Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit lehet tenni a reaktív hipoglikéma esetén?

Érdekességek2025. augusztus 11.

Fotó: stockking | freepikAz enyhébb rosszulléteknél a legsürgősebb teendő, hogy kb. 15 gramm gyorsan felszívódó szénhidrátot kell elfogyasztani, ami rövid idő alatt megemeli a vércukorszintet (szőlőcukor, cukros üdítő). Ez 15-20 perc alatt javulást eredményez. Ha mégsem megy 4 mmol/L fölé a vércukorszint, ismét együnk, együnk valamilyen keményítő tartalmú szénhidrátot fehérjével együtt, hogy stabilizáljuk a normál vércukorszintet. Megfelelő lehet két zabkeksz vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér sajttal, húsfélével – ismerteti dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont – Prima Medica diabetológusa. – Ha valaki azt tapasztalja, hogy többször előfordul vele a reaktív hipoglikémia, mindenképpen jeleznie kell azt a diabetológusnak, részben, hogy ellenőrizhető legyen a rendelt gyógyszerek dózisa, részben, hogy felfrissítsük a megfelelő étrendre vonatkozó szabályokat.

Így kell felépíteni az étrendet, hogy megelőzhető legyen a vércukorszint esése

Együnk rendszeresen kis adagokat

A napi három főétkezés és két kisétkezés hozzájárul a stabil vércukorszinthez és elejét veheti annak, hogy egyszerre többet együnk. Az sem mindegy, hogy mikor eszünk gyors és mikor lassú szénhidrátokat.

Számoljuk a szénhidrátot

Reggel, este 30 gramm délben 50 g, kisétkezésnél 20 gramm szénhidrát az az átlagos mennyiség, ami mellett csökken az inzulinkiválasztás növekedésének, és így a hipoglikémia kialakulásának rizikója. Ugyanakkor ezt mindenkinél személyre kell szabni.

Válasszunk alacsony glikémiás indexű szénhidrátot

A szénhidrátok eltérő sebességgel szívódnak fel. Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztásával az étkezések során lelassítható az evés utáni vércukorszint emelkedés, ami segíthet megelőzni vagy csökkenteni a reaktív hipoglikémiás epizódokat.


Együnk fehérjét

A napi 70-100 gramm fehérje (hús, sajt, tojás, hal, babfélék, diófélék) fogyasztása segít megőrizni az izomtömeget és eltelít, ezért érdemes az étkezés elején enni.

Együnk több rostot

A rostban gazdag ételek lassabban jutnak el a gyomorból a vékonybélbe. Ez segíthet késleltetni az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, csökkentheti az inzulinelválasztást, és ezáltal csökkentheti a reaktív hipoglikémia kockázatát.

Igyunk tudatosan

Kerüljük a cukros üdítőket, az alkoholt. Az együttes evés és ivás ugyanis felgyorsíthatja az étel kiürülését a gyomorból a vékonybélbe, ami a vércukorszint gyors emelkedését és az inzulin gyors elválasztását okozhatja.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.

A PCOS új változata a PMOS

2026. szeptember 15.

A korábban használt PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma új nevet kapott: poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS).

Az új elnevezés pontosabban tükrözi a betegség komplex természetét, hiszen nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét is érinti. A betegség a reproduktív korban lévő nők kb. 10–15%-ánál fordul elő.

Diagnosztikájához a három fő kritériumból kettő egyidejű megléte szükséges.


Hiányzó vagy ritka ovuláció, mely a gyakorlatban 35 napnál hosszabb ciklusokat jelent.
Kismedencei ultrahangvizsgálat során a petefészkek „policisztás” szerkezete, melyek tulajdonképpen nem valódi ciszták, hanem az érésben megrekedt, kis méretű tüszők.
Magas férfihormonszintek klinikai vagy laboratóriumi jelei. Ez lehet a hirsutizmus, mely erős, sötét szőrzet megjelenését jelenti férfiakra jellemző testtájakon, mint a bajusz, áll, mellkas, köldök alatti terület, derék, farpofák és belső combok. Idetartozik még a súlyos akne, valamint a fejtetőn jelentkező kopaszodás.


A minimum két kritérium megléte mellett azonban van még egy fontos kitétel: minden hasonló tüneteket okozó egyéb betegséget ki kell zárni. Ebből már látható, hogy a PMOS diagnosztizálásához komplex kivizsgálás szükséges:


részletes anamnézisfelvétel,
fizikális vizsgálat,
kismedencei ultrahang,
laboratóriumi vizsgálat.

Óvjuk környezetünket!

2026. szeptember 14.

Hőség, hőkatlan, hőkupola, aszály, vízhiány, földrengések… Mi történik? Talán mi okozzuk mindezt? A kutatók szerint az elmúlt 100 évben több állat- és madárfaj halt ki, mint az azelőtti 12 ezer évben, ami az utolsó jégkorszak óta eltelt.

Irtjuk a fákat, az erdőket, a föld tüdejének mondott amazóniai esőerdő részeit, mert a „civilizációnknak” kell a terület. A Föld felszínét az űrtől csak kb. 40 mérföldnyi atmoszféra választja el. Nyolc milliárd ember számára ez csak 40 mérföldnyi levegő! És akkor az állatokról még nem is beszéltünk, amelyek között vannak számunkra nagyon fontos haszon- és társállatok, ők is lélegeznek.

A fák és a növények biztosítják számunkra az oxigént, vagyis az életet. Kizárólag azért tudunk élni itt a Földön, mert a fák és a növények folyamatosan megújítják nekünk az oxigéntartalékunkat, és tőlük kapjuk a gyümölcsöket, zöldségeket is. Közvetve az állati húst is, mert azok pedig növényeket esznek.