Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Probiotikummal az endometriózis ellen?

Érdekességek2026. augusztus 08.

Fotó: denayunebgt © 123RF.com

Az endometriózis egy gyakori betegség, amely minden tizedik, fogamzóképes korú nőt érinti. Kialakulásának magyarázata, diagnosztikájának és kezelésének stratégiája napjainkban is nagy kihívást jelent. A mikrobiom a kirakó (egyik) hiányzó eleme lehet ahhoz, hogy az endometriózist megértsük.

A mikrobiom a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb egysejtűek) genetikai állományának összességét jelenti. Az emberi mikrobiom túlnyomó része a bélrendszerben helyezkedik el, ahol kulcsszerepe van a tápanyagok felszívódásában, a fertőzésekkel szembeni védelemben és az immunrendszer megfelelő működésében. Érthető tehát, hogy az egyensúly felborulása számos negatív következménnyel járhat az egészségügyi állapotunkra nézve.

Az endometriózis egy krónikus, ösztrogénfüggő nőgyógyászati betegség, amely fájdalmas menstruációval, széklet-, vizeletürítés, valamint szexuális élet kapcsán jelentkező, krónikus, visszatérő kismedencei fájdalommal, haspuffadással, emésztési panaszokkal, fáradékonysággal, továbbá meddőséggel járhat.


A kialakulásra utaló jelek

Endometriózis jelenléte esetén a bélflórában

Ezek az eltérések az endometriózis kialakulásának, valamint súlyosbodásának alapját jelenthetik. Kutatások a nőgyógyászati szervek mikrobiomjának megváltozását is hangsúlyozzák, a Lactobacillus flóra jelenlétének csökkenését, a bakteriális vaginózis gyakoribb előfordulását is említik endometriózisban, amelyeknek a sikertelen teherbeesésben is szerepe lehet.

Hogyan állapítható meg?

A mikrobiomban tapasztalt eltérések az endometriózis felismerésében is szerepet kaphatnak. A betegség diagnózisa napjainkban szakértő által végzett képalkotó vizsgálatokkal (hüvelyi ultrahangvizsgálat, kismedencei MRI), enyhébb formákban pedig kizárólag hastükrözéses műtéttel (laparoszkópia) lehetséges. Az endometriózist érintő diagnosztikai késedelem napjainkban is 4–12 év közé tehető a fejlett országokban, ezért a kutatások aktív célpontja egy olyan nem invazív vizsgálati módszer kifejlesztése, amely műtét nélkül, korai stádiumban is lehetővé teszi a betegség felismerését. Egyes kutatások endometriózisra tipikus bélflóra jelenlétét („mintázatot”) észlelték, mások a betegség különböző stádiumaiban is eltérő mikrobiom-összetételt vélelmeztek.

Mit tehetünk a mikrobiom egészségéért?

Fontos szót ejteni arról is, mi mit tehetünk a mikrobiom egészségének megőrzéséért, kóros eltéréseinek javításáért. A bélflóránk összetételére mind a táplálkozásunk, mind az esetlegesen szedett gyógyszereink is befolyással bírnak. Egyes szerzők a nem feldolgozott, valamint a fermentált élelmiszerek mikrobiomra gyakorolt jótékony hatását hangsúlyozzák, emellett az alkohol, a finomított cukor és a vörös hús fogyasztásának mérséklését javasolják, alacsony transzzsír- és magas antioxidáns-tartalmú étrend mellett. A kóros baktériumflóra helyreállítását egyes kutatások probiotikumok, mások antibiotikus kezelés alkalmazásával kísérelték meg. A szájon át szedett Lactobacillus tartalmú probiotikumok a betegség tüneteinek enyhüléséhez vezettek egy vizsgált csoportban, a hüvelyi probiotikus kezelések pedig a kóros baktériumflóra visszaszorulását eredményezték mind sejtkultúrában, mind állatmodellben.

Antibiotikum-kezelés alkalmazására vonatkozóan jelenleg csupán állatkísérletes tapasztalatok érhetőek még el, melyekben azonban a célzott antibiotikum-terápia az endometriózis kiterjedésének csökkenéséhez vezetett.

Napjaink kutatási eredményeit áttekintve elmondható, hogy az endometriózisban érintettekben észlelhetők mikrobiomeltérések, melyeknek jelentősége lehet a betegség kialakulásában. Az érintettek mikrobiomját célzó vizsgálatok a jövőben segítséget jelenthetnek az endometriózis diagnosztikájában, és új terápiás támadáspontot is jelenthetnek annak kezelésében.

A rendelkezésre álló megfigyelések rutinszerű alkalmazása, a diagnosztikában és terápiában történő gyakorlatba ültetése nagy esetszámú, egybehangzó eredményt mutató humán vizsgálatokat követően válhat lehetségessé.

Dr. Csibi Noémi
szülész-nőgyógyász, endometriózis-specialista
MedEnd Meddőségi és Endometriózis Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így rombolja a hőség a koncentrációt az irodában

2026. július 29.

A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.1 A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.



A hűs iroda sem menedék?

Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.2

Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.3 A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.

A légkondicionáló berendezések helyes használata és karbantartása

2026. július 29.



A nyári hőhullámok idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását. A biztonságos működéshez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen.

A túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is, mint az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.

Amennyiben ezek az intézkedések nem elegendők, a légkondicionálás segíthet a megfelelő hőmérséklet biztosításában. A túlzott hűtést kerülni kell: a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8–10 °C-ot, hőségriasztás idején pedig a 27–28 °C-os beltér is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből a meleg kültéri környezetbe lépünk.

A klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, mely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőrünk kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük.

Az anyatejes táplálás első hetei

2026. július 28.

Gyakorlati tanácsok édesanyáknak

A szoptatás támogatása nem jelenthet nyomásgyakorlást. Vannak élethelyzetek, amikor pótlásra, fejésre, donoranyatejre vagy tápszerre van szükség. Ilyenkor nem hibáztatásra, hanem nyugodt, szakmai segítségre és együttérző támogatásra van szükség.



Az anyatejes táplálás az újszülött életének egyik legfontosabb kezdő támogatása. Az anyatej táplál, véd, megnyugtat, és összetétele természetes módon igazodik a csecsemő szükségleteihez. A szoptatás nem mindig indul könnyen. Fontos tudni, hogy bár természetes folyamatról van szó, az édesanya és az újszülött számára is tanulást, türelmet és megfelelő segítséget igényelhet.

A felkészülés már a várandósság alatt elkezdődhet. Érdemes a védőnővel, szülésznővel vagy laktációs szakemberrel beszélgetni arról,


mire való az előtej,
hogyan segíthető az első mellre helyezés,
mit jelent az igény szerinti szoptatás,
milyen helyzetekben szükséges segítséget kérni.


A szülést követő első óra, az úgynevezett aranyóra különösen értékes időszak. Ha az anya és az újszülött állapota engedi, a bőr-bőr kontaktus segíti a megnyugvást, a kötődést és a szoptatás elindulását.

Az első napokban sok édesanya bizonytalan, mert úgy érzi, még nincs elegendő teje. Ilyenkor fontos tudni, hogy az előtej, vagyis a kolosztrum kis mennyiségben termelődik, de rendkívül értékes. Az újszülött gyomra kezdetben kicsi, ezért természetes, hogy gyakran szeretne mellre kerülni. A gyakori mellre helyezés nem elkényeztetés, hanem válasz az újszülött jelzéseire. Egyben segíti a tejtermelés beindulását is.