Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mitől nő egy csomó a kézen?

Érdekességek2024. szeptember 19.

Fotó: 123rf.com

Mi a teendő, ha kezünkön nő egy rugalmas duzzanat? Vajon elmúlik magától, vagy ott marad? Tűvel, vagy szikével tüntethető el? Kérdések, melyekre most választ kaphat!

A kézen, csuklón nőtt csomó legtöbbször ganglion, azaz sűrű zselészerű folyadékkal telt tömlő. Persze lehet tömör zsírcsomó is, amit szintén tanácsos eltávolítani, mert ezek a képződmények maguktól ritkán múlnak el.

A ganglion változó, legtöbbször gömb alakú, feszes elváltozás, ami az ízületek közelében jellemzően a csukló kézháti oldalán alakul ki. Ez a rugalmas képződmény vagy az ízület üregével, vagy ritkábban az ínhüvellyel áll összeköttetésben, s borsónyi mérettől akár diónyi, galambtojásnyi nagyságra is megnőhet.

Mitől alakul ki?

Keletkezése okát sokszor nehéz meghatározni, de általában megerőltetés, vagy ízületi kopás, ínhüvelygyulladás áll a háttérben.

Hogy múlik el?

A ganglion mérete változó, ritkán ugyan, de el is tűnhet, ám ebben nem szabad reménykedni, mert legtöbbször ilyen esetben is kiújul.

Fájdalmat általában nem okoz, nem rosszindulatú elváltozás, legtöbbször inkább esztétikai problémát, szépséghibát jelent. Korszerűtlen, téves az olyan elképzelés, miszerint gyógyítása abból áll, hogy megrepesztik, ujjal szétnyomják, vagy erős ráütéssel nyitják meg a ganglion falát, esetleg leszívják, hogy tartalma a kötőszövetbe szétömöljön, felszívódjon, eltűnjön.

A helyes és végleges ellátás a ganglion műtéti eltávolítása, amit – a csomó elhelyezkedésétől függően – helyi, vagy általános érzéstelenítésben, altatásban végzünk. A műtét után steril kötés és rugalmas pólya kerül az operált végtagra. Gipszelni nem szoktuk, körülbelül két hét alatt gyógyul a seb, utána szabadon használható a végtag.


Egy zsírcsomó tömöttebb szerkezetű, viszont hasonló panaszokat okozhat, mint a ganglion. Abban reménykedni, hogy elmúlik, ennél az elváltozásnál sem érdemes, inkább vállalni kell a ganglionéhoz hasonló műtéti eltávolítást.

Dr. Boross György
drboross@drboross.com
www.drboross.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.