Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

Érdekességek2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek

Fotó: freepik | www.magnific.com

A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”


A szakemberek szerint az elmúlt évek társadalmi és gazdasági bizonytalansága a munkahelyi működésre is erősen rányomta a bélyegét. A folyamatos stressz, a bizonytalanság, az online tér gyakran eldurvult kommunikációja és a kiégés kultúrája beszivárgott a céges hétköznapokba is. Egyre több vezető találkozik érzelmileg kimerült, passzív vagy szorongó csapatokkal.

„Az emberek ma már nem elsősorban motivációra vágynak, hanem biztonságra” – fogalmaz dr. Dura Mónika. „Arra, hogy ne kelljen folyamatosan védekezniük, megfelelniük vagy bizonyítaniuk. Hogy merjenek kérdezni, hibázni, gondolkodni. Egy munkahely mentális állapota ma már legalább annyira fontos, mint az üzleti stratégiája.”

A Mindwell Business által fejlesztett SafeSpace Leadership Training program éppen erre a problémára reagál: olyan vezetői és csapatkultúrák kialakítását támogatja, ahol a munkatársak pszichológiailag biztonságos közegben tudnak működni. A program fókuszában a nyílt kommunikáció, a bizalom, a konfliktuskezelés, a sebezhetőség vállalása és az együttműködés áll.

A pszichológiai biztonság fogalma nem új, de az elmúlt években vált igazán központi témává a vállalati világban. Amy Edmondson, a Harvard Business School professzorának kutatásai szerint a jól működő csapatok nem azért sikeresek, mert kevesebbet hibáznak, hanem mert nem félnek beszélni a hibáikról. A transzparencia, a bizalom és a nyílt kommunikáció közvetlenül hat a teljesítményre és az innovációra.

A Mindwell Business tapasztalatai szerint azonban sok magyar munkahely még mindig a félelemkultúrára épül. A hibázás tabu, a konfliktusokat elkerülik vagy passzív-agresszív módon kezelik, a dolgozók pedig fokozatosan érzelmileg leválnak a szervezetről.

„Sok munkavállaló fizikailag jelen van, de mentálisan már rég kilépett” – mondja dr. Dura Mónika. – „Ez az úgynevezett csendes kiégés időszaka. Kívülről még működnek a rendszerek, de közben eltűnik az energia, a kreativitás és a valódi kapcsolódás.”

A pszichológiai biztonság ugyanakkor nemcsak wellbeing-kérdés, hanem mérhető üzleti előny is lehet. A Mindwell Business szerint a pszichológiailag biztonságos csapatokban javul az együttműködés, nő az elégedettség, csökken a fluktuáció és a stressz, miközben erősödik az innováció és a teljesítmény is.

„A jövő sikeres munkahelyei nem azok lesznek, ahol a legnagyobb a nyomás, hanem ahol az emberek biztonságban érzik magukat emberként is” – hangsúlyozza dr. Dura Mónika. „Mert hosszú távon nem lehet félelemre építve egészséges szervezeteket működtetni.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”

Segítsünk együtt a hatéves Marcell jövőjéért!

2026. június 11.



Versenyfutás az idővel: egy magyar család harca kisfiuk életéért

Vannak pillanatok, amelyek egyetlen másodperc alatt kettétörik az ember életét. Egy mondat az orvosi rendelőben. Egy diagnózis. Egy tekintet, amelyből a szülő már érzi, hogy semmi nem lesz többé ugyanaz. Balogh Tibor és felesége, Balogh-Szita Dalma számára ez a pillanat 2026 januárjában érkezett el, amikor hatéves kisfiuknál, Marcellnél Duchenne-féle izomdisztrófiát diagnosztizáltak – egy ritka, genetikai eredetű, jelenleg gyógyíthatatlan, ám megállítható betegséget, és utóbbi tudatában mindent megtesznek, küzdenek nap mint nap. Ez a kór fokozatosan leépíti a gyermek izmait.

A Duchenne-féle izomdisztrófia az izomsorvadás egyik legagresszívebb típusa. Először a lábak gyengülnek el, később a karok, a gerinc, majd a szív- és légzőizmok is érintetté válnak. Az érintett gyermekek idővel elveszítik járásképességüket, később légzéstámogatásra szorulnak. A betegség oka, hogy a szervezet nem képes elegendő disztrofint termelni – azt a fehérjét, amely az izmok működéséhez nélkülözhetetlen.

Hogyan előzzük meg a strandolás okozta fertőzéseket?

2026. június 11.



Előző cikkünkben a fürdőzés és strandolás veszélyeiről olvashatott. Az egy helyen összegyűlő sok ember, a vizes közeg, a meleg időjárás a meleg víz kedvez egyes kórokozók terjedésének. A fertőződés megakadályozása érdekében különösen fontos a higiéniai szabályok betartása.

Bárhol is fürdőzünk tartsuk be a fürdők kiírásait, figyelmeztetéseit, mind a zuhanyozás, mind a fürdési idő, mind a fürdőben való kulturált viselkedést illetően.

Mindig zuhanyozzunk le alaposan fürdés előtt és után is. Az előzuhanyozás alapvető higiéniai előírás, melyre a fürdőkben tábla is figyelmeztet.

Vizes fürdőruhát a fürdés után ne tartsuk hosszú ideig magunkon, lehetőség szerint cseréljük szárazra, a nedves fürdőruha ideális környezetet teremt a gombák és baktériumok elszaporodásának.

Medencés fürdőknél a lábmosó használata elengedhetetlen, a medencébe való belépés kizárólag ezen keresztül történjen, így csökkenthetjük a szennyeződés medencébe kerülésének esélyét.

Ne igyunk a vízből még véletlenül sem, erre kiemelten figyeljünk gyermekeinknél is.