Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Önelfogadás? Az érzelmi felszabadítás technikája

Érdekességek2024. március 02.

Stressz, szorongás, kialvatlanság… Az érzelmi felszabadítás technikája (EFT) hozzájárulhat a hosszú ideje felgyülemlett, negatív érzelmek feloldásához és a félelemhez kapcsolódó zavarok kezeléséhez.

Fotó: 123rf.comEz az alternatív, önsegítő módszer testünk energiacsatornái végpontjainak stimulációja (kopogtatása) útján valósítható meg. Képzett terapeuták alkalmazhatják, de mi magunk is segítségül hívhatjuk ezt az önelfogadáson is alapuló technikát.

Honnan származik?

1995-ben Gary Craig dolgozta ki a módszert Roger Callahan amerikai pszichológus munkája alapján. Az érzelmi felszabadítás technikája (Emotional Freedom Technique – EFT) olyan alternatív gyógymód, mely a test és a lélek összefüggéseire, továbbá az önelfogadásra összpontosít. Az érzelmi blokkok feloldása céljából testünk speciális, meridián (energia)-pontjainak stimulálását alkalmazza, amely e pontok ujjheggyel történő kopogtatását jelenti. Ezek valójában a hagyományos kínai orvoslás által meghatározott (akupunktúrás) pontok, amelyek a meridiánokon, az energiahálózatokon helyezkednek el.

A módszer felfedezői szerint a negatív érzelmek (félelem, túlzott harag, szégyen stb.) blokkolják az energiaáramlást a szervezetben. Ezeknek az „elakadásoknak” az eltávolítására és az erős érzelmek csillapítására az energiakeringés bizonyos akupunktúrás pontok manuális stimulálásával állítható helyre, pontos protokoll szerint. A módszerrel egyúttal nyugtató jelek küldhetők az egyik agyi struktúrába (amygdala), amely az érzelmeket kezeli, és észleli a fenyegetéseket. Ily módon az EFT egy konkrét technika a fájdalmas, kezeletlen emlékekkel járó érzelmi terhelés feloldására úgy, hogy csak a történtek emlékét hagyja az emlékezetben, anélkül, hogy a kellemetlen érzések rögzülnének.

A káros érzelem felszabadulása után a kapcsolódó testi tünetek csökkennek, sőt eltűnnek.


Hogyan működik?

A protokoll nagyon egyszerű. Visszaemlékszünk egy traumatikus eseményre, az ujjhegyekkel kb. tízszer kopogtatva 15 akupunktúrás ponton a fejen, a mellkason és a kezeken. Míg a kellemetlen érzelem aktiválódik, és a stressz érezhető, ez a célzott kopogtatás nyugtató jelzéseket küld az agynak, felszabadítja a rögzült érzelmet, csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét, viszont növeli a szerotonin (a jó közérzet hormonja) és a GABA (szorongásgátló neurotranszmitter) termelődését. Így azáltal, hogy a nyugalom jelzését szembeállítjuk egy gondolattal, amely addig stresszreakciót váltott ki, leállítjuk a bennünk létrejött, automatikus riasztó (alarm) választ. Ez lehetővé teszi, hogy „átprogramozzuk” az emléknyom (engram)-reakciót, amely biológiai nyomot hagyott az agyban – innen ered az „érzelmi felszabadulás” fogalma. Az EFT-technikára példaként szolgál egy olyan személy esete, aki egy kutyát látva megdermed, mert korábban megharapta egy kutya. Először újragondolja ezt a traumatikus emléket: „Három kutya üldöz, miközben biciklizem.” A második lépés az ujjheggyel történő kopogtatás bizonyos (meridián) pontokon egyfajta körben a testén, miközben az érintett részletezi ezt a nyomasztó emléket: „Nem tudok elmenekülni előlük, megharapják a vádlimat, lerántanak a biciklimről, és darabokra tépnek… Nagyon félek stb.” Egészen addig a pillanatig tart a kopogtatás a meridiánpontokon, amíg ez a személy nem fog semmi nyomasztót érezni. A harapás emléke továbbra is ott lesz az emlékezetében, de többé nem társul félelemmel.

Miként gyakorolhatjuk?

Az EFT önállóan, bármikor, képzett szakember segítsége nélkül is gyakorolható. A hatás gyakran azonnali, különösen stressz esetén. A meridiánpontok megismeréséhez először konzultálhatunk a terapeutával, vagy ellátogathatunk egy adott weboldalra. (Bonyolultabb traumák kezelésére azonban jobb, ha a terapeutával lépünk kapcsolatba.) Ezzel a technikával egyebek mellett több lépésben enyhíthetünk pl. egy gyakori, napi fájdalmat, mely lehet bármely stresszhatás miatt bekövetkező hátizomfeszülés:

1. Határozzuk meg problémát: feszültség a hátban.

2. Értékeljük a problémával kapcsolatos érzéseinket 0 és 10 között (mint egy fájdalomskála esetében).

3. Alkossunk és mondjunk el egy teljes mondatot a probléma meghatározásához a karatepont (a kézfej külső oldala) kopogtatása mellett. A megfogalmazás önelfogadást fejezzen ki. A példa szerint: „Még ha hátizomfeszülésem is van, szeretem és elfogadom magam.”

4. Végezzünk egy kopogtatási kört, azaz érintsük meg 7-9-szer a 8 EFT-pontot, és koncentráljunk a problémánkra úgy, hogy elmondjuk az utolsó megerősítő vagy az „emlékeztető” mondatot a hátfájdalomról.

5. Mérjük fel újra érzéseinket, és ha szükséges, ismételjük a technika alkalmazását.

De azt jegyezzük meg, hogy az EFT nem az a technika, amellyel elkerülhető lenne egy probléma. A módszer lényege az önelfogadás, ami lehetővé teszi, hogy megbékéljünk egy adott, problémás helyzettel. Az EFT azonban semmiképpen sem helyettesíti az orvossal folytatott konzultációt egy egészségügyi probléma megoldása érdekében.

Az EFT előnyeinek összegzése

A legfontosabb dolog ezzel az alternatív módszerrel kapcsolatban az, hogy megvalósítható önkezelés útján is, és az esetlegesen felmerülő problémák döntő többségét enyhíti. Bárhol és bármikor alkalmazható bármilyen kellemetlen, zavaró érzés, fájdalom vagy érzelem csillapítására. Nincs szükség semmilyen felszerelésre, eszközre, és alkalmazása után perceken belül érezni lehet nyugtató előnyeit. Az EFT a mindennapi élet összes bajának enyhítésére javasolható: stressz, szorongás, tic-zavar, félelmek, fóbiák, fájdalom és olyan összetettebb problémák, mint pl. trauma, (poszttraumás stressz zavar – PTSD) esetére is. A módszer a viselkedésre is hat: javítja az önbizalmat és az önbecsülést. Bár ez a technika könnyen alkalmazható, nem leegyszerűsítő, és komoly tapasztalatot igényel, különösen, ha egy bennünk gyökerező probléma megoldásáról van szó. Így ebben az esetben jobb, ha szakképzett és gyakorló EFT-szakértőhöz fordulunk, akinek a megközelítése egyenértékű a terápiával, és az érzelmi felszabadítás technikája terén elmélyült ismeretekkel rendelkezik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.