozik – egyéni, társas és kulturális szinten egyaránt, bár az utóbbi kettő lehet akár egy is. Ezek a kiemelt, eseménnyé váló időszakok nem csupán években kifejezhető mérföldkövek, hanem mélyebb érzelmi, identitásformáló és közösségépítő szereppel is bírnak.

Pszichológiai jelentőség

A kiemelt évfordulók segítenek strukturálni az időérzékelést, mert lehetőséget kínálnak a visszatekintésre, az önreflexióra és az életút értékelésére. Arra, hogy hol tartok most az életemben, meddig jutottam.

Főleg a korábbi terveimhez, álmaimhoz képest. Ebből a szempontból jelentősége van az újéveknek, és a soha be nem tartott újévi fogadalmaknak is, de lényegesebb, hogy az ember tipikusan nem ugyanúgy ünnepli a harminckilencedik születésnapját, mint a negyvenediket. Mert kerek születésnap tízszer ritkábban van, mint újév. És egyéni szinten az évfordulók – például születésnap, házassági évforduló, érettségi találkozó – az identitás erősítését is szolgálják. A „ki vagyok én” kérdése összekapcsolódik az „emlékszem, amikor…” típusú narratívákkal, hisz egy szempontból mindannyian egyenlőek vagyunk a saját történetünkkel.

Forduljunk önmagunk felé a nyár után

2025. szeptember 29.

Tippek az őszi öngondoskodáshoz kívül-belül

Hamarosan búcsút int a nyár, egyre közeledünk az év utolsó harmadához, ám még él bennünk a napsütés lendülete. Tele vagyunk élményekkel, pezsgünk a nyári szabadság energiájától, de már érezzük, hogy hamarosan itt az ideje visszatérni a megszokott ritmusunkhoz, hiszen kezdődik az iskola és a nyári szabadságolások után ismét felpörög a munka világa is. A hűvösebb hónapok közeledtével érdemes finoman hangolni a napi rutinunkat arra, hogy kiegyensúlyozottan készülhessünk az év végi időszakra. Az AVON szakértői ezért összegyűjtöttek néhány hasznos tippet, amelyekkel tudatosan támogathatjuk testi-lelki egészségünket, hogy az év hátralévő részét is harmonikusan és jó közérzettel élhessük meg.

Ínycsiklandó immunerősítés – őszi energiapótlás a tányérunkon

Az egészségtudatos étkezésről sokaknak még mindig a szigorú korlátok és a lemondás jutnak eszébe, pedig a tudatosság nem zárja ki a szabadságot. Sőt, teret ad a kreativitásnak és az egyéni megoldásoknak, miközben örömteli is lehet. A hűvösebb időben, így az őszi hónapokban is bőségesen találunk olyan alapanyagokat, amelyek nem csak az immunrendszerünk támogatásában játszhatnak szerepet, hanem változatos és tápláló fogások alapjául is szolgálhatnak a mindennapokban. Érdemes fokozatosan beépíteni étrendünkbe a szezonális, vitaminokban és tápanyagokban gazdag alapanyagokat, például a sütőtököt, a céklát, az almát, vagy a körtét, amelyek sokoldalúságuk révén kiválóan illeszkedhetnek az étrendünkbe. Ha pedig szívesen fogyasztunk olyan italokat, mint a kombucha, a gyömbértea vagy a kefir, akkor általuk tovább erősíthetjük szervezetünk természetes védekezőképességét. 

Új műtéti megoldásokkal válhat fájdalommentessé a vállprobléma

2025. szeptember 28.

Tízezrek élnek feleslegesen krónikus vállfájdalommal, mert nem ismerik a hatékony, modern műtéti lehetőségeket.
Sokszor egy egyszerű mozdulat is, mint a kabát felvétele vagy egy könyv leemelése a polcról, kínzó fájdalommal járhat, nem beszélve a sporttevékenységekről.

Magyarországon páciensek ezrei élik mindennapjaikat ebben az állapotban, azzal a tévhittel, hogy a krónikus vállfájdalomra nincs hatékony és gyors megoldás. Miközben a csípő- és térdprotézisek akár többéves várólistái közismertek, kevesen tudják, hogy a korszerű vállprotézis – amely a legtöbb esetben véglegesen megszünteti a fájdalmat – akár fél év alatti várakozással elérhető. A vállspecialista szerint a betegeket nem a várólista, hanem leginkább az információhiány tartja távol a gyógyulástól.

A korábban alkalmazott, kevésbé hatékony vállprotézisek „híre” miatt sok beteg, sőt háziorvos és szakorvos is bizalmatlan a beavatkozással szemben. A betegeket a fájdalmukkal leggyakrabban reumatológushoz irányítják, ahol sokszor csak tüneti kezeléseket, például szteroidinjekciókat kapnak, amelyek legfeljebb rövid távon hatékonyak.