Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rosszulléthez és eszméletvesztéshez is vezethet a nem megfelelő vércukorszint

Érdekességek2024. április 26.

Nagy felháborodást keltett nemrégiben, miszerint az olimpiai bajnok teniszező, Alexander Zverev nem adhatja be magának a pályán inzulin injekcióját, annak ellenére, hogy 1-es típusú cukorbetegségben szenved. Az ügy kapcsán megkérdeztük dr. Porochnavecz Mariettát, a Cukorbetegközpont diabetológusát, hogy vajon mit okozhat, ha valaki kihagyja az injekciózást, illetve mire kell figyelni, ha valaki inzulinterápia mellett aktívan, akár profi szinten sportol.

Fotó: 123rf.comFelháborodás Alexander Zverev inzulinterápiája körül

A német teniszező, Alexander Zverev elmondása szerint 3 éves kora óta 1-es típusú cukorbeteg, így folyamatos inzulinterápiára szorul. Bár az ATP-tornák alkalmával ebből nem is volt gond, hiszen a pálya szélén, a kispadon intézte el az injekciózást, ám a francia Roland Garros teniszbajnokságon meggyűlt a baja a szervezőkkel, ugyanis közölték, hogy a pályán nem adhatja be magának az életmentő inzulint, hanem ki kell mennie a mosdóba, mivel a pályán “furán néz ki”. A baj az elfogadottsági megközelítésen túl ezzel az, hogy a mérkőzés során két mosdószünet engedélyezett, pedig neki egy-egy hosszabb meccs alkalmával akár 4-5-ször is ki kéne mennie. Ráadásul elmondása szerint a második fordulóban, amikor az inzulint szúrta be magának, a supervisor benyitott és közölte, hogy csakis orvos adhatja be neki az injekciót. Ezt a teniszező nem értette, hiszen kisgyerek kora óta ő intézi az inzulin beadását.

Zverev igencsak felháborodott a francia szervezők hozzáállásán, ráadásul ő azon sportolók egyike, aki igazán szívén viseli az cukorbetegséggel küzdők ügyét, még egy alapítványt is létrehozott, hogy támogassa és bátorítsa a betegeket. “A gyerekeket pedig biztatni és támogatni szeretném, hogy aktív életmóddal és megfelelő preventív lépések meghozatalával elkerülhetik a diabéteszt”– nyilatkozta korábban.

Inzulin és cukorbetegség

A cukorbetegség egyik kezelési formája az inzulinterápia. 2-es típusú diabétesz esetén ez a beteg állapota függvényében szükséges, ám 1-es típus esetén mindenképp inzulin injekció alkalmazása indokolt a hormon pótlása érdekében.

Az inzulin egy hormon, mely szabályozza a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjét és segíti a vércukor beépülését a sejtekbe. Hiányában a sejtek éheznek, a glükóz pedig felhalmozódik a vérben. Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, mely során az immunrendszer tévesen a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit támadja. Emiatt nem, vagy csak nagyon kevés inzulin termelődik, így a hormont a betegeknek naponta többször kell pótolni.

Sport és cukorbetegség

A cukorbetegség terápiájának egyik pillére a rendszeres testmozgás, mivel -többek között- segít optimalizálni a vércukorszintet. Bár valóban fontos az edzés, ám ha valaki aktívan sportol -sőt, ha versenysportoló- nagyon fontos, hogy optimális tartományban legyenek az értékei, ugyanis a fokozott fizikai -és lelki- igénybevétel miatt könnyebben kerülhet ki a vércukorszint a referencia tartományból, ami rosszullétekhez vagy eszméletvesztéshez is vezethet. Éppen ezért a sportolóknak nagyon szorosan kell tartaniuk az orvos által meghatározott kezelési tervet, mivel mind a hipo-mind a hiperglikémia nagy problémákat okozhat. A diabetológusok emellett a sűrű vércukormérést is javasolják edzés/mérkőzés előtt, közben és utána is, hogy és ha kell, akkor korrigálni kell az értéket megfelelő terápiával.

A megfelelő mennyiségű inzulin pótlása azért is fontos, mert ha a vércukorszint 15mmol/l fölé kúszik, akkor nem lehet intenzív mozgáshoz hozzákezdeni, előtte csökkenteni kell a vércukorszintet, és meg kell várni, hogy 12mmol/l vagy annál kevesebb legyen. Fontos tudni, ha a vércukorszint rendkívül megnő (akár a nem megfelelő inzulinterápia miatt), akkor mérgező melléktermékek (ketonok) keletkeznek és halmozódnak fel, és ha ez kezeletlen marad, akkor annak igen komoly következményei is lehetnek (a ketoacidózis életveszélyes is lehet).


“Sportolóknak számolniuk kell azzal is, hogy a versenydrukk miatt olyan hormonok szintje is megemelkedik, mint az adrenalin és a kortizol. Ezek a hormonok pedig erősen befolyásolják a glükóz kibocsátását és csökkentik az inzulin hatásosságát, így könnyen a vércukorszint ingadozásához vezet”- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa, aki hozzátette, hogy a verseny napján általában intenzívebb ellenőrzésre, gyakori vércukor mérésre és ha szükséges, az értékeknek megfelelő inzulin adására van szükség. Amikor valaki sportol, fontos figyelembe venni a mozgás időtartamát, intenzitását, így az inzulin adás és az étkezés idejét is, tehát igen összetett feladatról van szó, ami minden esetben személyre szabott!

Hasznos tanácsok inzulinterápián lévő versenysportolóknak

A versenyport és az 1-es típusú cukorbetegség összeegyeztethető, ám a betegnek szigorúan tartania kell a terápiát, és szorosan együtt kell működnie a diabetológusával, dietetikusával, főleg versenyidőszak során!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...