Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mindennap új élet kezdődik – Mit üzent a betegség?

Érdekességek2024. február 23.

Rettenetesen rosszul voltam napok óta, gondoltam, itt már „csak a piócás ember segíthet” – mondaná Bendegúz az Indul a bakterház című fergeteges filmből.

Levánszorogtam a háziorvosomhoz, míg vártam a soromra, a rendelőben feküdtem a padon, jártányi erőm nem volt. Rázott a hideg, húzott a fejem lefelé, mintha eltűnt volna belőlem az élet. Egy Covid-teszt után nyomatékosan közölte az orvosom, hogy „vastagon” pozitív, és nemcsak covidos vagyok, hanem gyulladás van a szervezetemben, és valószínű, az influenza is társult mindezekhez. Rengeteg folyadék, méz, gyömbér, citrom, C-vitamin, D-vitamin és ágynyugalom. Ezt javasolták, azt mondták: nincs gyógyszer a vírus ellen.

Napokig víziók, lázálmok gyötörtek éjszakánként. Egy sötét, masszaszerű árny próbált legyőzni, eltiporni. Borzalmas rémálmok zakatoltak a lelkemben, de valahogyan mindig felülkerekedtem ezeken. Küzdöttem, elfáradtam, újrakezdtem, majd ismét belefáradtam a harcba. Egy hajnalon azon kaptam magam, hogy számításba veszem a lakásomat, értékeimet, és terveztem, hogy a fiaimat felhívom, mit cselekedjenek, ha „valami baj” történne velem. A lakáskulcsot kivettem a zárból, hogy a fiaim be tudjanak jönni – hisz van kulcsuk az otthonomhoz –, ha egy reggel netán nem ébrednék fel.

A családom, barátaim szeretetére figyeltem csak, mert kaptam nagyon sok energiát, törődést. Anyukám főzött, sütött, a testvérem, a fiaim hordták az ételt, citromot, banánt a lakásom elé. Én meg próbáltam enni, hogy legyen erőm a küzdelemhez, az élni akaráshoz. Bár sem étvágy, sem élni akarás nincs az emberben ilyenkor. Szegény édesanyám kérdezgette: „Ízlett a finom étel?” Mondtam, nagyon, bár nem érzek ízt és illatot, de tudom, hogy milyen remek háziasszony, és azt is, hogy az étellel szereti a családot. (Most, hogy írom ezeket a sorokat, ennek már negyedik hete, még mindig nem tért vissza az illat- és ízérzékelésem.)

Egy ilyen aljas betegség azonban sokat is taníthat az embernek, ha megértjük az üzenetét.

Eleinte nagyon sajnáltam magam, hogy lázasan, egyedül, kiszolgáltatottan fekszem, még azt is meg kellett terveznem, hogy kiballagjak a mosdóig, majd remegve bújtam vissza a takaró ölelésébe.

Aztán éjszakákon át küzdöttem ezzel a furcsa árnnyal, aki próbált engem legyőzni, majd egy lázas hajnalon megvilágosodtam. Rájöttem, hogy ez az igazi Szent György harca a sárkánnyal, amit önmagunkban vívunk, önmagunkért kell legyőzni a sárkányt, a támadó veszedelmet. Önmagamért és azokért, akiknek fontos vagyok, akik megkérdezték, hogy élek-e még és hogy vagyok. Egyre világosabbá vált bennem, hogy le kell győznöm ezt a szörnyű, barna és ragacsos undormányt, aki éjjelente sunyi módon a lázas testemet próbálja lenyomni. Mintha elszívná a lelkemet, az életerőmet.

Egyre fogyott a testem és az erőm is, minden éjjel elvitt valamit belőlem. Már majdnem föladtam a harcot, már majdnem elegem lett a lázálmokból, már majdnem megadtam magam a halál ölelésének, amikor egy reggel azt álmodtam, hogy lecsúszik rólam ez a veszedelem, és eltűnik a padlón, mintha elnyelte volna a föld. Majd álmomban repültem szikrázóan szép és smaragdzöld mezők fölött, és kék lepkéket láttam, meg pitypangok szálltak a fényben… Akkor tudtam, hogy győztem. Győztem a betegség, a szörny, a sárkány fölött.


Győztem önmagam fölött, mert volt erőm beleállni a küzdelembe, a harcba, és felismertem, hogy egyszer kell csak legyőznöm, többé nem jön vissza.

Nyilván ekkor indult el a gyógyulásom, de ez nem egy-két nap története, hanem két hét lefolyása.

Olyan volt ez a betegség, ez a küzdelem, mintha egy kilépési pontot kaptam volna a haláltól vagy az élettől, és a lelkem eldönthette, hogy mit szeretne.

A különös az volt ebben a küzdelemben, hogy valami tiszteletet érzek a veszélyre gondolva, mintha azért jött volna, hogy tanítson küzdeni vagy élni akarni. Mindannyian megvívjuk azt a bizonyos harcot a sárkánnyal, és a sárkány nem egy látható állat, hanem a démonaink, a félelmeink, a hitetlenségeink.

Mindenki lehet győztes, ha önmagát győzelemre ítéli.

S hogy mi a győzelem? Azt mindenki döntse el saját maga, mert mindenkinek más. Mindennap új élet kezdődik, és lehetőségünk van azt jobban csinálni, mint tegnap.

Vinci- Vészabó Noémi
Leonardo da Vinci- és Caravaggio-díjas festőművész, író
a MANK és a Magyar Írók Egyesületének tagja


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.