Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mivel játszik az 1 éves gyerek?

Érdekességek2018. április 18.

Szülőként még nekünk is fejtörést okozhat, hogy milyen játéknak örülne gyermekünk, de az első születésnap környékén a rokonok, ismerősök is gyakran tőlünk várnak javaslatot arra, hogy mivel lepjék meg csemeténket. Összeállításunkban bemutatjuk, hogy milyen játékokat érdemes beszerezni, melyek azok a tevékenységek, amik ebben az életkorban már hosszabb időre is lekötik az 1 év körüli gyermekek figyelmét.

A gyermek látványos fejlődésen megy keresztül születésétől egy éves koráig. Az evésre és alvásra koncentráló csecsemő fokozatosan egyre érdeklődőbbé válik a külvilág iránt: mosolyog, ha meglátja az arcunkat, felfigyel az érdekes hangokra, a színes tárgyak is vonzzák a tekintetét. Megtanulja a tárgyakat a kezében fogni, egyik kezéből a másikba átadni, szájába venni. A hasra fordulás után már csak egy lépés, hogy a kúszó-mászó csöppség az egész lakást birtokba vegye és felfedezze. Egy éves kora körül pedig a járás elsajátításával további lehetőségek – és felfedezésre váró polcok, szekrények – nyílnak meg előtte.

Ezerszer ismételt mozdulatok

Az első születésnaphoz közeledve a gyerekek ebben az életkorban nagyon élvezik és fontos tanulási folyamat, ha a dolgok ismétlődését láthatják és így megérthetik az ok okozati összefüggéseket – magyarázza Licsár Szilvia pedagógus. Erről szól a kockákból torony építése, majd ledöntése, a tárgyak dobozokba történő eltüntetése, majd megtalálása és ezért is okoz örömet, ha a hangszereken bizonyos billentyűk lenyomása hangot ad.


Fog, kérdez és rámutat

Nagyjából fél és egy éves kor között a kicsi kezd rámutatni dolgokra, amivel egyrészt azt is kifejezi, ha valamit szeretne elkérni, másrészt a „mi ez?” kérdést is helyettesíti, vagyis a beszédfejlődésben is segíthetjük, ha ilyenkor megnevezzük a tárgyat, amire mutat. Egy másik jellegzetessége ennek az időszaknak, hogy ilyenkor alakul ki a mutatóujj és a hüvelykujj összeérintésével történő fogás is. Ennek gyakorlásához ideális a különböző húzható játékok fogása, vagy a nagyobb fogóval ellátott puzzle és a könyvek lapozgatása.

Milyen? Mekkora? Hogyan működik?

Egy éves kora körül a kicsi egyre inkább érdeklődik a dolgok működése iránt, így ebben a korban válik érdekessé a formabedobó doboz, a gyűrűpiramis vagy az egymásba illeszthető poharas játékok. A formák, alakzatok közti eltérés és hasonlóság és a méretek közti különbségeket gyakorolja akkor is, ha a gyűrűket és poharakat egymásra illeszti, vagy ha a játékautóba utasokat ültet. Ebben az időszakban válnak népszerűvé a töltögetős játékok is. Legyen az víz, homok vagy bármi, a háztartásban fellelhető tárgy, a gyerekek az üreset megtöltik, a telit kipakolják, majd tetszés szerint átrendezik. A fogása is sokat fejlődik ennek köszönhetően, így folyamatosan áttérhetünk a vékony – fogó nélküli – kirakós játékokra.

Beszéd- és mozgásfejlődés

A gyerekek fejlődési üteme eltérő, de nagyjából egy éves koruk körül megteszik az első önálló lépéseket. Az egyensúly és a koordináció fejlődésével aztán egyre magabiztosabbá válnak, futkároznak, lépcsőket másznak meg. Ilyenkor is népszerűek a séta közben húzható játékok, de örömmel futkároznak labda után, élvezettel követik a felhúzhatós játékokat is. A mozgásával együtt a beszéde is fejlődik, ha a környezetünk számára nem is mindig egyértelmű, de szülőként mi már tudjuk, hogy melyik általa használt kifejezés mit jelent. Szívesen „beszélget” családtagokkal játéktelefonon, vagy adja a hangját játékbabák, plüssállatok párbeszédéhez.

Önálló felfedezés és utánzás

A gyerekek a játékon és a velünk való interakciókon keresztül tanulnak, ismerkednek a környezetükkel. Kezdetben sokkal több szót megért, mint amennyit használ, játék és minden közös tevékenység közben beszélgessünk vele sokat. Ebben a korban még mindig mi vagyunk számára a legjobb játszótárs, utánzással sok mindent tőlünk le el. Érdemes azonban a játékot az ő képzeletükre bízni. A kreativitásukat azzal tudjuk leginkább segíteni, ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a dolgokat a mi elképzelésünk szerint, csakis rendeltetésszerűen használja. Adjunk a kezébe számára biztonsággal használható játékokat, tárgyakat és várjunk, hogy ő maga találja ki, mihez kezdhet vele.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.