Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pánikoljunk-e, ha gyakran beteg a kicsi?

Érdekességek2017. október 15.

Ne! Inkább ismerjük meg az immunrendszer érési folyamatát!

A gyermekrendelőben gyakori kérdés a szülők részéről, hogy ha a gyermekük egymás után többször megbetegszik, lehet-e ennek hátterében valamilyen súlyos betegség, esetlegesen állhat-e a háttérben a védekező-rendszer működési zavara. Szerencsére utóbbiak döntő többsége nem sűrűn előforduló megbetegedés, ezért elsősorban a jóval gyakoribb okokat érdemes számításba venni. Dr. Kovács Tibor csecsemő-és gyermekgyógyász, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvos-igazgatója mondja el, hogyan függ össze a közösségben elkapható fertőzéses megbetegedés az immunrendszer érésével.

Könnyű belátni, hogy az a csecsemő, akinek nagyobb testvére éppen bekerült az óvodai közösségbe, a testvér „hazavitt” betegségei miatt jóval hamarabb találkozik kórokozókkal, mint az a baba, aki a család védett mikrokörnyezetében tartózkodik. Utóbbiak esetében pontosan az szokott riadalmat okozni a szülők, nagyszülők körében, hogy az addig makkegészséges gyermek közösségbe kerülve szinte állandóan beteg.


Hogyan érik az immunrendszer?

Az immunrendszer különböző egységeinek is át kell esni egy bizonyos érési folyamaton, ahhoz, hogy a későbbi életkorokban minél teljesebben betölthessék szerepüket. Ennek az érési folyamatnak a része, hogy bizony találkozni kell vírustörzsekkel, baktériumtörzsekkel ahhoz, hogy a későbbi találkozásokkor már sokkal hamarabb reagálhasson a kórokozó jelenlétére a szervezet, akár már annak bejutását, a megtelepedését is meggátolja, de mindenképpen gyorsabban és enyhébb következmények mellett kell, hogy legyőzze azokat.

Éppen ezért a közösségbe frissen bekerült gyermekek esetében az évi 8-12 alkalommal bekövetkező megbetegedési számot nem tartjuk kirívóan soknak, kórosnak, ha azok a szokványos ütemben, komoly szövődmények nélkül gyógyulnak a megszokott terápiára és a megbetegedések száma fokozatosan csökken. Ezeknek a fertőzéseknek a döntő többsége vírusos eredetű felső légúti, illetve gyomor-bélrendszeri betegség, és még egyszer kihangsúlyozva, nem a gyermek veleszületett immunrendszeri zavara áll a gyakoriság hátterében, hanem a még nem kellő hatékonyságú, de minden egyes fertőzés révén fejlődő védekező rendszer.

Minden közösségbe készülő gyermek szüleit fel kell készíteni arra, hogy a bölcsöde, óvoda megkezdése után a korábbiaknál jóval gyakrabban fognak gyermekorvosukkal találkozni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.