Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Most minden érintett megoszthatja a tapasztalatait: átfogó kutatás a mellrák ellen

Érdekességek2024. április 08.

A magyar női lakosság körében az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés. Az idei nőnap apropóján az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy kérdőívet állított össze, aminek célja, hogy átfogó képet kapjanak a mellrákkal diagnosztizáltak betegútjáról, kezelési tapasztalatairól és életminőségéről a kezelés alatt és azután. A kérdőívre adott válaszokból szeretnék feltárni a főbb nehézségeket a betegség felismerésével elinduló folyamatban, hogy ezek alapján a döntéshozókkal közösen dolgozhassanak a rendszer jobbításán.

Fotó: 123rf.comHazánkban az előző évtized alatt a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus az emlőrák volt. Emellett aggasztó tény, hogy Magyarországon a rákkal összefüggő elhalálozás aránya 33%-kal meghaladta az uniós átlagot 2019-ben, ahol az emlőrák az egyik vezető, halálozásért felelős ráktípus a tüdő-, vastagbél-, és hasnyálmirigyrák mellett. 

Egy magas minőségű, országos lefedettségű betegút kialakításának elősegítése érdekében az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy átfogó kérdőívet állított össze a már emlődaganattal diagnosztizált betegek számára.

Magyarországon évente nyolc-kilencezer új beteget diagnosztizálnak emlőrákkal. A mellrák előfordulási tendenciái az idősebb (≥50 éves) nők körében összhangban vannak a nemzetközi megfigyelésekkel, így a szűrésre jogosult 45-65 év közötti korosztálynak mindenképp javasolt 2 évente szűrésre menni. Emellett az 50 éve alatti nőknél az emlőrák előfordulása közel 30%-kal nőtt az elmúlt egy évtizedben. A betegek beszámolói szerint a fiatalabb, szűrés alatti korosztályba tartozó nőknek sokszor az első vizsgálatig körülményes eljutniuk, nehezen kapnak vizsgálati időpontot azzal a megjegyzéssel, hogy túl fiatalok a mellrákhoz. A korai felismerésnek óriási jelentősége van a betegség kezelésében. Többek között ezért is szeretnénk megérteni, mik azok a pontok a felismerés, diagnosztizálás és a kezelés során, amiken javítani lehetne.” – mondta el Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület alelnöke.

Általánosságban elmondható, hogy minél több kockázati tényezővel rendelkezik valaki és minél későbbi stádiumban kerül betegként diagnosztizálásra, annál rosszabb az életminősége, illetve túlélési esélyei. A korai, csak lokális kiterjedéssel felfedezett betegség műtéti beavatkozás után a legtöbbször megszünteti a rákos sejtek jelenlétét a szervezetben, azonban ez nem zárja ki a betegség későbbi kiújulásának kockázatát. Áttétes, másnéven metasztatikus emlőráknak nevezzük, mikor a daganat a test más részében kiújul, ami az emlőrákkal diagnosztizáltak akár kb. 20-30 %-nál előfordulhat. Bár az orvostudomány mai állása szerint az áttétes emlőrák nem gyógyítható, az utóbbi 20 évben rengeteg eredményes kutatás zajlott és zajlik napjainkban is a gyógyszeriparban, melynek eredményeképp lehetséges a hosszútávú – akár több évtizedes – túlélés is. A betegség kiújulásának kockázatát csökkentő terápiák alkalmazása a hazai kezelési gyakorlatban a betegek életminőségének megtartása mellett növelné a daganatmentes élet esélyét, lehetőséget jelentene a teljes gyógyulás valószínűségének növelésére.

Mindennél fontosabb, hogy az egészségmegőrzés területén a lehető legjobb lehetőségek álljanak rendelkezésre országos szinten a korai felismerést, diagnosztikát, gyógyszeres kezeléseket és rehabilitációt illetően. Olyan össztársadalmi együttműködésre van szükség, mely a demográfiai és gazdasági kérdéseket együtt kezeli a szociális és egyéni hatásokkal, és többszereplős párbeszédek útján komplex megoldási javaslatokat dolgoz ki a döntéshozók számára.


Az egyesület kérdőíve egy fontos lépés ebben a folyamatban. Minden kitöltő közvetlenül segít abban, hogy megértsük, milyen nehézségekkel szembesülnek az érintettek, és ezáltal minél átfogóbb képet kapjunk az emlőrákkal küzdők jelenlegi helyzetéről Magyarországon, a tapasztalataikról az első jelek felismerésétől a diagnosztizáláson keresztül a kezelésig és azután. Minden kitöltő esélyt ad arra, hogy javítani tudjunk az ő és más betegek helyzetén. A kérdőív kitöltése mindössze fél órát vesz igénybe, ami pedig életeket óvhat meg.

Minden érintett nőt arra buzdítanak, hogy osszák meg tapasztalataikat a kérdőív kitöltésével!

A kérdőív ezen a linken érthető el: https://forms.gle/Dy4HhWXcnMqzHQKj9 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sportoló Nemzet tanév

2026. április 01.

A 2023 őszén, a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága által elindított Sportoló Nemzet Program a hazai közösségi sport egyik meghatározó bázisává nőtte ki magát. A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani intézet által működtetett program legfőbb küldetése, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az életvitelszerű, rendszeres testmozgást.

A jelenleg már több mint 63 000 regisztrált tagot számláló közösség számára a klubtagság számos előnyt kínál: országszerte több mint 80 sportlétesítménybe és évente félszáz kiemelt sporteseményre léphetnek be kedvezményesen a tagok, 2025-től pedig sportszolgáltatásokat, sporteszközöket és sportruházatot is kedvezménnyel vásárolhattak meg.

Annak érdekében, hogy a sport iránti elköteleződés és a rendszeres testmozgás igénye már általános iskolás korban beépüljön a mindennapokba, a HM Sportért Felelős Államtitkársága, a Belügyminisztérium Köznevelésért Felelős Államtitkársága és a Klebelsberg Központ a 2025/2026-os tanévet hivatalosan is a „Sportoló Nemzet Tanévének” nyilvánította. A kezdeményezés célja, hogy színesebbé tegye az iskolák sportéletét, és elkötelezze a diákokat az aktív életmód mellett.

Ingyenes országos bőrrákszűrés

2026. április 01.

Több mint 200 bőrgyógyász önkéntes részvételével idén tavasszal országos programot indít a bőrrák korai felismeréséért a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT). A szervezet 2026. április 13. és május 31. között széles körű felvilágosítással, több ezer ingyenesen elvégzett bőrvizsgálattal és tanácsadással kampányol a bőrdaganatok megelőzése és korai felismerése, a tudatos fényvédelem és a rendszeres önvizsgálat mellett. A széles szakmai és társadalmi összefogással megvalósuló programhoz egyetemi klinikák, kórházak, bőrgyógyászati szakrendelések és magánellátók mellett a hazai betegszervezetek, valamint innovatív gyógyszergyártó vállalatok és dermo-kozmetikai cégek is csatlakoztak. A kampány weboldalát a https://skindex.hu/szuresek címen érhetik el az érdeklődők.

„Mi bőrgyógyászok tudjuk, hogy fokozott kockázat vagy gyanús bőrelváltozás esetén a bőrgyógyászati vizsgálat életet menthet. A Magyar Dermatológiai Társulat célja, hogy ezt az üzenetet idén tavasszal az ország minden pontjára eljuttassa. Az elmúlt évek legnagyobb ilyen programját indítjuk el,köszönöm a kampányban részt vevő orvosok munkáját és a támogató partnereink segítségét” – fogalmazott Prof. Dr. Holló Péter, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.

Az MDT által koordinált országos kampányhoz ez idáig 70 intézményből mintegy 200 bőrgyógyász szakorvos csatlakozott, akik a kampány során várhatóan több mint 2500 dermatoszkópos bőrvizsgálatot fognak elvégezni.

Mit tehetünk a szemünket veszélyeztető környezeti hatások ellen?

2026. március 31.

A modern életmódunkkal járó napi intenzív monitor- és képernyő-használat, illetve az UV-sugárzás és a környezetszennyezés egyaránt megterhelik és károsíthatják a szemet. Mégis nagyon keveset teszünk szemünk egészségéért, pedig a preventív lépések sok esetben hatékonyan megelőznék az egyre fiatalabb korban jelentkező komolyabb szemproblémákat. Cikkünkben összegyűjtöttük a szemünket érő káros hatásokat és megoldásokat kínálunk az ezekkel szembeni védekezésre. 

A modern kor új jelensége a számítógépes látás szindróma, amely a hosszú ideig tartó monitorhasználat következtében alakul ki. Az egész nap képernyő előtt dolgozó felnőttek különösen ki vannak téve ennek az állapotnak. Gyakori tünetei közé tartozik a szemszárazság, irritáció, illetve a homályos látás. A problémát több tényező okozhatja, például a tartós fókuszálás, a nem megfelelő képernyő-beállítás vagy az, hogy a monitor előtt jelentősen csökken a percenkénti pislogások száma. A megelőzés alapja a munkaállomás ergonomikus kialakítása: a monitor legyen karnyújtásnyi távolságra, felső éle pedig szemmagasság alatt. Fontos a rendszeres szünetek beiktatása, például a 20-20-20 szabály betartása is sokat segíthet (minden 20 percben nézzen el 20 méterre egy pontra 20 másodpercig), valamint a megfelelő világítás biztosítása, amely csökkenti a tükröződést és a szem terhelését. 

A képernyők által kibocsájtott kék fény rövid hullámhosszúságú (400-500 nm) fotonjai a szemben olyan fotokémiai reakciókat idézhetnek elő, amelyek szemfelszíni és retinakárosodásokkal köthetők össze, és amelyek szemszárazságot, szürkehályogot, zöldhályogot vagy akár diabéteszes retinopátiát okozhatnak. A kék fénnyel szemben van lehetőség védekezni, léteznek erre a célra speciális szűrő szemüveglencsék, amelyeknek a használata fontos lehet ezen károsodások megelőzésében.