Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Segítség! Gyógyszerallergiás a gyerekem?

Érdekességek2024. március 10.

A gyógyszerallergia a túlérzékenységi reakció egy fajtája, amely akkor fordul elő, amikor az immunrendszer tévesen káros anyagként azonosítja a bevett gyógyszert, és ellenanyagot termel. A valódi gyógyszerallergiák viszonylag ritkák a gyermekek körében, ezért is fontos, hogy szakember segítségével járjunk utána annak, hogy pontosan mi okozta az allergiás reakciót. Melyek a leggyakoribb panaszt okozó készítmények, és milyen tünetekkel jár a gyógyszerallergia? Dr. Balogh Ádám csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa válaszolt a felmerülő kérdésekre.

Fotó: 123rf.comMellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! 

-Allergiás reakciót a szájon át szedett, injekció formájában kapott vagy a bőrre felvitt gyógyszerek egyaránt okozhatnak, az adott hatóanyaggal szembeni túlérzékenységi reakció azonban számtalan tényező együtthatásától (a gyógyszer vegyi összetétele, a gyermek életkora, genetikai állománya, vírusfertőzések stb.) függ. Gyógyszerallergia esetén a gyermek szervezete a bevitt hatóanyagot tévesen káros anyagként azonosítja, amire heves reakcióval válaszol, és speciális ellenanyag termelésbe kezd – mondja dr. Balogh Ádám.

Melyek a gyógyszerallergia tünetei?

A gyógyszerekre adott allergiás reakciók az enyhétől az életveszélyesig terjednek, és a következő tünetekkel járhatnak:

Hasmenés

-A reakciók egy része közvetlenül a gyógyszer bevétele után, míg mások néhány nappal (általában több, mint 72 órával) a kezelés után jelentkeznek Nagyon ritkán életet veszélyeztető állapot, ún. anafilaxia is kialakulhat, ami gégeödémával, hirtelen vérnyomáseséssel, sípoló légzéssel, fulladással, valamint eszméletvesztéssel járhat, és azonnali orvosi beavatkozást tesz szükségessé – figyelmeztet Balogh doktor.

Milyen gyógyszerek váltanak ki allergiát gyermekeknél?

Számos gyógyszer okozhat allergiás reakciókat a gyermekeknél, a leggyakoribb hatóanyagok és készítmények a következők:  

Fontos megjegyezni, hogy ha a gyermeknek már más allergiája is van, vagy a családjában előfordult allergiás megbetegedés, akkor bizonyos gyógyszeralapanyagok (pl. segédanyagok, színezékek, tartósítószerek) is kiválthatnak allergiás reakciót nála.   


Mi a teendő, ha gyermekénél gyógyszerallergia jelentkezik?

A valódi gyógyszerallergiák viszonylag ritkák a gyermekek körében. Az önbevalláson alapuló gyermekeket érintő gyógyszerallergiák gyakorisága szakirodalmi adatok alapján 3-17 százalék között mozoghat, ám a gyanúsnak ítélt estek 4 százalékában igazolódik csak be a diagnosztikus vizsgálatokat követően a gyógyszerallergia ténye. Ha azt észleli, hogy gyermekénél a fent felsorolt ​​tünetek bármelyike ​​jelentkezik, legfontosabb az akut panaszok kezelése. Enyhe tünetek estén, a kiütések és viszketések enyhítésére hatékony segítség lehet a hideg borogatás és antihisztamin szer alkalmazása is.

Súlyos anafilaxiás reakció esetén adrenalininjekció beadására is szükség lehet. A továbbiakban érdemes elkerülni az adott hatóanyagot, és célszerű gyermekallergológushoz fordulni. A szakember a kórelőzmény pontos felderítését követően speciális teszt elvégzését javasolhatja, ami gyógyszerallergia esetén egy laboratóriumi vizsgálati módszerrel, az ún. limfocita-transzformációs teszttel (LTT) történik. A vizsgálathoz vérvétel szükséges, és magunkkal kell vinni a vizsgálni kívánt gyógyszert is. A szakember emellett abban is segítségünkre lesz, hogy a tünetek súlyossága alapján milyen gyógyszerrel helyettesítsük az elhagyott készítményt. 

-Amennyiben gyógyszerallergia áll fenn gyermekénél, a legfontosabb a tüneteket kiváltó gyógyszerek elkerülése. Emellett ne felejtse el tájékoztatni gyermeke kezelőorvosait az allergia tényéről (pl. fogászati kezelések vagy műtétek kapcsán)! Súlyos gyógyszerallergia esetén pedig célszerű, ha a gyermek is mindig magánál hord valamilyen jelzést, ami gyógyszerallergiáját jelzi (pl. karkötő, kártya) – tanácsolja dr. Balogh Ádám


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.