Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Piros foltok a párnán – Orrvérzés a kicsiknél

Érdekességek2018. július 19.

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések gyermekkorban nagyon gyakoriak. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. 

Miért vérzik a kicsik orra?

Szinte minden esetben felvetődik kérdés, hogy mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzéseknek. Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó. A gyermekkorban oly gyakori nátha az orr belsejét bélelő nyálkahártya szárazságával és gyulladásával kezdődik.

Gyermekkorban az orrsövény bemeneti részén mindkét oldalon, szimmetrikusan jellegzetesen dús érfonat van. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül.

A fertőző betegségek egy része, például a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy mostanában a járványos méreteket öltő influenza is hasonló tünetekkel indul.


Hároméves korú gyermekek körében az orrvérzés okaként előfordul az orrban elfekvő idegen test. Ebben az életkorban szokásuk a gyerekeknek, hogy növényi magvakat, műanyag játékdarabot, az ágybetétből egy szivacsdarabkát észrevétlenül az orrlyukba dugnak. Az idegen test beékelődik a középső orrjáratba, és sokáig nem okoz tüneteket. Egy idő után a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszt okozva. A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegen test körül lévő sarjszövetből táplálkozik, és nehezen szűnik spontán. Az érintett oldalon az orrüreg elzáródása gyulladást eredményez az arcüregben. A vérzés közepette az idegen test eltávolítása nem mindig egyszerű, fül-orr-gégészeti jártasságot igényel.

Sérül az érfonat

Még a spontán szűnő, tehát enyhe lefolyású éjszakai orrvérzések is nagy izgalomban tartják a családot. Különösen akkor, amikor reggel vérfolt van a párnán, és fel sem ébred rá a gyermek. Ilyenkor a szülők fulladástól tartanak. Ez természetesen soha nem következhet be, hiszen az erős vérzés minden gyermeket felébreszt, a gyermek pedig a családot kelti fel. Mégis igyekeznünk kell a sorozatosan fellépő vérzéseket megszüntetni, megelőzni. A többszöri vérveszteség a szervezet gyengüléséhez, vérszegénységhez vezethet, ami az ellenálló képességet jelentősen rontja. Érdemes tehát ezzel a panasszal orvoshoz fordulni.

Az éjszakai vérzések a téli időszakban gyakoriak, főleg ott, ahol a lakások levegője száraz, túlfűtött. Az orrbemenet kiszáradása kedvező lehetőséget teremt a felületes érfonat sérülésének.
Egyszerű orrkenőcs rendszeres használatával védekezhetünk az orrnyálkahártya kiszáradása ellen. Javasoljuk, hogy télen éjszakára se fűtsék túl a lakást, és gondoskodjanak a megfelelő páratartalomról.

Mit tegyen a szülő?

Ha a gyereknek vérzik az orra, némi gyakorlati ismeret birtokában a szülő könnyebben uralkodik saját izgalmán, és elsősegélyt tud nyújtani.

Ha a kisgyermek még ülni sem tud, fordítsák oldalra, egy csipet vattát sodorjanak hegyesre és dugják a vérző orrfélbe. Erőteljesen szorítsák rá az orrszárnyat kb. 5 percen át. Ha a vérzés ezután sem szűnik meg, az átázott vattát ki kell cserélni, és kevés érösszehúzó orrcseppet lehet csepegtetni rá. Így még biztosabb az eredmény.

Kevesen tudják, hogy nagyobb gyermek orrvérzését ülő helyzetben kell csillapítani. Sokan hanyatt fektetik a gyermeket, de ezzel a vérzés nem szűnik meg, csak nem látszik!

Háton fekve a vér hátrafolyik, és a gyermek lenyeli azt. A vér a gyomorba jutva rövidesen további komplikációt, hányingert, hányást eredményez. Ezért is tanácsoljuk a szülőknek, hogy ülve, előrehajtott fejjel próbálják ellátni gyermeküket. Így pontosan látható, hogy melyik oldalról származik a vérzés.

A véralvadékot alaposan ki kell fúvatni. Ezután a tamponálás és a tartós kompresszió az előbb leírt módon történjen. A gyermeket megnyugtatja, ha ő is részt vesz a műveletben, például úgy, hogy maga szorítja rá az orrszárnyat a vattára. Közben a homlokra, tarkóra helyezett hideg vizes ruha jó hatású.

Szerencsére nagyon ritkán fordul elő, akkor is traumás esetben, hogy így nem sikerül a vérzés házilagos csillapítása, és természetesen ez már szakorvos feladata. Még egy orvos életében is évek múlnak el anélkül, hogy ilyen súlyos formával találkozna. A banális, spontán szűnő orrvérzések viszont mindennaposak.

Használ az ecsetelés

A gyakran ismétlődő, enyhe vérzések miatt is jogosan keresnek fel bennünket a szülők azok tisztázására és elhárítására. Szerencsére ezen könnyen tudunk segíteni. Az orrbemeneti értágulat megszüntetésére több lehetőség van. Egyszerű edzőszeres ecsetelés hosszú időre megoldja a problémát. Súlyosabb esetben az égetés (cauter) vagy fagyasztás (cryo) jön szóba. Az orrüreget kitöltő réteges tampon behelyezésére gyermekeknél ritkán van szükség, kivéve a vérképzőrendszeri betegségben szenvedő gyermekeknél, itt sajnos többször előfordul. Az orrgaratból származó vérzés, például orrmandulaműtét után, speciális orrgarattamponnal szűnik meg. Ennek rögzítése az orrüregen át történik. Nagyon ritkán szükséges és természetesen kórházi ellátást igényel.

Végezetül fontosnak tartom, hogy minden komolyabb orrvérzés után a gégészeti vizsgálaton túl végezzék el a vérkép vizsgálatát, beleértve az alvadási faktorokat is, még abban az esetben is, ha az otthoni ellátás sikeres volt.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.