Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mitől hullanak az augusztusi csillagok?

Érdekességek2024. augusztus 13.

A szerelmesen balzsamos augusztusi estéken választhatunk csillagot, sőt kívánhatunk is ... na de mi az ami hullik, és hullik-e tényleg, vagy csak úgy tűnik?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hulló csillag - babonásan szerelmes

Azt mondják, ha valaki akkor kíván valamit, amikor a csillag hullik az égről, az a kívánsága meg fog valósulni. Ezt természetesen az éjszakai sétákon andalgó szerelmesek használják ki a legjobban. Ilyenkor szerelmük tárgyával kapcsolatos kívánságokat küldenek a csillagokba. Magyarországon az augusztusi csillaghullás egy ilyen romantikus és visszatérő esemény, melyet a Perseidák meteorrajhoz tartozó hullócsillagoknak köszönhetünk, minden évben általában aug 8-18 közt valamikor érnek a közelünkbe, érdemes figyelni, melyik nap tetőzik, vagyis van legközelebb hozzánk a csillaghullás. 

Mi is az a hullócsillag?

Az egyik pillanatban még fent ragyognak az égbolton, a másik pillanatban pedig leesnek egy lángcsóvát húzva maguk után. Érdekes  - és ahogy a régi nóta is megörökítette -ismert jelenség az augusztusi csillaghullás. A Föld, keringése közben gyakran találkozik üstökösökkel, amelyek ha szétesnek, porfelhő keletkezik belőlük. Amikor az üstökös a Nap közelébe ér, felmelegszik és porszemcséket szór szét. Ezeket más néven meteornak nevezik. A hullócsillagnak nevezett jelenséget is ezek a porszem méretű kődarabok okozzák, amelyek másodpercenként több kilométert is megtesznek.

Meteor és meteorit

Sokszor rosszul használják ezt a két szót, peig ugyan szoros kapcsolatban vannak egymással, nem ugyanazt jeletnik. A meteorit a bolygóközi térből a Föld felszínére lehullott testek meg­ne­ve­zése, magyarán a földre került "hullócsillag". A meteoritok a Föld felszínére természetes úton került, Földön kívüli anyagminták.
Meteornak kezdetben a lehulló test által a légkörben kiváltott, látható hatást nevezték (hullócsillag), ma már a bolygóközi térből a Föld felé közeledő testet, sőt a bolygóközi térben mozgó kisebb testeket is így ne­vez­zük.


Honnan van fénye ezeknek a porszemnyi köveknek?

A porszemcsék "felfényesedését" két dolog okozhatja. Egyrészt elégnek a légkörbe érve, másrészt pedig a nagy sebesség miatt megmozgatják a levegő molekuláit, és fényt nyernek belőlük. A hullócsillagok mérete általában egy-két centiméter, és ezek 40-60 kilométeres magasságban égnek el néhány másodperc alatt. Persze vannak nagyobb méretűek is, így akár egy tégla nagyságát is elérheti egy-egy meteorit. Ezek a nagyobb méretű csillagok nem képesek az égésre, csak megolvad a felszínük és lezuhannak.

A fejünkre esik egy hullócsillag?

A történelem során ilyen csak egy-két esetben fordult elő. Viszont olyanról elég gyakran lehet olvasni, hogy legelésző tehenekben tesztnek kár az elégni vágyó homokszemek.
A hullócsillagok megfigyeléshez még távcsőre sincs szükség, mert ez a természeti jelenség szabad szemmel is jól látható. Dombtetők, kis fényszennyezettségű, kevéssé, vagy nem megvilágított nyílt terek kifejezetten alkalmasak arra, hogy megfigyelhessük ezt a jelenséget. 

Kellemes éjszakai sétát - és csillagmegfigyelést - kívánunk!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.