Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Receptre felírt mozgás

Érdekességek2026. március 20.

Fotó: freepikA Mozgás Receptre programhoz immár 50 önkormányzat jelezte csatlakozását, így lassan 3 millió magyar lakos számára válik lehetővé, hogy háziorvosi javaslat alapján, szervezett formában, szakmailag megalapozott mozgásprogramokon vegyen részt, gyógyszer szedése helyett.

A Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) tavaly indult kezdeményezése, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság égisze alatt megvalósuló Mozgás Receptre Program óriási szemléletváltást képvisel a hazai egészségmegőrzésben és gyógyításban. A már évtizedek óta jól ismert összefüggés – miszerint a rendszeres fizikai aktivitás nem csupán prevenciós, hanem gyógyító hatással is bír – végre a mindennapi orvosi gyakorlat részévé válik.

Az ÉMOT szakmai célkitűzéseivel összhangban, valódi áttörés történik: az elmélet gyakorlattá válik! A mozgásterápiás javaslat, a szabadidőben végzett egészségcélú rendszeres fizikai aktivitás az életmód okozta betegségek megelőzésének és kezelésének szerves része lesz.


Ez a gyakorlatban hogyan néz ki?

A mozgást, a fizikai aktivitást a háziorvosok ajánlják és írják fel receptre, mint megelőző és gyógyító eszközt. A receptek hasonlóképpen néznek ki, mint a hagyományos orvosi receptek, csak ezeken a háziorvos a mozgásnak mint betegséget megelőző és gyógyító eszköznek az indokait és az ajánlott formáját rögzíti.

A Mozgás Recept beváltása azonban nem a gyógyszertárban, hanem a mozgáshelyszíneken történik. A mozgáshelyszínek, sportlétesítmények, sportklubok, edzőtermek, mozgásszakemberek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a páciens igénybe tudja venni a testmozgást és így tegyen saját egészségéért. A települési önkormányzatok pedig aktívan közreműködnek a helyi szintű végrehajtásban, szervezésben.

A Mozgás Receptre programhoz eddig több mint 50 önkormányzat jelezte csatlakozási szándékát: a fővárosi kerületektől, a vidéki nagy- és kisvárosokon át a kisebb településekig. Ezen települések összlakossága megközelíti a 3 millió főt.

A már résztvevő településeken több mint 300 háziorvos és ugyanennyi mozgáshelyszín biztosítja a program elérhetőségét – így a lakosság egyre szélesebb rétegei férhetnek hozzá a tudományosan megalapozott mozgásterápiás lehetőségekhez.

A program egészségszakmai hátterét a Magyar Életmód Orvostani Társaság által létrehozott szakértői testület nyújtja, melynek tagjai között a négy orvosi egyetem delegált háziorvosai, országos háziorvosi vezetők, mozgásszakemberek, sportorvos és gyógyszerész is megtalálható.

Jelenleg 17 krónikus kórképben vannak specifikusan, az adott betegségben ajánlott mozgásformák kidolgozva, melyek száma az idei évben további 12-vel bővül.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.