Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyári időszakban különösen figyeljünk a melanómára

Érdekességek2025. augusztus 05.

Rákos megbetegedést előzhetünk meg vele

Fotó: freepikMár javában tart a nyár, és a gyakori, erős UV-sugárzás miatt bizony veszélynek vagyunk kitéve, könnyen rákos megbetegedés alakulhat ki szervezetünkben. A statisztikák szerint pedig sajnos egyre több melanómás beteg van világszerte, így hazánkban is. Ezért is indokolt annak mélyebb kutatása, új terápiás kezelések kifejlesztése. A szegedi HCEMM-ben pedig új korszak kezdődött a melanóma kutatás területén, a tudósok ugyanis bioinformatikai eszközök felhasználásával forradalmasíthatják a melanóma diagnosztizálását és kezelését.

„A melanómás betegek száma növekszik, ez pedig indokolttá teszi annak mélyebb kutatását, új terápiás kezelések kifejlesztését. Fontos tudni azonban, hogy a betegség időben való diagnosztizálása esetén a páciensnek jók az esélyei a teljes felgyógyulásra. A melanóma ugyanis attól válik rendkívül veszélyessé, ha van ideje más szervekben áttéteket képezni, ami így rendkívül agresszívvá válik, ilyenkor a környező szövetek képesek átprogramozni a melanómát. Halál esetén az elsődleges ok így nem maga a melanóma betegség szokott lenni, hanem az általa keletkeztetett daganatos szervi áttétek.” – mondta Dr. habil Pankotai Tibor, a HCEMM Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport vezetője.

Az alapos vizsgálatok tehát rendkívül fontosak, mert azok során rengeteg információt lehet kinyerni a kialakult betegségről. Ez lehet egy anyajegyről készített fényképsorozat, és annak mesterséges intelligencia alapú elemzése, vagy épp egy vérvételből származó cirkuláló tumoros DNS adat. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a páciens egészségügyi állapotáról, a kialakult kóroki állapotról. Ha pedig sok adat áll rendelkezésre, akkor gyorsabban és ami fontosabb, pontosabban állítható fel a diagnózis. Viszont a rengeteg adat feldolgozása nagy erőforrást igényel. Itt jön képbe a bioinformatika, ami képes a levett mintákat tűpontosan kielemezni, analizálni, amiből már a kezelőorvosok nagyobb hatékonysággal tudják felállítani a diagnózist.

A kutatócsoport vezetője úgy látja, hogy van egy tudatos társadalmi réteg, amely folyamatosan odafigyel magára, rendszeresen jár szűrésekre, a nyári időszakban használ fényvédő krémeket, illetve, ha bármi elváltozást lát a bőrén, azonnal orvoshoz, illetve szakemberhez fordul. Az ő esetükben a melanóma aránylag gyorsan és nagy hatékonysággal kezelhető. Ám a lakosság nagyobb része kevésbé veszi komolyan a bőrét érő elváltozásokat, és arról sincs tudomásuk, hogy a bőrön látható jelek milyen fontos üzeneteket hordoznak. Így nagyobb eséllyel alakulnak ki azok a súlyos áttétek, amelyek akár halállal is végződhetnek.


Az eddigi kutatási eredmények

„Azt találtuk, hogy ha egy páciens különböző áttéteiből mintákat veszünk, és ezeken teljes fehérjevizsgálatot végzünk, habár a minták DNS mutációs profiljai nagyon hasonlóak, a fehérje mintázatra hatással van az adott szövet, ahol az áttét található. Vagyis az áttétet tartalmazó szövet teljesen átprogramozza az adott daganatot, ami azt jelenti, hogy az eredeti melanómához hasonló genetikai mintázatot mutat, mégis teljesen máshogy fog reagálni a kezelésre. Eredményeink alapján kimutatható az is, hogy melyik az az áttét, amely leghamarabb vezethet a páciens halálához, így az arra fókuszált terápia növeli a beteg túlélését. Ez alapján az onkológus meg tudja határozni, hogy személyre és áttétre szabottan melyik kezelési forma lehet a leghatásosabb, majd azok közül melyik érhető el Magyarországon. Tehát mi ahhoz tudunk információkat, adatokat szolgáltatni, hogy várhatóan melyik terápia lesz a leghatékonyabb, aminek köszönhetően a daganat „Achilles” sarkát célozva fékezhető a daganat növekedése és további terjedése.” – foglalta össze a HCEMM csoportvezetője.

A kutatók egyik célja, hogy a betegek esetében vérmintából lehessen az adott daganatot diagnosztizálni. Ehhez elsődlegesen cirkuláló tumor DNS vizsgálatokat végeznek, ugyanis a daganatsejtek sokszor szétesnek, és a kiszabaduló tumor DNS bekerül a véráramba, ami már azonosítható.

Jelen pillanatban a terápiás eljárások elsődlegesen egy morfológiai vagy genetikai vizsgálat alapján történnek. Ennek az a hátulütője, hogy két ugyanolyan morfológiát mutató daganat is tud teljesen máshogy reagálni egy adott kezelésre. Épp ezért a jövő a személyre szabott terápiáé lesz, vagyis minden egyes beteg minden egyes daganatára egyenként kell majd felállítani a legnagyobb sikerrel kecsegtető terápiát. A személyre szabott terápia fontossága a közeljövőben tehát előtérbe fog kerülni, és ehhez a precíziós diagnosztikai eljárások, mint amiket a szegedi HCEMM-nél fejlesztenek, a mindennapi rutin diagnosztikában nélkülözhetetlenek lesznek akár már a közeljövőben is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nők társadalmi helyzete

2026. április 09.

Az ideálkép és a valóság fontossága

Sandro Botticelli Vénusz születése című világhírű festménye a XV. századi itáliai reneszánsz egyik legismertebb remekműve. A szerelem és szépség istennője itt egy kagylóhéjon érkezik a tengerpartra, a nyugati szél és egy nimfa kíséretében, a klasszikus szépségideál megtestesítőjeként. Éteri, megközelíthetetlen és mégis kiszolgáltatott, amolyan igazi férfifantázia.

Ez az idealizált, lírai ábrázolás persze már akkor is távol állt a korabeli társadalom általános nőképétől, miként ma sem a kifutókról ismert szupermodellek jönnek szemben a boltban, és ezt nem is várja el senki. Az azonban sokat változott az évszázadok alatt, hogy az alapvetően férfielvű nyugati társadalmakban hogyan is tekintett a maszkulin többség a nőkre, és milyen elvárásokkal élt velük szemben. (Itt fontos megjegyezni, hogy bár a férfi-nő arány demográfiai szempontból nagyjából kiegyensúlyozott volt mindig is, szociológiailag azonban mindig az a többség, aki előnyöket élvez, és hatalma van, miközben az a kisebbség, akit hátrányosan megkülönböztetnek. Így lett kisebbség a nőkből a legtöbb kultúrában.)

Ahonnan indultunk: a kettősségek korszakai

A középkori Európában a férfiak (és rajtuk keresztül a társadalom) viszonyát a nőkhöz alapvető kettősség jellemezte.


Az „igazi nő” modellje egyfelől Szűz Mária volt, mint a tiszta, önfeláldozó, az anyaságot megjelenítő ideál.
De a kereszténység dominálta világképben fontos volt Éva is. Mint a bűn forrása, a gyenge, aki egyszerre kísértő és kísérthető, szóval mindenképpen olyan, akinek a férfi védelmére és felügyeletére van szüksége.

Fáradtság elleni tippek

2026. április 09.

A krónikus fáradtság, kimerültség elkerülhető. Íme, néhány tipp a gyors regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait!

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.