Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Peres eljárás – és annak alternatívái 2018-ban

Érdekességek2018. április 21.

2018. január 1-jén több száz törvénymódosítás lépett hatályba. Az egyik legfontosabb újdonság a polgári perrendtartás változása, a peres eljárások egészen másképp zajlanak ezentúl.

Mire kell figyelni?

Mikor kötelező a jogi képviselet, és mikor járhat el a magánszemély saját ügyében ügyvéd nélkül? Mi a teendő a perelőkészítő szakaszban, és mire számíthatunk az érdemi tárgyalás során? Mikor érdemes peres eljárás helyett a mediációt választani?

Az új polgári perrendtartással a jogalkotó célja az volt, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, hogy gyorsabb és professzionálisabb legyen az eljárás. A polgári perek ezentúl két szakaszra lesznek osztva, a perelőkészítő szakban az új szabályozás szerint pontosan meghatározott, részletes, alapos kereset és viszontkereset készül. Ebben a szakaszban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák, hogy mi a jogvita lényege:

Ezzel rögzülnek az ügy keretei, hiszen a felek az itt tett jogállításaikhoz kötve vannak. Az érdemi tárgyalásokon történik a bizonyítás felvétele.

Új tényekre hivatkozni, új állításokat tenni ilyenkor már nem lehet, csak egészen kivételes esetekben.


Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Korábban is csak átgondolt stratégia mentén volt érdemes keresetet benyújtani, viszont ha utóbb szükségesnek látszott, lehetett módosítani a kereseti kérelmet. Mivel erre már csak igen szűk körben lesz lehetőség, a keresetlevél benyújtásának sokkal átgondoltabban kell történnie.

Fontos, hogy a jogi képviselő számára minden szükséges információt, adatot megadjon az ügyfél már a kereset benyújtása előtt.

Változott az is, hogy melyik bíróság milyen ügyben jár el. Néhány kivételtől eltekintve járásbíróság fog eljárni azokban a vagyonjogi perekben, amelyek tárgyának értéke a 30 millió forintot nem haladja meg, illetve a személyi állapotot érintő (pl. házasság felbontása) és végrehajtási perekben. Sem ezen perekben, sem a munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet. A felek eljárhatnak személyesen vagy egyéb meghatalmazottjuk (pl. hozzátartozó vagy pertárs) útján. Ugyanakkor bármelyik félnek joga és lehetősége van az eljárás bármely szakaszában jogi képviselőt meghatalmazni.

Minden egyéb, fent nem említett perre a törvényszék rendelkezik hatáskörrel, a törvényszéken pedig kötelező a jogi képviselet.

Milyen más megoldás kínálkozik, ha szeretné elkerülni a pereskedést?

Ma már egyre gyakoribb, hogy vita esetén nem rögtön ügyvédhez fordulnak a felek, hanem mediátorhoz, hiszen hazánkban is már több mint 10 éve van lehetőség közvetítői (mediációs) eljárásra.

A mediáció gyorsabb, olcsóbb, és hatékonyabb eljárás, mint a pereskedés. Akkor van rá lehetőség, ha minden félnek szándékában áll a megegyezés, ha szeretnék elkerülni a jogi procedúrát, ezért hajlandók a mediátorral leülve közösen egyeztetni.

A mediációban egy tudati szinten ható módszerrel dolgozunk a konfliktusok feloldása érdekében. Sikeres lehet, habár a felek között komoly kommunikációs gátak is vannak, azonban mindenképpen szeretnék rendezni a problémát, és ennek érdekében hajlandók a közvetítő közreműködésével meghallgatni a másik felet, és kompromisszumot keresni a megegyezés érdekében.

Ha a konfliktus már kiterjedt, a felek általában nem látnak tovább az orruknál, és ahhoz, hogy új nézőpontból is rálássanak a helyzetre, jól jön a kívülállók segítsége. A családtagok, barátok bevonása mégsem célszerű, hiszen ők is elfogultak, másrészt később csak kellemetlenség származhat abból, hogy részt vállaltak valamelyik oldalon a vitában.

A mediátor pártatlan, semleges, egyik fél felé sem részrehajló. Nem célja, hogy megkeresse, kinek van igaza. Ez nagyon fontos kiindulópont.

Ha az egyiknek igaza van, akkor a másik szükségszerűen veszít – ez nem megoldás. A megoldás a win-win helyzet, egy olyan kompromisszum, amely még mindkettőnek belefér, és amelyben mindketten nyertesnek érzik magukat.

Fontos tudni, hogy mediációra akkor is lehetőség van, ha már elkezdődött a bírósági eljárás. A felek egyezségét a bíróság a végzésével jóváhagyja, amennyiben az a jogszabályi feltételeknek megfelel.

Cikkünk csak tájékoztató jellegű, nem a teljesség igényével készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése van peres eljárással kapcsolatban, forduljon ügyvédhez vagy mediátorhoz.

 

Dr. Vimláti Anita
www.ugyvedmediator.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.