Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pneumococcus baktérium – Miért ennyire veszélyes?

Érdekességek2018. május 16.

A pneumococcus baktérium okozta megbetegedés globális és komoly világ-egészségügyi gond, rendkívüli teher az egészségügyi ellátó rendszernek. Az első tíz halálok között szerepel: 14, 5 millió eset fordul elő évente, és közel 800 ezer öt év alatti gyermeket vesztünk el évente a mikróba támadása miatt. Hatékony fegyver van a kezünkben ellene, a védőoltások – hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.

A kórokozó okozta tüdőgyulladás miatti halálozás az elmúlt 60 évben alig változott, csupán 13%-ról 12 %-ra sikerült mérsékelni. Az antibiotikumok alkalmazása ellenére is. Átütő eredmény csak a vakcináció széleskörű alkalmazásától remélhető. A legújabb típusú konjugált vakcinák jelentős segítséget tudnak nyújtani a betegség széleskörű megelőzésében.

A baktériumot Pasteur izolálta 1881-ben, de akkor még nem volt világos a kapcsolat a pneumococcus és az általa oly gyakran okozott tüdőgyulladás között. 1940-ben már 80 változata volt ismert, jelenleg 94-nél tartunk. Ezek a változatok a tok poliszaharidjukban különböznek, és szerotípusnak nevezzük őket. Eltérőek ezek a csoportok a megbetegítő képességük tekintetében, hiszen a külső felszíni struktúrának kulcsszerepe van a sejtekhez történő kapcsolódásban.  Az orvosilag nagyon súlyos esetek 62%-áért csak 10 típus a felelős.

Mi az a hordozói állapot, miért fontos?

A baktérium a légutak lakója lehet, tünetmentes egyén esetében is, ami azt jelenti, hogy 100 emberből 5-90 esetében kimutatható. Jelenlétüket befolyásolhatja az életkor, közelmúltban zajlott légúti fertőzések. Az úgynevezett hordozók kulcsfigurái a betegség terjedésének.


A betegség klinikai megjelenése:

Miért brutális párosítás az influenza és pneumococcus? Mi a szinergizmus  (remek együttműködés) oka?

Az utóbbi évek kutatási eredményei alapján kiderült, hogy  az 1918-19-es pándémiát követő extra magas halálozás hátterében nem csak  a mutálódott  influenza A törzsek álltak, hanem a betegség  miatt kialakuló pneumococus felülfertőződések (40-50 millió áldozat). Ezt a tényt az elhunytak tüdőszöveti mintáinak vizsgálatával sikerült bizonyítani.  A vírusfertőzés miatt a légutak hámja jelentősen károsodik, aminek eredményeképpen a baktériumok megtapadása fokozódik, a szervezet baktériumölő mechanizmusai is sérülnek. Olyan molekulák kerülnek a légúti hámsejtek felszínére, amit a baktérium receptorként ismer fel. Természetesen más mikroba is szerepet játszhat a szuperinfekcióban, de a pneumococcus a listavezető.

Milyen esetekben válhatunk nagyobb valószínűséggel céltáblájává a baktériumnak?

A betegség az 5 év alattiakat és az 50 év felettieket érinti leginkább. Ezen belül is 1 éves kor alatt kiemelkedően magas a betegség előfordulása, illetve 50 éves kor felett az életkor előrehaladtával ismét megugrik ez az érték. A picik immunrendszere még éretlen, de egyre „ügyesebb" viszont ahogy idősödünk, immunrendszerünk fiziológiásan veszít a teljesítő képességéből. Pontosan ezekben az esetekben tudnak óriási segítséget nyújtani a védőoltások, és az adott korcsoportban jelentősen mérsékelni a betegség kialakulásának kockázatát.

Hol tartunk jelenleg?

Hazánkban 2008 októberétől elérhető az oltóanyag a csecsemők és kisgyermekek számára, ez 2014-ben vált kötelezővé. Az átoltottság emelkedésével jelentősen átrendeződött a szerotípusok palettája.  A 14-es például 2010-re teljesen eltűnt, korábban a súlyos esetek 20%-ában volt jelen ez a típus nálunk.  Az oltóanyagban jelenlevő törzsek hordozói állapota teljesen megszűnt. Szignifikánsan csökkent a megbetegedések száma, nem csak a két év alatti kórcsoportokban, hiszen ha a gyermekek körében csökken az úgynevezett hordozói állapotot, akkor ők már kevésbé képesek átadni a baktériumot az idősebbeknek.  A kapcsolat összetett. Jelentősen mérséklődött az agyhártyagyulladás és tüdőgyulladás miatti kórházi ápolások aránya is értelemszerűen.

Mára már jóval több, mint 100 millió esetben alkalmazták a 13 szerotípust tartalmazó korszerű konjugált oltóanyag, biztonsággal. Az egyik eddigi legnagyobb vakcina-hatékonysági vizsgálat is hozzá köthető. Több mint 80 ezer ember esetében vizsgálták az oltóanyag „szereplését", ami azt mutatta, hogy a vakcinában szereplő szerotípusokkal szemben 45%-kal csökkent a közösségben szerzett pneumóniák előfordulása, és 75%-kal csökkent az invazív esetek előfordulása. 90 feletti napjainkban azoknak az országoknak a száma, ahol a nemzeti immunizációs program része a pneumococcus elleni vakcináció.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.