Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rászabadulhatnak a világra a veszélyes szúnyogok

Érdekességek2019. május 21.

Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán – figyelmeztetnek a kutatók.

Fotó: pixabay.com“A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra” – mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: “a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben, Brazíliában kirobbant zikajárvány után, komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben“.

Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha a két leggyakoribb, betegségeket terjesztő szúnyog – az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti), valamint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) -, a globális átlaghőmérséklet változásaival összhangban mozogna évtizedeken keresztül – írja a medicalxpress.com.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bolygó leghalálosabb állatai közé sorolja a szúnyogokat, mivel azok évente emberek millióinak haláláért felelős betegségeket hordoznak. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog is hordozója lehet a dengue-, a zika- és a chikungunyavírusnak, valamint további legkevesebb tucatnyi olyan betegségnek, amely a kutatók szerint komoly fenyegetéssé válhat a következő ötven évben.

A globális felmelegedés miatt előfordulhat, hogy a világ csaknem teljes népessége ki lesz téve a betegségek fenyegetésének valamikor a következő öt évtized folyamán. A kutatók szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével a trópusi területeken egész évben fennállhat, míg a világ többi részén szezonális lehet a betegségterjedés kockázata.


“Ezek a betegségek, amelyekre úgy gondolunk, mint szigorúan a trópusi területekre korlátozódó betegségekre, már most felütötték a fejüket az olyan számukra kedvező éghajlatú területeken, mint például Florida, mivel az emberek szerte a világba eljuttatják a különböző kórokozókat” – magyarázta Ryan.

“Az olyan helyeknek, mint Európa, Észak-Amerika és a trópusok magasan fekvő területei, amelyek eddig túl hűvösek voltak a vírusok számára, most olyan új betegségekkel kell szembenézniük, mint a dengue-láz” – tette hozzá Carlson.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozás által legsúlyosabban érintett térségekben, beleértve Nyugat-Afrikát és Délkelet-Ázsiát, az ázsiai tigrisszúnyogok populációjának komoly visszaesésére kell számítani.

“Ez úgy hangozhat, mint egy félig jó, félig rossz forgatókönyv, ám az az igazság, hogy ez teljes egészében rossz” – húzta alá Carlson, hozzátéve, hogy, ha egy régió túlságosan felmelegszik ahhoz, hogy a dengue-láz terjedni tudjon, akkor ott egyéb, de ugyanolyan súlyos fenyegetésekkel kell szembenézni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Rotavírus-fertõzés

2026. október 18.

A rotavírusok a csecsemõk és a kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozói világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertõzõdik, és a betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik.

A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek, mivel náluk nehezebb a folyadék pótlása, és emiatt könnyen kiszáradhatnak. A rotavírus-fertõzés felnõtteket, különösen idõs embereket is érinthet, ám a kisgyermekkor után ritkán okoz súlyos kiszáradást.

Mik a fertõzés fõbb tünetei?

Rövid, pár napos lappangási idõ után viharos gyorsasággal alakul ki a vizes hasmenés és hányás, amely 3-7 napig is eltarthat. Ez napi 5-10 (vagy akár több) vizes széklet ürítését jelenti. A csecsemõk és kisdedek folyadék- és sóháztartása könnyebben felborul, mint a nagyobb gyermekeké. A folyadékvesztés egyik jellegzetes tünete a súlyvesztés. Az ürített vizelet mennyisége csökken, a bõr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhetõ lesz, a szem aláárkolttá/karikássá, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak. A kutacs besüpped, a láz magasra szökik, ritkán tudatzavar, lázgörcs is kialakulhat. A rotavírus- fertõzésbõl a legtöbb beteg meggyógyul, de a súlyos folyadék- és sóvesztés következtében - fõként a csecsemõ - könynyen kiszáradhat. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik megfelelõen, az súlyos sokkos állapothoz, szívritmuszavarhoz, és akár halálhoz vezethet.