Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pisztáciamánia – hogyan lett a világ kedvence a zöld arany?

Érdekességek2025. augusztus 28.

Egy instakompatibilis gasztrotrend nyomában

A pisztácia valaha különleges keleti csemege volt, mára viszont a globális gasztronómia egyik legnagyobb sztárjává vált. Ezt a kicsi, smaragdzöld magot ma már nemcsak süteményekben, hanem lattékban, fagyikban, tésztákban, krémekben, sőt, dizájntárgyak és ruhadarabok divatszíneiben is viszontlátjuk. De hogyan vált a pisztácia világméretű trenddé, és miért beszél mindenki róla – Tokiótól Párizsig, Budapestig?

Fotó: xb100 © 123RF.comA pisztácia: ősi csemege, modern ikon

A pisztácia eredete a Közel-Keletre és Közép-Ázsiába nyúlik vissza: már időszámításunk előtt 7000-ben is fogyasztották. Az ókori Perzsiától kezdve a Római Birodalomig különleges státuszt élvezett, később a Mediterráneumban terjedt el, de igazán nagy hírnevet Szicília hozott neki. Bronte városa – az Etna lábánál – a világ egyik legismertebb pisztáciatermő vidéke, mondhatjuk, hogy a pisztáciatermesztés fővárosa, ahol a vulkáni talaj, a napsütés és a kézi feldolgozás különösen intenzív, aromás, smaragd színű termést ad. Innen származik a híres DOP-minősítésű „Pistacchio Verde di Bronte”, amely ma is prémium alapanyagként szerepel a gasztronómiában.

A pisztácia régen luxuscsemege volt, ma viszont világszerte az egyik legkeresettebb alapanyag a prémium gasztronómiában. Az olasz cukrászok és séfek annyira tisztelik ezt az alapanyagot, szinte aranyként tekintenek rá, hogy a pisztácia nemcsak édes krémként, hanem sós fogásokban is feltűnik: pesztók, mortadellák, sajtok és gourmet tészták ízesítőjeként is új életre kelt.

Pisztáciatrendek a világ körül

Az elmúlt évtizedben a pisztácia újra felfedezése zajlik. Az utóbbi években a pisztácia egyenesen popkulturális ikonná vált az éttermek, kávézók és cukrászdák, pékségek világában. A gasztrotrendekért rajongó közönség figyelmét először a pisztáciás fagyi és tiramisu hódította meg Olaszországban, majd futótűzként terjedt tovább. Párizstól Dubajon át Tokióig mindenhol sorban állnak minden pisztáciás édességért a desszertrajongók – a pisztáciás macaron, mochi, éclair és cheesecake már rég nem különlegesség, hanem must have, kötelező elem. Egy magára valamit is adó hely biztosan felvesz a repertoárba valami pisztáciás dolgot. A TikTok és az Instagram pedig csak ráerősített a trendre: a legnagyobb őrületet persze a dubai csoki hozta, de a pisztáciazöld szín mára nemcsak az édességekben, hanem latte artban, azaz a művészi kávékészítésben, sőt divatkiegészítőkben is megjelent.


Magyarországon is már elindult pár éve a nagy pisztáciaboom: egyre több helyen jelenik meg a valódi pisztáciával készült termék, de azért nem minden zöld arany, ami fénylik. A pisztáciás croissant például néhány éve még igazi különlegességnek számított – ma viszont szinte minden trendérzékeny pékség és kávézó kínálatában megtalálható, de csak kevés az olyan hely, ahol valóban komolyan veszik az alapanyagot. A belvárosi Grumpy Budapest például saját pisztáciás croissant-ját igazi, 45%-os olasz pisztáciapasztával készíti – hígítás, kompromisszum és mesterséges aroma nélkül. Az eredmény? Selymes, telt íz, amely megidézi Szicíliát – egy omlós, friss croissant belsejében, egy kis friss málna kíséretében.

A Grumpy egyébként is egész napos brunchot kínál, specialty kávékkal és kreatív reggelikkel, ahol a pisztáciás croissant csak a belépő a kulináris élmények világába. Budapest gasztrotérképén egyre több ilyen hely jelenik meg, ahol a pisztácia, úgy tűnik, velünk marad. A pisztácia tehát ma már jóval több, mint egy alapanyag. Stílus, minőség és érzékiség szimbóluma lett az édességek világában, nemcsak desszertként, de életérzésként is jelen van. Akár egy gelato Rómában, egy macaron Párizsban, vagy egy croissant Budapesten, a pisztáciás élmény mostanra világszerte utolér. És ha igazán jól van elkészítve, akkor nemcsak trendi, hanem valóban megéri a hype-ot, no meg az elfogyasztásával bevitt néhány pluszkalóriát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tévedés a tavaszi zsongás?

2026. április 12.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

A Tavaszi láz-szindrómának nevezett jelenségért a tudósok szerint többek között a Melatonin hormon felelõs. E hormont a napfény és a meleg befolyásolhatja. Az erõsödõ napfény és az egyre nagyobb meleg hagyományosan jókedvet is hoz magával. Ám ez a hatás ma már csupán a természeti népek életében jelentõs – véli Reincke professzor, akinek a szakterülete a hormonális megbetegedések köre, és kutatásait a Freiburgi Egyetemi Klinikán végzi.

Tavasz, mozgás, sport és (sport)sérülések

2026. április 12.


A tavasz mindenkit a természetbe csábít. Sokan sportolnak, kertészkednek vagy kirándulnak, ami a húzódások, zúzódások és ficamok rizikójával is jár. Ez azonban senkit se riasszon el a szabadtéri tevékenységektől! Sokkal inkább azzal kell tisztában lenni, hogyan láthatók el a bokát, térdet vagy csuklót érő bajok!


A leggyakoribb zárt sérülések: a húzódás, a zúzódás és a ficam


Húzódás: az izmok a túlzott megterhelés hatására tartósan összehúzódnak, görcsbe rándulnak. A húzódás egy elhibázott mozdulat hatására hirtelen lép fel, az izomláznál jelentősebb fájdalommal jár, emellett izommerevség és gyulladás is tapasztalható.
Zúzódás: a csapat- és küzdősportokban gyakori sérülés általában valamilyen külső erőbehatásra (pl. ütés, rúgás) keletkezik, és az izomrostkötegek szerkezetének roncsolódásával jár. Szemmel látható vöröses és lilás foltok jönnek létre, és erős fájdalmat érez a sérült.
Ficam: a túlzott erőbehatás következtében az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, ami miatt az ízületi szalagok is megsérülnek. A ficam ízületi merevséggel, intenzív fájdalommal jár. A sérült tájék dagadt, véraláfutásos, és sok esetben szemmel látható az érintett terület deformálódása. Első teendő az elmozdult ízvégek helyretétele és a sérült szalagok helyreállítása, ha kell, műtéti úton.

5+1 tipp, amit érdemes megfogadnod a kézmosással kapcsolatban

2026. április 11.

Mostál már kezet? – gyerekként halljuk, felnőttként kérdezzük. Olyan mondat ez, amely óhatatlanul belénk ivódik. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk. A Kézmosás Világnapja alkalmából a Lucart összegyűjtött pár kézmosással kapcsolatos érdekességet. Teszteld magad: újdonság vagy ismétlés?

Az UNICEF kezdeményezésére október 15-e a Kézmosás Világnapja. A nap célja már 2008 óta az, hogy felhívja a figyelmet a megfelelő kézmosás és az alapvető higiéniai körülmények fontosságára.

A kézmosásra már a kisgyermekeket is megtanítják az óvodában, a koronavírus óta pedig kiemelt figyelmet kapott a helyes kézmosás menete a médiában és a közbeszédben egyaránt. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk – ez természetes, az óvodából el sem ballaghatunk e szokás elsajátítása nélkül. De vajon mindig helyesen tesszük-e, nem kellene-e többet és mindenre kiterjed a figyelmünk? Az olasz papíripari vállalat, a Lucart, amelynek hazánkban Nyergesújfaluban van gyára, összegyűjtött 5+1 tippet a helyes kéztisztításhoz: