Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem vagyok eléggé motivált

Érdekességek2026. október 24.

Fotó: gettyimages.comA motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.


Van azonban egy másik fajta, nem kevésbé jelentõs mozgatórugó is, mely cselekvési szándékunkat és kedvünket nagymértékben befolyásolja: ez mindnyájunknál az a valami, amit a legfontosabbnak tartunk saját, személyes szemszögünkbõl. Ez a valami lehet akár szerelem, szeretet, hatalom, pénz, családalapítás, akár egy teljesen más érték - azzal a feltétellel, hogy döntõ jelentõséget tulajdonítsunk neki, a mi szívünkhöz az álljon a legközelebb. Így értékeink megtartása céljával összhangban cselekedni olyan erõt, motivációt jelent mely megsokszorozza energiánkat.

Ki-ki merítsen a maga motivációs forrásából

Minthogy mindnyájan más és már igényekkel rendelkezünk, eltérõ vágyakat helyezünk elõtérbe (kivéve a létszükségleteket) és az általunk legfontosabbnak tartott értékek sem azonosak, magunknak kell felfedeznünk, mi kösse le, vagy mi ne merítse ki energiáinkat. Ami lelkesíti Pétert, az teljesen unalmasnak bizonyulhat Pál számára, és ami megmozgatja János képzelõerejét, az elõfordulhat, hogy a legkevésbé sem érdekli Ferencet... Így hát motivációs forrásaink sajátosak, többnyire csak ránk jellemzõk. De ha rátaláltunk, és tartós a motivációnk, egyúttal megmarad a számunkra fontos értékek megõrzésének célja, az nagyszabású vállalkozások, átfogó jelentõségû, nagy horderejû tervek végrehajtása felé taszíthat minket. Az így véghezvitt tettek alapértékeinket tükrözik, és örömünkre szolgál - kitûzött célként - foglalkozni velük.

Mikor veszíthetjük el motivációnkat?

Biztosan hiányzik a motivációnk, amikor cselekedeteink ellentétben állnak mindazokkal az értékekkel, melyek számunkra fontosak. Számos körülmény közrejátszhat benne, így többek között.

Külsõ tényezõk:

Hirtelen változás szakmai vagy magánéletünkben.
Csalódás vagy fájdalmas veszteség.
Serkentés, ösztönzés csökkenése vagy megszûnése.
Túlságosan sok személyes gond.
A felelõsség hiánya vagy túlzott mértéke.
Belsõ tényezõk:

Amikor túl magasra tesszük a lécet, adott lehetõségeinkhez képest.
Mély, pszichikai változások szakaszát éljük meg, melynek során értékeink és magasabb igényeink jogossága megkérdõjelezõdik.
Az is megtörténhet, hogy egy új vállalkozás kezdetén egy régi, rosszul feldolgozott élmény hatása ismét felbukkan a jelenben, fékezve energiánkat és a jövõbeli építkezést. Ha ez esetben az egyéni elmélkedés, töprengés nem bizonyul elegendõnek a lelki probléma leküzdésére, szakember segítségét tanácsos kérni. Õ lehetõvé teszi a kérdés elmélyítését, és az új, motivációs felfogás irányába történõ nyitást.

Hogyan találjunk rá ismét?

Ahhoz, hogy ismét kapcsolatba kerüljünk azon belsõ forrásainkkal, melyek mintegy mozgatórugóként mûködnek, hasznos lehet, ha rendszeresen felteszünk magunknak néhány alapvetõ kérdést. Mint például: mire van ma leginkább szükségem? Mit tartok a legfontosabbnak életem jelenlegi szakaszában (mi a legnagyobb érték számomra)? Napi munkámban és magánéletem során végzett tevékenységeim összhangban vannak-e alapvetõ értékeimmel és igényeimmel? Ha nem, mit tehetek annak érdekében, hogy javítsak ezen a negatív elõjelû helyzeten? A pszichológusok szerint olykor elég csak egy kis változtatás életvezetésünkben ahhoz, hogy visszanyerjük tetterõnket, és úgy érezzük, van értelme energiát fektetnünk egy adott terv megvalósításába, kitûzött cél elérésébe.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.