Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit egyen a gyerek?

Érdekességek2020. január 03.

Fotó: 123rf.com

Ha megkérdezzük gyermekünket, mit is enne ebédre, a pilláit villogtatva, ártatlan mosollyal a szemében azt mondja, hát tudjátok, mit szeretnék… Már mindenért rajong, ami az édesség varázsszó alatt szerepelhet. Esetleg még a pizza vagy a hamburger jöhet számításba. Nem, köszöni, főzeléket inkább nem kérne.

Túlsúlyos gyermekekkel már az óvodában találkozunk. Ha a szülő vagy az óvó néni idejében nem figyel fel a plusz kilókra, a túlsúly hátterében meghúzódó helytelen életmódra vagy a helytelen táplálkozásra, a lelki, testi problémákra, akkor kisiskolás korra már túlsúlyos, esetleg elhízott gyerekek lesznek a “pufók” ovisokból, akik később túlsúlyos felnőtté válhatnak. Ennek tükrében érthető igazán, hogy miért kell az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozási szokások kialakítását már gyermekkorban elkezdeni. Ez az az időszak, amikor megalapozhatjuk a majdani felnőtt egészségét. 

Mindent szabad – csak mértékkel

Téved, aki azt hiszi, hogy egy egészséges gyerek számára létezik tiltólista. A fejlődésben levő gyermek étrendjében (figyelembe véve az életkort) minden ételnek, élelmiszernek helye van, de vannak betartandó mennyiségek a napi ötszöri étkezés mellett. Nem elég csupán ebédre jóllakni, vagy éppen kiadósan reggelizni. Ahhoz, hogy a gyerekek szellemi és testi teljesítőképességük legjavát adhassák, hogy egészséges mértékben fejlődhessenek, valamennyi étkezés, így a reggeli, a tízórai, az ebéd, az uzsonna és a vacsora is szükséges.

Az úgynevezett étrendi piramis a gyermekek számára is meghatározza – rajzos, grafikus formában –, hogy a főbb élelmiszer csoportokból milyen arányban ajánlott enniük. A piramis talapzatát – ebből kell a legtöbbet fogyasztani – a rostokban gazdag gabonafélék alkotják. Erre épülnek a zöldség- és gyümölcsfélék, s ha feljebb haladunk, a tej és tejtermékek valamint a húsok és húskészítmények következnek. A piramis csúcsán pedig, a szervezet számára kisebb mennyiségben szükséges zsiradékban gazdag ételféleségeket és az édességeket találjuk.


Amire minden gyermeknek szüksége van

Fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, rostok, ásványi anyagok és a folyadék kiegyensúlyozott mértékben kell, hogy szerepeljenek gyermekeink étlapján. A fehérjék között az állati eredetű hús- és húskészítmények, hal, tojás, tej és tejtermékek, valamint a növényi eredetű hüvelyesek (borsó, bab, lencse stb.), olajos magvak és a gabonafélék állnak. A legnagyobb szénhidráttartalmú élelmiszerek sorában a gabonaféléket és az azokból készült ételeket, a zöldségeket és gyümölcsöket, a száraz hüvelyeseket találjuk, de az édességek is ide tartoznak. Zsiradékra is szüksége van a szervezetnek, hiszen koncentrált energiaforrások, amelyek fő forrásai a hús- és húskészítmények, tej és tejtermékek, az olajos magvak, a halak, valamint az állati eredetű zsírok, amelyek helyett inkább a telítetlen zsírsavakat tartalmazó, növényi eredetű olajokat válasszuk. A nyers zöldség és gyümölcs rengeteg vitamint és a szervezet számára nélkülözhetetlen rostot is tartalmaz. A bőséges rostfogyasztás (zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és teljes őrlésű gabonaipari termékek) különösen ajánlott a gyermekeknek, mivel csökkentik az elhízás esélyét, és megfelelően karbantartják az emésztést.

Az ásványi anyagok közül többek közt a vas, a kálium, a kalcium és a kis mennyiségű konyhasó formájában fogyasztott nátrium, a kiegyensúlyozott étrendből bizonyosan nem hiányoznak. Mint ahogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás is fontos szerepet játszik a szervezet élettani folyamataiban. 

Gyermekeink elmerülhetnek a játékban, így elfelejtenek inni, ezért gyakran meg kell kínálnunk őket folyadékkal, hiszen az ő szervezetük érzékenyebben reagál az elégtelen italfelvételre. 

A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a napi egy órányi aktív testmozgás, a szabad levegőn eltöltött játék, sport, az életkornak megfelelő mennyiségű tanulás és pihenés mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy gyerekeink egészségesen fejlődjenek. Természetesen mindezt könnyebb megvalósítani, ha mi magunk is így élünk, ezzel mintát nyújtva gyermekeinknek.

A magyar gyerekek egyötöde nem reggelizik, napközben többnyire gyors ételeket, édességet eszik, s mindezt cukrozott üdítőkkel öblíti le. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet adatai szerint a gyermekek túl sok cukrot fogyasztanak, miközben kevés, a fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges fehérjét, élelmi rostot és finomítatlan szénhidrátot tartalmazó élelmiszert. Száz magyar gyermekből tizenöt már kövérnek számít.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.


A = aszimmetria


Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.


B = border (határ, szegély)


Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.


C = color (szín)


Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.


D = diameter (átmérő)


Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.


E = evolving (fejlődés, alakulás)


Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.



Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.