Minden második magyar kövér?
Érdekességek2018. augusztus 31.
Friss adatok szerint a lakosság 55 százaléka súlytöbblettel küzd. A magyarok nagy része alig mozog, miközben egészségesnek gondolja magát. Sajnos, megalapozatlanul.
Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke szerint éppen ezen tények miatt fontos, hogy jóval nagyobb szerep jusson az életmódorvoslásnak.
Nem figyelünk eléggé az életmódunkra
Nemrégiben látott napvilágot a KSH friss kutatása, "Egészségi állapot és egészségmagatartás 2016-2017" címmel. A Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010–2017 közötti időszakban. Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55–56 %-on stagnált, majd 2016–2017-ben egy magasabb, 59–60 %-os szintet ért el hazánkban.
Az egészségi állapot önbevallásos megítélése természetesen részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív, az egyének egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor, ha a tényeket nézzük, a testtömegindex számítás és WHO iránymutatása alapján megállapítható, hogy a 15 év felettieknek csupán 40 %-a tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 %-ot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van! Ez utóbbiak nagy része túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd.
Ezzel nyilván összefügg, hogy kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. Mégis azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem. A nem dolgozók kétharmadának életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel. Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40 %-a fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 %-a friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12 %-a a heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14 %-uk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2%.
Miért hisszük mégis, hogy egészségesek vagyunk?
A gyógyítás mindig két szereplőt feltételezett: a pácienst és a gyógyítót. A bizonyítékok ismeretében az eredményes gyógyuláshoz a páciensnek is aktív szereplőjévé kell válni a gyógyulás folyamatában, és ezzel sokan nem szeretnének szembesülni. Mindig könnyebb egy „tablettától” várni a gyógyulást, mint belátni, mit tehetünk mi magunk ennek érdekében. Éppen ezért az életmódorvoslás első lépése a páciens megnyerése, annak tudatosítása, hogy a gyógyító csak az utat tudja megmutatni, de az úton végigmenni a páciensnek kell, természetesen szakértő támogatással. A komplex támogatás pedig annyit tesz, hogy a páciens az életmód orvoslás részeként a táplálkozásterápia és a mozgásterápia mellett akár mentális terápián is részt vehet – .
Sorolhatjuk az ijesztő tényeket, hiszen például 2015-ben a felnőtt lakosság 12,43 % volt cukorbeteg, közel ugyanennyien a prediabates állapotában voltak, és 3 millió ember küzdött magasvérnyomás betegséggel (és később döntő többségük a lehetséges következményekkel), de a cél, hogy tudatosítsuk: az életmódunk nem csak betegíthet, de gyógyíthat is – mondta dr. Babai László, az ÉMOT elnöke..
Az életmód orvoslása gyógyító eszköz
A WHO stratégiája szintén az életmód reformjára épít, hiszen 2015-ben deklarálták, hogy 10 %-os fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén
- 25 %-os relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában,
- 25 %-os relatív csökkenést érhet el a magasvérnyomás-betegség előfordulásában,
- megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését.
Az elmúlt néhány évben a mozgás- és táplálkozásterápia bekerült minden nagyobb hazai és nemzetközi szakmai szervezet terápiás protokolljába, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, koleszterinszint-emelkedés kezelésének alapja. Szerencsére az ismeretek bővülésével, az ajánlások megjelenésével párhuzamosan az orvos-szakma is egyre nyitottabb az életmód orvoslás „bevetésére”, hiszen csak így érhetünk el valódi, tartós változásokat – hangsúlyozta Babai doktor.
forrás: Patika Magazin
