Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit kell tudniuk a kamaszoknak a védekezésről?

Érdekességek2021. május 24.

Fotó: pixabay.com

Nyugi anya, mindent tudok! Zárja rövidre sok kamasz a kínos beszélgetést, pedig korántsem biztos, hogy igazuk van, és ne hagyjuk ennyiben a dolgot! A szexuális védekezés igen összetett kérdés, a tudatos családtervezés fontosságát hirdető Ragaszkodj hozzá! program immáron ebben is segítséget nyújt a szülőknek, hogy a fiatalok mihamarabb elsajátíthassák a felelősségteljes gondolkodást a szexualitás terén is. Dr. Babay Lilla szülész-nőgyógyász szakorvos most elmagyarázza, mit és miért érdemes elmondanunk gyermekeinknek, hogy valóban mindent tudjanak a fogamzásgátlásról.   

Milyen védekezési lehetőségekről beszélgessünk?

A legtöbben talán a hormonális fogamzásgátlást ismerik. Ide tartoznak a fogamzásgátló tabletták, tapaszok, hüvelygyűrűk, implantátumok, injekciók és méhen belüli gyógyszerleadó rendszerek. Léteznek olyan, a méh üregébe felhelyezhető eszközök is (műanyag, réz vagy nemesfém ötvözetű réz spirálok), amelyek hormonmentes megoldást nyújtanak alkalmazóiknak. Vannak az ún. barrier-módszerek, mint például az óvszer, pesszárium, méhszájsapka és spermicidek.


„Leginkább ezekről érdemes beszélni a fiataloknak, ugyanis ezeken kívül még a végleges megoldások léteznek, illetve az olyan természetes módszerek, mint például a naptármódszer. Az első kategória komolyságát talán tizenévesen még nehéz felfogni, utóbbi módszerek pedig olyan körültekintést igényelnek, amivel a szeleburdi tinik még nem feltétlen rendelkeznek” – tanácsolja Dr. Babay Lilla.

„Sok tini hiszi azt, hogy ha nem védekeznek, vagy esetleg valami probléma történik, például kiszakad, lecsúszik az óvszer, akkor sincs semmi baj, hiszen ott van a sürgősségi tabletta. Nos, valóban nagy hatékonysággal nyújt segítséget vészhelyzetben, azonban 100%-os védelemről nem beszélhetünk. A sürgősségi fogamzásgátlás csak valóban sürgős esetben alkalmazandó – hangsúlyozza a szakértő.

Mikortól támogassuk gyermekünket a fogamzásgátlásban?

„Gyakorlatilag onnantól kezdve nincs akadálya a fogamzásgátló szedésének, amikortól menstruálni kezd egy lány, azonban az első nőgyógyászati vizsgálatig történt nemi élet esetén mindenképpen gumióvszer használata ajánlott. Az eltérést nem mutató szakvizsgálat után a megfelelő fogamzásgátló módszer megkezdhető – mondja a szülész-nőgyógyász.

„Ha nincs állandó kapcsolata gyermekünknek, akkor a hormonális fogamzásgátlás mellett az óvszer használatát is mindenképpen javaslom, mert ugyan nem teljes mértékben, de számos, nemi úton terjedő betegségtől védi meg őt” – teszi hozzá a szakorvos.

Tipikus vs. tökéletes használat. Az meg mi?

Sokan talán nem tudják, de egy fogamzásgátlási módszer hatékonyságát számos tényező befolyásolja, így mindenképpen fontos arról is beszélgetni gyermekünkkel, hogy miként kell helyesen használni a különböző módszereket, szedni a készítményeket ahhoz, hogy kellő védelmet tudjanak nyújtani.

Tipikus használat esetén belekalkuláljuk a hibázási lehetőségeket, ilyen az egyszer-egyszer elfelejtett tabletta vagy a lecsúszott óvszer. Tökéletes használatról akkor beszélünk, ha a módszerre vonatkozó minden szabályt pontosan betartunk” – összegzi Dr. Babay Lilla az egyes módszerek használata kapcsán a tudnivalókat, amelyekre hasznos lehet kitérni a gyermekünkkel való beszélgetés során is, ugyanis minden védekezési lehetőségnél előfordulhat hiba.

A Ragaszkodj hozzá! infografikája többek között abban segít eligazodni, hogy milyen az egyes módszerek hatékonysága az átlagos, hétköznapi, azaz tipikus és a körültekintő, vagyis tökéletes alkalmazás mellett. A feltüntetett százalékok pedig az adott fogamzásgátló módszer sikertelenségi arányát mutatják, azaz, hogy 100 pár esetén hány nő fogan meg egy év átlagában az adott módszert alkalmazva.[1]


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.