Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit kell tudni a kagyló- és rákallergiáról?

Érdekességek2024. szeptember 18.

A kagylóallergia fő tünetei lehetnek a hányás, hasmenés, gyomorfájdalom, légszomj, köhögés, mellkasi fájdalom, valamint az arc, az ajkak, a nyelv vagy a torok duzzanata. Ezek a tünetek a kagyló elfogyasztása után néhány percen belül megjelenhetnek, de némely panasz csak később, esetleg órák múlva is jelentkezhet. Arról, hogy mit tegyünk ilyen esetben, dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comA legtöbben a rákfélékre allergiások

A kagylók közé tartoznak a rákfélék – garnélarák, rák, homár – és a puhatestűek – kagyló, osztriga, fésűkagyló, tintahal, polip – néhány embernél csak az egyik csoportba tartozók okoznak allergiás tüneteket, másoknál egyaránt panaszokat okoz, ha rákot vagy épp kagylót, vagy tintahalat fogyasztanak. A legtöbb kagylóallergiás számára inkább a rákfélék fogyasztása szokott panaszokat okozni. Habár az ételallergiák többsége gyermekkorban alakul ki, a kagylóallergiára inkább jellemző, hogy az első tünetei felnőttkorban jelentkeznek.

Milyen tünetekről ismerhetjük fel?

Kagylóallergia esetén a test immunrendszere reagál a halakban levő – egyébként ártalmatlan, a nem allergiásoknál panaszt nem okozó – fehérjékre. Ez váltja ki az allergiás reakciót, melynek tünetei a következők lehetnek:

A kagylóallergia tünetei egyénenként és reakciótól függően változhatnak. Időnként a reakció nagyon enyhe és rövid ideig is jelentkezhet, máskor pedig súlyosabb és hosszabb is lehet. A mielőbbi diagnózis azért is nagyon fontos, mert a kezdetben még enyhe allergiás tünetek idővel romlanak, vagyis egyre súlyosabb reakció fog jelentkezni, ha az allergiás az allergént fogyasztja.


A legsúlyosabb allergiás reakció

A kagylóallergia egy nagyon súlyos allergiás reakciót, anafilaxiát is kiválthat, amely az egész szervezetet érintő életveszélyes reakció. Ez percekkel vagy akár másodpercekkel a kagyló elfogyasztása után is jelentkezhet. A beteg állapota nagyon gyorsan romolhat, és azonnali kezelés nélkül végzetes kimenetelű lehet.

Az anafilaxia jelei a következők:

„Ha a kivizsgálás során igazolódik az allergia, akkor a betegnek felírjuk az önbelövős adrenalin injekciót (epinefrin). Ezt abban az esetben kell alkalmaznia, ha tévedésből mégis fogyaszt az allergiás tüneteit okozó élelmiszerből.” 

Az epinefrin beadása az allergiás reakció korai szakaszában segíthet megelőzni annak súlyosbodását és potenciálisan halálos kimenetelét. Használatával tehát megelőzhető az életveszélyes állapot, ám a beadását követően is elengedhetetlen a sürgősségi ellátás igénybevétele. Gyakran ugyanis a súlyos tünetek két fázisban jelentkeznek, a második pedig akár néhány órával később is bekövetkezhet. 

Fotó: pixabay.com

Nem feltétlenül kell a tenger gyümölcseit száműzni az étlapról!

Habár a kagylóallergia egy életen át megmarad és a kezelésére egyedül a szigorú diéta szolgál, ez mégsem jelenti azt, hogy az illetőnek teljes mértékben le kell mondani a tengeri herkentyűk fogyasztásáról. 

„Ha valaki a rákfélékre allergiás, allergia vizsgálattal tisztázni kell, hogy a puhatestűek fogyasztása is okozhat-e nála problémát. Azt is meg kell nézni, hogy halakat fogyaszthat-e – az esetek többségében igen. Poratka allergiások figyelmét fel kell hívni arra, hogy – mivel ez az ízeltlábú a rákokkal közeli rokonságot mutat – így előfordulhat olyan eset, hogy a poratka allergiás betegnél egy ráksaláta elfogyasztása is allergiás reakciót okoz. Ilyen komplex esetben érdemes az összefüggéseket multiplex allergiateszttel vizsgálni, így egy vérvizsgálatból sok információhoz juthatunk.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.