Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pisztáciamánia – hogyan lett a világ kedvence a zöld arany?

Érdekességek2025. augusztus 28.

Egy instakompatibilis gasztrotrend nyomában

A pisztácia valaha különleges keleti csemege volt, mára viszont a globális gasztronómia egyik legnagyobb sztárjává vált. Ezt a kicsi, smaragdzöld magot ma már nemcsak süteményekben, hanem lattékban, fagyikban, tésztákban, krémekben, sőt, dizájntárgyak és ruhadarabok divatszíneiben is viszontlátjuk. De hogyan vált a pisztácia világméretű trenddé, és miért beszél mindenki róla – Tokiótól Párizsig, Budapestig?

Fotó: xb100 © 123RF.comA pisztácia: ősi csemege, modern ikon

A pisztácia eredete a Közel-Keletre és Közép-Ázsiába nyúlik vissza: már időszámításunk előtt 7000-ben is fogyasztották. Az ókori Perzsiától kezdve a Római Birodalomig különleges státuszt élvezett, később a Mediterráneumban terjedt el, de igazán nagy hírnevet Szicília hozott neki. Bronte városa – az Etna lábánál – a világ egyik legismertebb pisztáciatermő vidéke, mondhatjuk, hogy a pisztáciatermesztés fővárosa, ahol a vulkáni talaj, a napsütés és a kézi feldolgozás különösen intenzív, aromás, smaragd színű termést ad. Innen származik a híres DOP-minősítésű „Pistacchio Verde di Bronte”, amely ma is prémium alapanyagként szerepel a gasztronómiában.

A pisztácia régen luxuscsemege volt, ma viszont világszerte az egyik legkeresettebb alapanyag a prémium gasztronómiában. Az olasz cukrászok és séfek annyira tisztelik ezt az alapanyagot, szinte aranyként tekintenek rá, hogy a pisztácia nemcsak édes krémként, hanem sós fogásokban is feltűnik: pesztók, mortadellák, sajtok és gourmet tészták ízesítőjeként is új életre kelt.

Pisztáciatrendek a világ körül

Az elmúlt évtizedben a pisztácia újra felfedezése zajlik. Az utóbbi években a pisztácia egyenesen popkulturális ikonná vált az éttermek, kávézók és cukrászdák, pékségek világában. A gasztrotrendekért rajongó közönség figyelmét először a pisztáciás fagyi és tiramisu hódította meg Olaszországban, majd futótűzként terjedt tovább. Párizstól Dubajon át Tokióig mindenhol sorban állnak minden pisztáciás édességért a desszertrajongók – a pisztáciás macaron, mochi, éclair és cheesecake már rég nem különlegesség, hanem must have, kötelező elem. Egy magára valamit is adó hely biztosan felvesz a repertoárba valami pisztáciás dolgot. A TikTok és az Instagram pedig csak ráerősített a trendre: a legnagyobb őrületet persze a dubai csoki hozta, de a pisztáciazöld szín mára nemcsak az édességekben, hanem latte artban, azaz a művészi kávékészítésben, sőt divatkiegészítőkben is megjelent.


Magyarországon is már elindult pár éve a nagy pisztáciaboom: egyre több helyen jelenik meg a valódi pisztáciával készült termék, de azért nem minden zöld arany, ami fénylik. A pisztáciás croissant például néhány éve még igazi különlegességnek számított – ma viszont szinte minden trendérzékeny pékség és kávézó kínálatában megtalálható, de csak kevés az olyan hely, ahol valóban komolyan veszik az alapanyagot. A belvárosi Grumpy Budapest például saját pisztáciás croissant-ját igazi, 45%-os olasz pisztáciapasztával készíti – hígítás, kompromisszum és mesterséges aroma nélkül. Az eredmény? Selymes, telt íz, amely megidézi Szicíliát – egy omlós, friss croissant belsejében, egy kis friss málna kíséretében.

A Grumpy egyébként is egész napos brunchot kínál, specialty kávékkal és kreatív reggelikkel, ahol a pisztáciás croissant csak a belépő a kulináris élmények világába. Budapest gasztrotérképén egyre több ilyen hely jelenik meg, ahol a pisztácia, úgy tűnik, velünk marad. A pisztácia tehát ma már jóval több, mint egy alapanyag. Stílus, minőség és érzékiség szimbóluma lett az édességek világában, nemcsak desszertként, de életérzésként is jelen van. Akár egy gelato Rómában, egy macaron Párizsban, vagy egy croissant Budapesten, a pisztáciás élmény mostanra világszerte utolér. És ha igazán jól van elkészítve, akkor nemcsak trendi, hanem valóban megéri a hype-ot, no meg az elfogyasztásával bevitt néhány pluszkalóriát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.

A PCOS új változata a PMOS

2026. szeptember 15.

A korábban használt PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma új nevet kapott: poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS).

Az új elnevezés pontosabban tükrözi a betegség komplex természetét, hiszen nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét is érinti. A betegség a reproduktív korban lévő nők kb. 10–15%-ánál fordul elő.

Diagnosztikájához a három fő kritériumból kettő egyidejű megléte szükséges.


Hiányzó vagy ritka ovuláció, mely a gyakorlatban 35 napnál hosszabb ciklusokat jelent.
Kismedencei ultrahangvizsgálat során a petefészkek „policisztás” szerkezete, melyek tulajdonképpen nem valódi ciszták, hanem az érésben megrekedt, kis méretű tüszők.
Magas férfihormonszintek klinikai vagy laboratóriumi jelei. Ez lehet a hirsutizmus, mely erős, sötét szőrzet megjelenését jelenti férfiakra jellemző testtájakon, mint a bajusz, áll, mellkas, köldök alatti terület, derék, farpofák és belső combok. Idetartozik még a súlyos akne, valamint a fejtetőn jelentkező kopaszodás.


A minimum két kritérium megléte mellett azonban van még egy fontos kitétel: minden hasonló tüneteket okozó egyéb betegséget ki kell zárni. Ebből már látható, hogy a PMOS diagnosztizálásához komplex kivizsgálás szükséges:


részletes anamnézisfelvétel,
fizikális vizsgálat,
kismedencei ultrahang,
laboratóriumi vizsgálat.

Óvjuk környezetünket!

2026. szeptember 14.

Hőség, hőkatlan, hőkupola, aszály, vízhiány, földrengések… Mi történik? Talán mi okozzuk mindezt? A kutatók szerint az elmúlt 100 évben több állat- és madárfaj halt ki, mint az azelőtti 12 ezer évben, ami az utolsó jégkorszak óta eltelt.

Irtjuk a fákat, az erdőket, a föld tüdejének mondott amazóniai esőerdő részeit, mert a „civilizációnknak” kell a terület. A Föld felszínét az űrtől csak kb. 40 mérföldnyi atmoszféra választja el. Nyolc milliárd ember számára ez csak 40 mérföldnyi levegő! És akkor az állatokról még nem is beszéltünk, amelyek között vannak számunkra nagyon fontos haszon- és társállatok, ők is lélegeznek.

A fák és a növények biztosítják számunkra az oxigént, vagyis az életet. Kizárólag azért tudunk élni itt a Földön, mert a fák és a növények folyamatosan megújítják nekünk az oxigéntartalékunkat, és tőlük kapjuk a gyümölcsöket, zöldségeket is. Közvetve az állati húst is, mert azok pedig növényeket esznek.