Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehetünk, ha fájnak az ízületek?

Érdekességek2019. június 14.

Fotó: pixabay.com

Ma még visszafordíthatatlan az ízületi porckopás folyamata, mely többnyire jelentős fájdalommal jár – de az utóbbiba nem szabad belenyugodnunk. Különféle eszközöket vehetünk igénybe, beleértve az enyhe gyógymódokat, vagy a rendszeres fizikai aktivitást, melyek lehetővé teszik a fájdalom enyhítését. És vele együtt a könnyebb mozgást, ami alapvetően fontos életminőségünk javításához.

Ízületi merevség és fájdalom, ízületek „ropogása”, deformációk… Mindezek miatt, amikor az ízületeink sérültek, az élet legszokványosabb mozdulatai is problémát jelenthetnek. A járás nehézkessé válik, fáradságos a lépcsőzés, keserves ülés után a felállás, és van úgy, hogy még egy olló használata is nehezünkre esik…

Pedig  minden esetben tehetünk ellene! Tudnunk kell, hogy az ízületi porckopás (artrózis) kezelése nem korlátozódik a fájdalomcsillapítókra vagy gyulladáscsökkentőkre. Vannak más, „enyhébb” megoldások is, melyek segítségével, főként, ha társítjuk őket, jelentősen csökkenthetjük a fájdalmat, javíthatunk a mozgásunkon.

Ez a krónikus betegség (mely a felnőtt lakosság mintegy 20%-át érinti) azt jelenti, hogy az ízületi csontvégeket borító porc elvékonyodik, felülete berepedezik, töredezetté válik, és lassan felszívódik (azaz a porc eltűnik). A csont, azután az ízületi tokot belülről bélelő ún. szinoviális membrán, majd a teljes ízület fokozatosan károsodik, fájdalmat vonva maga után, ami mozgáskorlátozottsághoz vezethet.


Minél több testmozgás

A tudomány mai állása szerint az ízületek és porcok regenerálása nem lehetséges, továbbá a betegség folyamata sem állítható meg, de az orvosok tudják, hogy jobban együtt élhetünk vele, ha rendszeresen mozgunk.  Bár a betegek ezt nem mindig tudják… Ezért fontos az oktatás a különböző terápiákról és arról, hogy miképp harcoljunk a tévhitek ellen, több információhoz jutva a betegségről.

Az eredményes küzdelem fontos feltétele, hogy nem szabad szenvednünk egyetlen mozdulattól sem. Számos megoldás létezik a fájdalom csillapítására, a könnyebb mozgás visszanyerésére, csak ki-ki találja meg a neki valót. Azaz mindazon megoldásokat, melyeket be tud iktatni a hétköznapi életmenetébe.

Fotó: 123rf.comIgaz/hamis állítások az artrózisról:

A lehető legkevesebbet kell mozogni

HAMIS
Ellenkezőleg: nem szabad takarékoskodni a fizikai aktivitással az izmok rugalmassága és a megfelelő izomtónus fenntartása érdekében. A testmozgás az artrózis megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze. Ideális hozzá: a legtöbb vízi sport, biciklizés, evezés…Kezdőknek kineziológus segítsége gyakran hasznos lehet.

A fájdalom az első jel

IGAZ
Kezdetben inkább a nap végén jelentkezik, amikor az érintett személy napközben mozgásban volt. Később fokozott terhelésre, kisebb ütésre, nyomásra, erőltetésre nő a fájdalom, és ízületi duzzanat is felléphet.

A természetes öregedési folyamat jele

HAMIS
Az kétségkívül igaz, hogy az artrózis idős korban gyakoribb, de minden idős személy nem szenved tőle. Az ízületi porckopásos betegeknél mintegy 35%-ban már 40 éves kor előtt kezdődött a betegség. Tehát az okok nem csak a magasabb kornak tudhatók be.

A meleg enyhíti a fájdalmat

IGAZ
Egy forró vizes palack, melegítő gélpárna vagy borogatás a fájdalmas területeken alkalmazva a leggyakrabban hatásos. Mindamellett, egyes betegeknek jobbat tesz, ha hidegen tartják az adott zónát, különösen krízis esetén. Ami hatékony lehet fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre (a gyulladt ízületekben a hideg hatására a vérerek összehúzódnak).

Minél több jel mutat a betegségre a röntgenfelvételen, annál jobban fáj az ízület

HAMIS
A fájdalom nem mindig arányos az elváltozás röntgenképén mutatott károsodás mértékével. Különösen nincs ez így a csípő artrózis esetében. Lehetnek a kopás jelei a rőntgen képen, míg van úgy, hogy fájdalom nem jelentkezik.

Az artrózis a reuma egy fajtája

IGAZ
A reuma átfogó ízületi/kötőszöveti betegség-csoportot jelöl, melynek része az ízületi porckopás. A mechanikus jellegű (kopásos) sérülés, ízületi károsodás, a porcok degenerációjának gyorsulásával és megújulási kapacitásának csökkenésével függ össze.  Először a csont, azután a szinoviális membrán sérül, végül fokozatosan az egész ízület tönkremegy.

A térd a leginkább érintett

HAMIS
A 65-75 éves korosztályban a gerinc artrózis a leggyakoribb, beleértve a nyaki gerincszakaszt. Azután következik a kéz (nevezetesen az ujjak), majd a térd és a csípő ízületi porckopása.

Genetikai okokra vezethető vissza

IGAZ
De fontos megjegyezni, hogy más tényezők is társulnak hozzá. Ilyen lehet a túlsúly, sérülés (pld. rosszul kezelt, ismétlődő ficam, rándulás), túlzott igénybevétel (élsport, túl sok varrás, klaviatúra használat stb. esetén).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.