Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rendszeres testmozgás: hogyan maradjunk motiváltak?

Érdekességek2019. október 16.

Fotó: 123rf.com

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy nagy lendülettel belevágtunk a rendszeres testmozgásba, egy körültekintéssel kiválasztott sportág gyakorlásába – aztán egyre csökkent a lelkesedés… Állandó kifogások mellett lassan elmaradtak az edzések, és nem sikerült, vagy nagyon nehéz volt az újrakezdés. Pedig tudnunk kell, hogy a motiváció az egyik legfontosabb tényezője a kitartóan végzett fizikai aktivitásnak, és ha már nem rendelkezünk vele, ne csodálkozzunk a sikertelenségen. De miképp maradjunk minél tovább motiváltak? Íme néhány jó tanács hozzá.

Induláskor ne erőltessük meg magunkat!
Ha kezdetben szívesen sportolunk, szeretjük a választott testmozgás-fajtát, általában sokkal kevesebb probléma merül fel a rendszerességgel a későbbiekben is. Amikor viszont nincs sok kedvünk hozzá, de azt tartjuk szem előtt, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz egészségnek, bár fontos motiváció, nem elegendő a kitartáshoz. Tennünk kell ellene, hogy idő előtt elkedvetlenedjünk!

Amennyiben eddig rendszeresen nem sportoltunk, vagy több év kihagyás után szeretnénk újrakezdeni, nagyon lényeges tényező, hogy fokozatosan vágjunk bele. Amellett törekedjünk rá, hogy ne nagy erőkifejtést igénylő, hosszú ideig tartó fizikai aktivitással induljunk, hanem erőnlétünknek megfelelő, könnyen megvalósítható formában.

Ez a két tényező kezdetben meghatározó lehet annak érdekében, hogy ne bátortalanodjunk el már az első edzéseken, tornaórákon. A fontos az, hogy minden alkalommal úgy érezzük: úton vagyunk a siker felé. Ügyeljünk rá, hogy rövid (akár 10 perces) tréningekkel kezdjük az első héten – ami könnyedén megy – , majd a rákövetkező héten növeljük 15 percesre, míg el nem érjük a kívánt időtartamot, a kellemes testmozgással fenntartható, jó fizikai állapot elérése érdekében.


A hangsúly legyen a rendszerességen!
Több rövid edzés rendszeresen többet ér, mint időnként néhány hosszú, kisebb-nagyobb kihagyásokkal – mondják a sportszakemberek. A fokozatos haladáshoz és a kedvet adó, motivációt fenntartó eredményességhez ideális, ha felvesszük a heti 3 edzés ritmusát, arányosan elosztva, kellő időt hagyva a sportfoglalkozások között. Ebben az ütemben, még ha testünknek kezdetben nincs is ideje az átállásra, érezni fogjuk a változást, már az első hetektől kezdve.

Az izmok „életre kelnek”, némi izomláz is megjelenhet a tagjainkban – és ha a szabadban sportolunk, teleszívjuk a tüdőnket friss levegővel, javul a közérzetünk, este pedig jobban alszunk. Ez mind folyamatos motivációt jelent, és lassanként már nem tudunk meglenni rendszeres testmozgás nélkül…

Készítsünk edzési tervet, és tartsuk is be!
Tervezni, készülni az edzésekre a legjobb módja annak, hogy ne hagyjunk ki egyet sem. Ahogy beütemezünk egy-egy találkozót, megbeszélést, ugyanúgy írjuk be a napirendünkbe, vagy a mobilunk naptárjába a sportórákat. A szakemberek azt is tanácsolják, hogy ha van időnk és türelmünk, vezessünk naplót az egyes edzésekről, ami segít felmérni, mennyit haladtunk előre.

Egyúttal hozzájárul az elérendő célok meghatározásához, a fejlődési lépcsőfokok globális áttekintéséhez – és így elkerülhető az időről időre fellépő elkedvetlenedés, demotiváltság. (Egyes felmérések szerint a legtöbben három hónap után a leginkább hajlamosak a rendszeres testmozgás abbahagyásra.)

Váltogassuk a célokat!
Még ha egyetlen fajta testedzést is végzünk rendszeresen (pld. biciklizünk, futunk, úszunk stb.), tűzzünk ki magunk elé különböző célokat (a megtett távolság növelése, a teljesítési idő csökkentése, vagy más testmozgás választása párhuzamosan stb.), hogy elkerüljük a rutin egyhangúságát.

Ilyen esetekben könnyebb a motiváltság fenntartása, miközben ajánlott kikérni az edző, tornatanár, esetleg orvosunk tanácsát, nehogy az erőnlétünket meghaladó eredményekre építsünk. Amikor a tempóra koncentrálunk, ne feledjük, hogy időközönként változtassunk rajta, tartsunk szüneteket, bármilyen sportágról is van szó. Ha pedig szeretünk zenére edzeni, változtassunk a számok listáján, mert akkor új élményekkel telítődhetünk – mindenképp éljünk a lehetőséggel!

Keressünk társat a sportoláshoz!
A felmérések szerint azok, akik egy vagy több partnert találnak a sportoláshoz, a rendszeres testmozgáshoz, sokkal kitartóbbak, jobban motiváltak. A sporttárs ugyanis egyfajta biztosítékot jelent a részvételre, növeli kötelességtudatunkat. Hiszen, ha megígértük a közös edzést a (csapat)társunknak, kevésbé leszünk hajlamosak az óra kihagyására, nem keresünk ürügyet magunknak a távolmaradásra, akár az utolsó percben.

Olyan megoldás is lehet egyes sportágakban (pld. úszás, tenisz) hogy az első időkben a velünk azonos fokon álló, néhány társunkkal összefogva saját edzőt alkalmazunk. Ha kezdők vagyunk például, az ilyen szakképzett tréner nagyon hasznos lehet a haladási ritmus meghatározása, a kitűzött céloknak leginkább megfelelő, speciálisan megszabott edzési terv elkészítése szempontjából. A kis létszám miatt pedig több figyelem jut mindenkinek, ami jelentős motiváló tényező.

Orvosi vizsgálat: kinek ajánlott?
A rendszeres sportolás, testmozgás megkezdése előtt mindenkinek hasznos lehet, de egyes szakvélemények szerint a 35 év feletti férfiak, és 45 éven túli nők esetében különösen ajánlott az egészségi állapot felmérése. Erőnlétünktől függően az orvosok javaslatot tesznek a sportág, mozgásforma megválasztására, intenzitására és gyakoriságára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.