Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Orrdugulása van? - Ezért nem jó, ha sokáig tart!

Érdekességek2018. június 14.

Előfordulhat, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideig áll fenn életminőségünket romboló orrdugulás. A zavaró és kellemetlen tünet okairól és kezeléséről dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük.

Az orrkagylók feladata

Az orrban mindkét orrfélben három, azaz alsó, felső és középső orrkagyló található. Ezek elsődleges feladata, hogy a belélegzett levegőt felmelegítsék, nedvesítsék, szűrjék. Az orrüregek felső részén helyezkedik el a szaglóhám. Az orrkagylók kapilláris hálózata bőséges, így pl. hideg levegő belégzése során kitágulnak az erek, ezzel felmelegítik, nedvesítik a levegőt, a nyálkahártya beduzzad.

Orrdugulás = orrcsepp?

Az orrkagylók rendkívül könnyen változtatják méretüket pl. gyulladás, allergia, hőmérsékletváltozás hatására gyorsan beduzzadhatnak. Ilyenkor könnyen nyúlunk az ún. lohasztó orrcseppekhez, melyeket recept nélkül is be lehet szerezni. Ezek gyorsan fejtik ki hatásukat, érösszehúzódást hoznak létre, így bár gyorsan csökken a nyálkahártya duzzanata, de sajnos azt ki is szárítja, és egyre rövidebb ideig várható a hatása. Ennek következtében könnyen alakulhat ki függőség e szerekre, de rosszabb, hogy tartós orrdugulást is okoznak idővel.


A tartós orrdugulás okai

Az allergia mellett igen gyakori az orrcseppfüggőség is, de nem feledkezhetünk meg a tartós nyálkahártya irritációról sem! Az életmódra, munkára érdemes rákérdezni - mondja dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. Reflux, vegyszerekkel, festékekkel történő munkavégzés mellett gondolni kell pl. a biciklis futárok orrnyálkahártyájára rakódó nagy mennyiségű szennyező anyagra is!

Tartós orrdugulás esetén hatásos segítség

Hónapok, évek óta fennálló panaszok esetén nem várható el, hogy egyszeriben megoldódjon a probléma! Tapasztalatom szerint ilyenkor egy elhamarkodott műtéti beavatkozásnak, - mely az orrkagylók megkisebbítését jelenti – nem szokott tartósan jó eredménye lenni, mert a kiváltó ok nincs kiiktatva – figyelmeztet dr. Fülöp Györgyi.
Fontosabb az előzetes anamnézis felvétel, kivizsgálás, mert ha rendezzük a kiváltó tényezőket, akkor tartósabb eredményt érhetünk el és egy műtéti beavatkozást is esetleg elkerülhet a páciens. Gyomorsav túltengésre szedett gyógyszer, megfelelő allergia elleni szerek, irritatív anyagok kerülésével lehet pl. sikeres a kezelés.

Szteroidtartalmú orrspray műtét helyett?

Ezek használata akár hónapokon át megoldást nyújthat az ismert allergiás indikáció mellett az idült melléküreg gyulladás, idült orrnyálkahártya duzzanat esetén is, a gyulladáscsökkentő hatásuk miatt. Ha kb. 3 hónapos rendszeres használat nem oldja meg a problémát, akkor javasolt lehet az orrkagylók megnagyobbodása miatt kisebbítő műtét elvégzése. A beavatkozás helyi érzéstelenítésben, rádiófrekvenciás műtéttel is megoldható, nem feltétlenül igényel kórházi tartózkodást. Egyéb módszerekkel is történhet akár a kagylókat csonkító beavatkozás is. A műtét után néhányan sajnos kellemetlen tünetekről számolnak be, melyeket „üres orr szindróma”-ként, vagy az angol „empty nose syndrome” elnevezés rövidítésével, ENS-ként is nevezünk.

A műtétet követően az orrdugulás szűnik, a beteg újra kap levegőt, de a beavatkozás során a nyálkahártya sérül, a gyógyulási folyamat pörkösödéssel járhat, ezért az azt követő napokban az alábbi tünetek fordulhatnak elő:


- a beteg a belélegzett levegőt hidegnek és száraznak érzi,
- enyhe orrvérzés,
- orrszárazság,
- úgy érzi, minden levegővétellel „túl sok” levegőt szív be az orrába,
-  fejfájás, szédülés,
- átmeneti szaglás és ízérzékelési zavar,
- alvászavar.

Az orrszárazság ellen a műtétet követő időszakban javasolt a tengeri sós vizes spray rendszeres használata, a pörkök szükség szerinti eltávolítása. Nem szabad megfeledkezni a belső hidratálásról sem, fogyasszunk bőven folyadékot! Orrolajok nem tudnak felszívódni, csak bevonják a felületet, így ezek használata kevésbé jön szóba.
Ha a panaszaink hetek-hónapok alatt sem javulnak, mindenképp keressünk fel szakembert. Az ENS elkerülése érdekében már elhúzódó orrdugulás esetén is javasolt a fül-orr-gégészeti vizsgálat és kezelés!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.