Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Most minden érintett megoszthatja a tapasztalatait: átfogó kutatás a mellrák ellen

Érdekességek2024. április 08.

A magyar női lakosság körében az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés. Az idei nőnap apropóján az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy kérdőívet állított össze, aminek célja, hogy átfogó képet kapjanak a mellrákkal diagnosztizáltak betegútjáról, kezelési tapasztalatairól és életminőségéről a kezelés alatt és azután. A kérdőívre adott válaszokból szeretnék feltárni a főbb nehézségeket a betegség felismerésével elinduló folyamatban, hogy ezek alapján a döntéshozókkal közösen dolgozhassanak a rendszer jobbításán.

Fotó: 123rf.comHazánkban az előző évtized alatt a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus az emlőrák volt. Emellett aggasztó tény, hogy Magyarországon a rákkal összefüggő elhalálozás aránya 33%-kal meghaladta az uniós átlagot 2019-ben, ahol az emlőrák az egyik vezető, halálozásért felelős ráktípus a tüdő-, vastagbél-, és hasnyálmirigyrák mellett. 

Egy magas minőségű, országos lefedettségű betegút kialakításának elősegítése érdekében az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy átfogó kérdőívet állított össze a már emlődaganattal diagnosztizált betegek számára.

“Magyarországon évente nyolc-kilencezer új beteget diagnosztizálnak emlőrákkal. A mellrák előfordulási tendenciái az idősebb (≥50 éves) nők körében összhangban vannak a nemzetközi megfigyelésekkel, így a szűrésre jogosult 45-65 év közötti korosztálynak mindenképp javasolt 2 évente szűrésre menni. Emellett az 50 éve alatti nőknél az emlőrák előfordulása közel 30%-kal nőtt az elmúlt egy évtizedben. A betegek beszámolói szerint a fiatalabb, szűrés alatti korosztályba tartozó nőknek sokszor az első vizsgálatig körülményes eljutniuk, nehezen kapnak vizsgálati időpontot azzal a megjegyzéssel, hogy túl fiatalok a mellrákhoz. A korai felismerésnek óriási jelentősége van a betegség kezelésében. Többek között ezért is szeretnénk megérteni, mik azok a pontok a felismerés, diagnosztizálás és a kezelés során, amiken javítani lehetne.” – mondta el Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület alelnöke.

Általánosságban elmondható, hogy minél több kockázati tényezővel rendelkezik valaki és minél későbbi stádiumban kerül betegként diagnosztizálásra, annál rosszabb az életminősége, illetve túlélési esélyei. A korai, csak lokális kiterjedéssel felfedezett betegség műtéti beavatkozás után a legtöbbször megszünteti a rákos sejtek jelenlétét a szervezetben, azonban ez nem zárja ki a betegség későbbi kiújulásának kockázatát. Áttétes, másnéven metasztatikus emlőráknak nevezzük, mikor a daganat a test más részében kiújul, ami az emlőrákkal diagnosztizáltak akár kb. 20-30 %-nál előfordulhat. Bár az orvostudomány mai állása szerint az áttétes emlőrák nem gyógyítható, az utóbbi 20 évben rengeteg eredményes kutatás zajlott és zajlik napjainkban is a gyógyszeriparban, melynek eredményeképp lehetséges a hosszútávú – akár több évtizedes – túlélés is. A betegség kiújulásának kockázatát csökkentő terápiák alkalmazása a hazai kezelési gyakorlatban a betegek életminőségének megtartása mellett növelné a daganatmentes élet esélyét, lehetőséget jelentene a teljes gyógyulás valószínűségének növelésére.

Mindennél fontosabb, hogy az egészségmegőrzés területén a lehető legjobb lehetőségek álljanak rendelkezésre országos szinten a korai felismerést, diagnosztikát, gyógyszeres kezeléseket és rehabilitációt illetően. Olyan össztársadalmi együttműködésre van szükség, mely a demográfiai és gazdasági kérdéseket együtt kezeli a szociális és egyéni hatásokkal, és többszereplős párbeszédek útján komplex megoldási javaslatokat dolgoz ki a döntéshozók számára.


Az egyesület kérdőíve egy fontos lépés ebben a folyamatban. Minden kitöltő közvetlenül segít abban, hogy megértsük, milyen nehézségekkel szembesülnek az érintettek, és ezáltal minél átfogóbb képet kapjunk az emlőrákkal küzdők jelenlegi helyzetéről Magyarországon, a tapasztalataikról az első jelek felismerésétől a diagnosztizáláson keresztül a kezelésig és azután. Minden kitöltő esélyt ad arra, hogy javítani tudjunk az ő és más betegek helyzetén. A kérdőív kitöltése mindössze fél órát vesz igénybe, ami pedig életeket óvhat meg.

Minden érintett nőt arra buzdítanak, hogy osszák meg tapasztalataikat a kérdőív kitöltésével!

A kérdőív ezen a linken érthető el: https://forms.gle/Dy4HhWXcnMqzHQKj9 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.