Minden tizedik magyar ebben a betegségben szenved, de sokan nem tudnak róla
Érdekességek2024. november 13.
Az elmúlt évtizedek során a pajzsmirigybetegségek egyre több embert érintenek világszerte, és ez alól hazánk sem kivétel. Becslések szerint a globális lakosságot nézve a betegek száma 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladhatja az 50 milliót is. A magyar lakosságnak 10-15 százaléka szenved valamilyen pajzsmirigyproblémától, legyen szó alul- vagy túlműködésről, vagy autoimmun eredetű betegségekről. Magyarországon jelenleg a pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb hormonális betegség, amely a nőknél akár nyolcszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ennek ellenére az érintetteknek nagyjából csak a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra.
A pajzsmirigy fő feladata a hormontermelés. Alapvető szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális és agyi működésben. Szinte nincs olyan szerv, amelyet a pajzsmirigyhormonok ne befolyásolnának. Ezek a hormonok elengedhetetlenek az élethez, azonban túlzott mennyiségben veszélyes, akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek, sőt halálhoz is vezethetnek.
A legújabb vizsgálatok szerint a pajzsmirigy problémák egyre inkább népbetegségnek számítanak. Becslések szerint a betegek száma 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladhatja az 50 milliót is. Európában ez a szám a teljes lakosság 6 százaléka, míg Magyarországon 10-15 százalék.
Az alulműködés a népesség 4,4 százalékát, a túlzott működés pedig 1,4 százalékát érinti. Hazánkban a pajzsmirigy alulműködés az egyik leggyakoribb hormonbetegség, a teljes lakosság 10 százalékát érinti. A nőknél nyolcszor gyakoribb a pajzsmirigy betegségek előfordulása, mint a férfiaknál, Magyarországon mintegy 75-80 százalék a nők aránya. Azonban az eseteknek csupán a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra, mivel a tünetek sokszor enyhék, nehezen felismerhetők.
„A pajzsmirigy autoimmun gyulladása – közismert nevén a Hashimoto-kór – a lakosság 25 százalékát, míg a pajzsmirigy alulműködés a lakosság 10-15 százalékát érinti. A betegség kialakulásának befolyásoló tényezői a zsíros, gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó, laktóz- és gluténgazdag étrendek. Emellett gyulladásfokozó hatással rendelkezik a dohányzás is.” – mondta dr. Mitache András, az Affidea Magyarország belgyógyász-endokrinológus szakorvosa. „A kiegyensúlyozott étrend, a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése, a szelén, a cink, a B vitaminban gazdag étrend azonban segíthet elkerülni a pajzsmirigy betegségeket. Amennyiben már meglévő gyulladásos autoimmun betegséget diagnosztizálnak valakinél, a glutén- és laktózcsökkentett étrend csökkentheti a gyulladást. A pihentető 6-7 órás alvás, stressz kerülése, dohányzás elhagyása, rendszeres testmozgás is javíthat a pajzsmirigy működésén.” – tette hozzá a szakember.
Milyen tünetei lehetnek a pajzsmirigybetegségeknek?
A legjellemzőbb panaszok közé tartozik a fáradtság, alvászavar, súlyváltozások, hangulati ingadozások, magas koleszterinszint, bélproblémák, valamint menstruációs és termékenységi problémák. A pajzsmirigy alulműködés további tünetei közé tartozik az álmosság, a hízás, a székrekedés, a depresszió és a hidegintolerancia. Ezzel szemben a túlműködés gyakori jelei a szapora szívverés, az idegesség, a hasmenés, a jelentős étkezés melletti fogyás és a fokozott izzadás.
További pajzsmirigybetegségek
Az alulműködésen és a túlműködésen kívül egyéb betegségeket is megkülönböztetünk, melyek a pajzsmirigyet érintik. Ilyen például a strúma, amely a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, ennek leggyakoribb oka a jódhiány. A fentebb említett Hashimoto-kór pedig a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegsége. Ennek kialakulása annak köszönhető, hogy a pajzsmirigy problémákkal küzdő emberek 90 százalékánál a szervezet megpróbál ellenanyagot termelni, viszont ezzel a saját egészséges szöveteit is elpusztítja, és rossz bélműködés alakul ki. Ez beindít egy gyulladásos folyamatot, ami olyan mértékű szövetkárosodáshoz vezet, hogy kialakul a pajzsmirigy alulműködés. Emellett a betegségeket okozhatják ciszták, valamint súlyosabb esetben daganatok is.
Kezelési módok
A pajzsmirigybetegségek kezelésében többféle megoldás létezik, amelyek közül az orvosok az adott állapot súlyossága és jellege alapján választanak. Az egyik legelterjedtebb kezelési mód a sebészi beavatkozás, amely rutinszerű eljárásnak számít, ám különös figyelmet igényel a műtét során a mellékpajzsmirigyek és a pajzsmirigy környezetében futó fontos idegek és erek védelme. A műtétre például rosszindulatú pajzsmirigydaganat esetén, illetve bizonytalan eredményű citológiai vizsgálat után lehet szükség, vagy abban az esetben, ha a pajzsmirigy megnagyobbodása nyomást gyakorol a környező szervekre, például a nyelőcsőre.
Egy másik hatékony kezelési módszer a radiójód-kezelés, amely során a pajzsmirigy felveszi a szervezetbe juttatott radioaktív jódot. Ennek hatására a sugárzás elpusztítja a pajzsmirigy szöveteit, ami különösen eredményes a pajzsmirigy túlműködés esetén, vagy bizonyos pajzsmirigydaganatok utókezeléseként.
A pajzsmirigybetegségek kezelésében fontos szerepet játszik a megfelelő diéta is. A pajzsmirigy megfelelő működésének fenntartásához nélkülözhetetlen a hormontermelést támogató mikrotápanyagokban (például a jód, szelén, vas és D-vitamin) gazdag étrend. A kiegyensúlyozott, változatos étkezés segít fenntartani az egészséges testsúlyt és támogatja a hormonháztartás egyensúlyát, ezáltal hozzájárulva a pajzsmirigy egészségének megőrzéséhez.
forrás: Patika Magazin
