Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit ér az ötös bizonyítvány, ha közben szorong a gyermek?

Érdekességek2026. július 03.

Életmentő üzenettel fordul a családokhoz a Bethesda Gyermekkórház

Fotó: ferli © 123RF.com

A bizonyítványosztás időszaka nemcsak a tanév lezárását jelenti, hanem sok gyermek és kamasz számára fokozott lelki megterhelést is. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai szerint ilyenkor rendszeresen emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik öngyilkossági gondolatok miatt fordulnak segítségért. A Bethesda Gyermekkórház szakemberei eközben már a tavasz végén azt tapasztalják, hogy megtelnek a mentálhigiénés ellátások szorongással, depresszióval, önsértéssel vagy testképzavarral küzdő fiatalokkal.

A gyermekpszichiátriai és pszichológiai ellátásban dolgozó szakemberek szerint ilyenkor gyakran felerősödnek a teljesítménnyel, megfeleléssel és elfogadással kapcsolatos szorongások. Sok fiatal nem elsősorban a rossz jegyektől fél, hanem attól, hogy csalódást okoz a szüleinek, vagy hogy a teljesítménye alapján ítélik meg.

„A bizonyítvány nem a gyermek értékét mutatja, csupán egy adott időszak teljesítményéről ad visszajelzést. Éppen ezért különösen fontos, hogy szülőként hogyan reagálunk a jegyekre, és milyen üzenetet közvetítünk ezekben a napokban” – hangsúlyozza dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermek- és ifjúságpszichiátere.


A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy ha egy fiatal teljesítménye tartósan és jelentősen elmarad a képességeitől, annak hátterében gyakran valamilyen felismeretlen nehézség állhat. Az egyik leggyakoribb ilyen probléma a kezeletlen figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD). „Magyarországon az ADHD-val érintett gyermekek több mint 80 százaléka soha nem jut el szakemberhez” – teszi hozzá.

A jó jegyek ugyanakkor nem jelentenek feltétlenül lelki jóllétet. „Sok olyan gyerekkel találkozunk, aki kiválóan teljesít az iskolában, miközben komoly szorongással, megfelelési kényszerrel vagy önértékelési problémákkal küzd” – magyarázza dr. Hirsch Anikó, a Bethesda Gyermekkórház Mentálhigiénés Osztályának osztályvezető főorvosa.

Nem minden lelki nehézség látszik kívülről, és nem minden segítségkérés hangzik el szavakban. „A visszahúzódás, a tartós szomorúság, az alvásproblémák, a fokozott ingerlékenység vagy a kortárs kapcsolatoktól való elszigetelődés mind olyan jelek lehetnek, amelyekre érdemes odafigyelni” – fogalmaz a gyermek- és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta.

A kórház szakemberei arra is felhívják a figyelmet, hogy a nyári szünet nem minden gyermek számára jelent felhőtlen szabadságot. Sok fiatalnak az iskola adja a biztonságot, a kiszámítható napirendet, a támogató közösséget vagy akár az otthoni nehézségektől való átmeneti menedéket. A vakáció kezdete ezért egyesek számára nem megkönnyebbülést, hanem fokozott szorongást és magányt hozhat.

A Bethesda Gyermekkórház ezért a nyár folyamán sem szeretné elengedni a családok kezét. A kórház gyermekpszichiáterei és pszichológusai rövid videókban szólnak majd a szülőkhöz és a fiatalokhoz olyan témákról, mint a szorongás, a teljesítménykényszer, az önértékelés, a segítségkérés, a bizonyítványosztás körüli feszültségek vagy a nyári magány. A kampány célja, hogy a családok a vakáció idején is hiteles, könnyen érthető kapaszkodókat kapjanak a gyermekek lelki egészségének támogatásához. Mert a Bethesda Gyermekkórház hisz abban, hogy a gyermekek mentális egészsége közös felelősségünk.

Bethesda Gyermekkórház


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.