Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit egyek, ha epebeteg vagyok?

Érdekességek2018. december 09.

Epehólyag anatómiai képeAz epehólyag (vesica fellea) a máj alatt elhelyezkedő, zöldes színű, körte alakú, páratlan, üreges szerv. Ha az epefolyadék kiürülése az epehólyagból akadályozott, vagy az epe összetétele megbomlik, kőképződés és gyulladás alakulhat ki.

A máj által termelt napi 1–1,5 liter epefolyadék az étkezések közti szünetben az epevezetéken keresztül az epehólyagba folyik, ott tárolódik, és közben koncentrálódik.

Az epe szerepe:

Leggyakoribb epebetegségek: epekőbetegség (cholelithiasis), akut és krónikus epehólyag-gyulladás (cholecystitis), epeútgyulladás (cholangitis), illetve -elzáródás.

Epekőbetegség

Az epekő az egyik leggyakoribb gastrointestinalis betegség a nyugati populációknál. Hozzávetőlegesen a kövek 80%-át koleszterintartalmú, a fennmaradó 20%-ot pedig pigmentkövek alkotják. Az epekő képződése több tényező együttes eredményeképpen jön létre. Bizonyított, hogy az étrendi tényezők befolyásolják a koleszterinkövek kialakulásának kockázatát, mint például a koleszterin-, telítettzsír-, transzzsírsav-tartalom, finomított cukrok és esetlegesen a hüvelyesek.
Emellett az elhízást is kockázati tényezőként tartjuk számon a kőképződés kialakulásánál.


Miért alakul ki a kő?

Élettani szempontból a kőképződés oka, hogy a telített kolloidoldatból (epe) pangás vagy más ok miatt kristályosodási folyamat indul el, és ez vezet epehomok- vagy epekőképződéshez. Az epehólyagban a kőképződés gyakran jár együtt a gyulladással. Az epekő alapanyaga lehet koleszterin, bilirubin vagy vegyes kő. Az epekő előfordulhat egymagában, de nem ritka a több (100–120) kő sem.

Az epekő tünetei

Az epekő nem minden esetben jár tünetekkel, így sokszor több évig észrevétlen maradhat. Ha azonban elmozdul a helyéről, ingerli a nyálkahártyát, heves görcsös fájdalmat okoz. A közös epevezetékbe ékelődött kő gátolni tudja az epeelfolyást, így az elfolyás akadálya miatt az epefesték bejut a vérkeringésbe és sárgaságot okoz.

Előfordul, hogy elzáródáskor az epefesték nem színezi be a székletet, ezért világos agyagszínűvé válik. Epepangáskor az erősen kitágult epehólyag esetenként perforálódhat, amely súlyos hasi katasztrófához vezethet.

Akut és krónikus epehólyaggyulladás

Az epe gyulladásos betegségeinek többsége bakteriális fertőzéses eredetű, mivel az epe kiváló táptalaj a mikroorganizmusok számára (E. coli, Staphylococcusok, Proteus, Salmonella), így ezek gyakran mutathatók ki a gyulladásos epehólyagból. Sokszor azonban a gyulladás hátterében maga az epekő áll, amelyet az epepangás és/vagy a nyálkahártya sérülése okoz.

A tünetei a tűrhetetlen görcsös fájdalom a jobb bordaív alatt, amihez baktérium által kiváltott láz, valamint hányinger, hányás is társul. A krónikus epehólyag-gyulladás hasonló tünetekkel (időnkénti vagy állandó) görcsös fájdalommal jár, amihez emésztési zavarok kapcsolódhatnak.

Az epebetegségek kezelése

Már ismert, hogy az epebetegségek kialakulásának megakadályozása az elsődleges megelőzésben rejlik, hiszen legtöbbször a mozgásszegény életmód és/vagy a táplálkozás (mértéktelen evés, szigorú fogyókúra, zsírban gazdag étkezés, napi egyszeri-kétszeri étkezés) következménye vezet az epebetegség kialakulásához.

Kutatások bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol nagy a teljes őrlésű gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök bevitele, ritkább az epeköves megbetegedések előfordulása.

A táplálkozásnak azonban nemcsak a megelőzésben, hanem a kezelésben is jelentős szerepet tulajdonítunk. A diétával a már kialakult epebetegség tüneteit enyhíteni, illetve újabb görcs kialakulását tudjuk megakadályozni, ezzel is támogatva a beteg jobb közérzetét közvetlen műtét után vagy rohammentes időszakban.

Krónikus epehólyag-gyulladás és krónikus epekőbetegség diétája:

Hogyan érhető el a zsírszegénység?

  • Konyhatechnológiai eljárásokkal:
  • zsiradékok mennyiségét csökkenteni kell az ételkészítésnél (max. 3–5 g étolaj hozzáadása engedélyezett),
  • az ételek zsírszegény ételkészítési eljárásokkal készítendők (sütőpapír, cserépedény, teflonsütő, Zepter edény, grillező, alufólia).
  • Élelmi anyagok kiválasztásával:
  • Tej, tejtermékek: 1,5%-os zsírtartalmú tej, 12%-os zsírtartalmú tejföl vagy kefir, joghurt, zsírszegény túró, sajt (Túra, Tenkes, mozzarella).
  • Húsok, húskészítmények: zsíros húsrészek helyett a zsírszegény(ebb) húsokból készített ételek, a felvágottak közül inkább a sonkafélék vagy minőségi virslik választása célszerű. Kerülni javasolt a soproni, debreceni, kolbász, szalonnafélék fogyasztását, mint ahogy a májon kívül más belsőségekét is.
  • Zsiradékok: használjunk növényi olajokat zsírok helyett mértékletesen (olívaolaj, tökmagolaj, repceolaj hidegen sajtolt olajok), válasszunk vaj helyett margarin light termékeket.
  • Élelmiszercímke olvasással:
  • A tápanyagtartalom, és azon belül is a zsír- és szénhidráttartalom figyelése (ennek eredményeként csökkentett zsírtartalmú, szénhidráttartalmú termékek vásárlásával).

Nem javasolt ételek

Egyéni tűrőképességtől függően

Általában panaszt nem okozó ételek

Akut epehólyag-gyulladás és epeköves roham utáni étrend

A diéta az emésztőrendszer szigorú kíméletét jelenti, amíg a görcsös állapot tart szigorú diéta betartása szükséges, majd a tünetek enyhülésével fokozatosan lehet az étrendet bővíteni az egyén állapotától függően.

  • Fontos a folyadékpótlás a koplalás alatt:
  • Kortyonként fogyasztva szénsavmentes, ne túl hideg vagy meleg tejmentes italokat (világosra főzött tea, szűrt házi alma leve, sárgarépa leve, keserűtea, szénsavmentes ásványvíz) igyon a beteg.
  • Meg kell tartani a fokozatosságot, a beteg gyakran egyen keveset.
  • Zsírszegény élelmiszereket vagy ételeket válogassunk.
  • Az ételkészítéshez még nem szabad növényi zsiradékot felhasználni. Nem ajánlatos az erős fűszerek, hagyma, fokhagyma, paprika, retek, friss, meleg kenyér vagy pékáru, kelt, hajtogatott vagy omlós tészták (mélyhűtött és frissen sült pékáruk, látványpékség aprósüteményei), szárazhüvelyesek, jégbe hűtött italok, alkohol fogyasztása sem.
  • A fájdalom enyhülésével bővíteni lehet az étrendet (könnyű-vegyes étrend), zsírszegény konyhatechnológia és élelmiszerválogatás, durvarost-szegénység, kímélő fűszerezés mellett.

Epeműtét utáni étrend

A frissen műtött epebetegek diétája hasonlít az epeköves roham utáni diétához. Az emésztőrendszer kímélete bőséges folyadékbevitel meghatározó az első napokban. Noha az első héten az igen szigorú diéta lesz lényeges, az igazán nagy kihívást számunkra a betegek diétájának otthoni betartása jelenti, hiszen egy megfelelően betartott étrenddel csökkenteni lehet az újabb kő vagy gyulladás kialakulását.

Javasolt ételek és italok krónikus epehólyag-gyulladásban szenvedőknek:

Vagdalt (zsírszegény húsrészből),Húsételek:

Tészták és édességek:

Gyümölcsök, gyümölcslevek:

Folyadékkúrák

Reggelire vagy uzsonnára javasolt italok

Reggelire vagy uzsonnára javasolt ételek

Levesek

Levesbetétek

Főzelékek

Köretek

Mártások

Saláták

Mintaétrend epebetegek számára

  Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Reggeli Tej, céklás margarinkrém, császárzsemle, uborka (héj nélkül) Citromos tea, tojáskrém, félbarna kenyér, paradicsom héj nélkül) Mackókávé, csirkejava, light margarin, korpás zsemle,

jégcsapretek (reszelve)

Tej müzlivel, aszalt szilva Zöld tea, kapros túró, kenyér
Tízórai Almakompót, korpás keksz Pirítós, vajkrém, búzacsíra Banánturmix müzlivel Sárgarépa-barack turmix, puffasztott búzaszelet Tavaszi saláta, extrudált kenyér
Ebéd Meggyleves, natúr pulykamell, sárgarépás rizs, saláta Karalábépüré-leves, vadas mártás, sült borjú (sütőzacskóban) Marharaguleves, túrógombóc, mandarin Csontleves, sült csirkemell (sütőzacskóban), vegyes párolt zöldség, puding Zöldségleves, egybesült vagdalt, tökfőzelék, félbarna kenyér
Uzsonna Őszibarack, natúr joghurt Sütőtök, pászka Reszelt alma, háztartási keksz Pirított kalács, körtelé Csokis ital (klinikai joghurt keksz tápszerből készítve), kifli
Vacsora Zöld tea, gépsonka, light margarin, graham kenyér, zöldpaprika (héj nélkül) Sült fogasfilé, csőbensült padlizsán, kifli Gyümölcslé, házi májkrém, erzsébet kenyér, rukkola Sonkába tekert spárga, burgonyahab Narancslé, zöldséges húskrém, kenyér, reszelt retek


Dobák Zita, dietetikus
Dr. Lelovics Zsuzsanna PhD táplálkozáskutató, élelmiszermérnök


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

2025. július 14.



A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. Eszerint a férfiak és nők között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.


A GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzés szerint azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint 7 órát alszanak, 14%-kal nő a halálozás kockázata. A hosszú alvásidő még veszélyesebb, azoknál, akiknél ez rendszeresen legalább 9 óra, a halálozási kockázat már 34%-kal magasabb – a napi 7–8 órát alvókhoz képest.

A Semmelweis Egyetem kutatása több mint 2,1 millió felnőtt adatait dolgozta fel mind a rövid, mind a hosszú alvásidőt vizsgáló csoportokban – összesen 79 nemzetközi publikáció elemzésével.

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.


Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.