Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Öko konferencia és élménynap Krisna-völgyben

Érdekességek2024. május 05.

Megvalósítható a jelenlegi tömegtársadalomban a fenntarthatóság, és ha igen, milyen formában? Ha megmaradnak a nagyvárosok és megmarad a tömegtársadalom, létrehozhatók-e ezen belül fenntartható kisközösségek? A modern, individuális ember képes-e kisközösségben élni, és egyáltalán fenn tudja-e tartani a közösségi létezést? Melyik a fenntarthatóbb: 3 darab 3 milliós nagyváros, vagy 3000 darab 3 ezer lakosú?  

Az Öko-völgy Alapítvány 2024. május 16-án ilyen és hasonló témák köré szervez nagyszabású konferenciát a somogyvámosi Krisna-völgyben. Az Öko Odüsszeia: Kalandozások a fenntarthatóság útvesztőjében című konferencia egyedülálló lehetőséget kínál mindazoknak, akik érdeklődnek a jövőnk és a bolygónk jólétének megőrzése iránt, és nem utolsó sorban érdekli őket saját, egyéni életük biztonsága.

Konferencia és élménynap

Május 16-án három izgalmas panelbeszélgetés nyitja meg az eszmecsere kapuit a fenntarthatóság aktuális kérdései körül. A dr. Nagy István agrárminiszter fővédnöksége alatt szervezett szakmai fórumot neves szakértők és gondolkodók gazdagítják hozzászólásaikkal, s járulnak hozzá a működőképes jövőről szóló koncepció kialakításához.

Ám nem csupán az elmélet, a gyakorlat is előtérbe kerül a szakmai nap keretében, hiszen a résztvevők a kerekasztal beszélgetések és az állófogadás után körbejárhatják Krisna-völgyet, megismerhetik fenntarthatósági projektjeit és az e területeken elért kiemelkedő eredményeket.

Szakmai vezetéssel látogathatják végig a tehénvédelmi központot, az ökrös malmot, a biokertészetet, a saját textilt előállító kézműves műhelyt, az árammentes lakóövezetet, a hagyományos indiai szentélyt és az öko iskolát – így igazi élménynapban lehet része minden kedves látogatónak.


Neves előadók, izgalmas témafelvetések

A rendezvényen Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének volt elnöke videóüzenetben szólal meg a konferencia témájáról.

Kerekasztal: A fenntartható társadalom kihívásai
A panel résztvevői között olyan neves személyiségek szerepelnek, mint Pogátsa Zoltán és Hetesi Zsolt. Az izgalmas párbeszédek során megválaszolják a “fenntartható társadalom” fogalmának kérdéseit, feltárják a degrowth irányzat és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok összhangját, valamint együtt kutatják az erkölcsi, társadalmi, környezeti és gazdasági szükségszerűségek egyensúlyát.



Kerekasztal: Globális kihívások és változó rendszerek
Gelencsér András, Zlinszky János és Köves Alexandra a második panel résztvevői, akik mélyrehatóan vizsgálják a globális rendszerek összeomlásának elkerülhetetlenségét, a kapitalizmus újragondolásának szükségességét, valamint az oktatási rendszerek szerepét a fenntarthatóság tekintetében.

Kerekasztal: Közösségépítés és spiritualitás a fenntarthatóság jegyében
A harmadik panel résztvevői, Csong An Szunim, Farkas Judit és Radha Krisna Dasa, a közösségek építésére összpontosítanak, a hagyományos és modern eszmék ötvözésére, valamint a spiritualitás és a fenntarthatóság kapcsolatára.

Regisztrálj most!

Az esemény ingyenes, ám regisztrációhoz kötött, a konferenciára május 6-ig tudsz regisztrálni ITT. Vegyél részt egy izgalmas utazáson, ahol együtt alakíthatjuk a jövőnket. Keressük meg együtt a fenntarthatóság útvesztőjéből kivezető utat!

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...