Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Óvjuk környezetünket!

Érdekességek2025. április 14.

Mit tegyünk a már lejárt vagy nem szükséges gyógyszereinkkel?

A gyógyszerhulladékokat szakszerűen és felelősségteljesen kell gyűjteni. A gyűjteni szó itt azért lényeges, mert veszélyes hulladékról van szó, a környezetünket és a természetes ivóvizeinket károsítjuk akkor, amikor felelőtlenül a kukába, a mosogatóba, a WC-lefolyóba dobjuk vagy öntjük, netán elégetjük a már feleslegessé váló gyógyszereinket, amelyek még a hatóanyagok egy részét és azok bomlástermékeit tartalmazzák, így természetkárosítók.

Fotó: freestocks | UnsplashKülönösen veszélyes gyógyszerhulladékok 
•	az antibiotikumot tartalmazó gyógyszerek. 
•	a női nemi hormonokat tartalmazó fogamzásgátlók, mert megváltoztathatják azoknak az élőlényeknek a szaporodóképességét, amelyeknek a szervezetébe bekerülnek. 
Érdemes félévente egyszer átnézni a házi patikánkat, van e közötte lejárt készítmény. Ebben gyógyszerésze is a segítségére lehet. 

Felelősen vásároljunk gyógyszereket, étrend-kiegészítőket!

Bár a nagyobb mennyiség (kiszerelés) átlagosan olcsóbb, vásárláskor érdemes megnézni a készítmény lejárati idejét, hogy tényleg elfogy-e addigra, és van-e szükségünk a nagyobb kiszerelésre. Ez leginkább akkor fontos, ha még nem is ismerjük a készítményt, vagy csak ritkán van rá szükségünk. Ilyen esetben érdemes a kisebb kiszerelést választani. Ugyancsak, ha új receptköteles gyógyszerkészítményt, vagy új helyettesítő gyógyszert váltunk ki, érdemes egyszerre csak 1 havi gyógyszert kiváltani, kitapasztalni az új gyógyszer hatását. Az is lehet, hogy legközelebb az előzőleg használt gyógyszerünket válthatjuk ki, mert már nem hiánycikk.

Mit ne tegyünk?

Ha a gyógyszer még nem járt le, de már nem lesz rá szükség, semmi esetre se ajándékozzuk el olyan betegnek, aki azt a gyógyszert használja, és ne is fogadjunk el ilyen gyógyszert. Ilyenkor nem lehetünk biztosak, hogy megfelelően volt-e tárolva a készítmény, és megfelelő-e a minősége.

Mit tegyünk?

Az otthonunkban megmaradt vagy lejárt gyógyszereket amíg nem visszük vissza a patikába, addig biztonságos helyen kell tárolni. Térítésmentesen leadható bármelyik gyógyszertárban vagy a betegtérben elhelyezett gyógyszerhulladék-gyűjtő dobozokba téve. Ilyen dobozokkal találkozhatunk nagyobb drogériákban is, melyek étrend-kiegészítőket forgalmaznak. Mivel nem újrahasznosíthatóak a leadott gyógyszerek, ezért veszélyeshulladékégetőkben kerülnek ártalmatlanításra.

A lakosságnál lévő gyógyszerek, amelyeket már nem szabad vagy nem kell bevenni, hulladéknak minősülnek. Mi legyen velük?

Mit nem szabad beletenni a gyűjtődobozokba?

TILOS! 
A piacokon, interneten, facebookon magánszemélyek által felkínált gyógyszerek nagyon veszélyesek. Ne szerezze be így gyógyszereit, és ne is kínálja így fel másoknak, mert ez felelőtlen és veszélyes cselekedet. 

Huszár Zsoltné dr.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.