Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Séta, gyaloglás – nem mindegy, hogyan

Érdekességek2024. augusztus 27.

Itt a nyár, és a legtöbben mind gyakrabban indulunk a szabadba sétálni, vagy hosszabb-rövidebb távon gyalogolni. De valószínűleg nem is gondolunk rá, hogy fel kell készülnünk a fokozott testmozgásra a tavaszi bezártság után, melyben idén a járvány miatt részünk volt. Többek közt ne feledjük a bemelegítés fontosságát, vagy hogy ajánlatos megválasztanunk a helyes testtartást gyaloglás közben. Az sem mindegy, miként hozzzuk mozgásba a váll-, has- és csípőizmainkat, hogy minél többet profitáljunk az ilyen fajta testmozgás előnyeiből.

Fotó: pixabay.comSéta vagy gyaloglás/vándorlás közben a megfelelő testtartással koncentrálhatjuk energiánkat, és elkerülhetjük az esetleges sérüléseket. Törzsünk helyes tartásával és izmaink megfelelú „használatával” elősegíthetjük az anyagcsere élénkítését, és extra kalóriákat égethetünk el járás közben. Jó tanácsok e hatékony testmozgás sikere érdekében.

Melegítsünk be hosszabb séta/gyaloglás előtt

Hasznosnak bizonyul a gerinc bemelegítése, mielőtt útnak indulunk:– Először járjunk egy helyben pár percig.
– Utána álljunk egyenesen, csípőre tett kézzel, miközben előre nézünk, majd következzék derékforgatás mindkét irányban, ötször.
– Ezután képzeljük el, hogy két üvegtábla között vagyunk, és hajoljunk föléjük az egyik oldalra, majd a másikra, ötször.
– Végül hajlítsuk előre a derekat, majd egyenesedjünk ki, ötször. Ne erőltessünk semmit – meg fogjuk látni, hogy mozgástartományunk (izmaink természetes módon nyújtott állapota) fokozatosan növekszik.

Tartsunk szüneteket

Miután kihúztuk magunkat, és „beállítottuk” a megfelelő testtartásunkat a gyalogláshoz, azt hihetnénk, hogy az mindvégig így is marad. De nem valószínű, ezért, ha szünetet tartunk járás közben, folyamatosan ellenőriznünk kell testhelyzetünket. Amellett tanácsos, hogy szünet közben lélegezzünk mélyeket, és nyújtsuk a gerincet. Megállunk, hogy igyunk? Ügyeljünk arra, hogy a vállunk laza legyen, amikor visszavesszük pl. a hátitáskát, és újra elindulunk. Az ilyen gyakori ellenőrzések, függetlenül attól, hogy hosszú sétát teszünk-e, vagy csak. körbejárjuk szűkebb környezetünket, segítenek megelőzni a fizikális problémákat.


Fotó: pixabay.com

 Járás közben ügyeljünk rá, hogy a nyakizmok ne feszüljenek

Gyalogláskor tartsuk fel a fejet, és nézzünk a horizontra. Ha azzal töltjük az időt, hogy a lábunkat „vizsgálgatjuk” járás közben, az nyomást gyakorol a nyaki izmokra, és a testtartással kapcsolatos problémákhoz vezet. Ezzel szemben a távolba nézés jó a látásunknak is (hiszen ellensúlyozza a telefonok vagy egyéb képernyők megelőző, hosszú távú használata okozta problémákat).

Végezzünk néhány, a nyakat megmozgató gyakorlatot a helyes „beállítás” megtartása érdekében:
– Csípőre tett kézzel, egyenesen állva kezdjük a gyakorlatot, az állat hajtsuk le e mell felé, tartsuk így, majd döntsük hátra a fejet, amennyire csak lehet.
– Azután nézzünk át mindkét vállon, az állunkat addig oldlra fordítva, amíg nem kényelmetlen.
– Végül mozgassuk a fejet egyik oldalról a másikra, miközben próbáljuk meg a fület a vállhoz közelíteni (mindkét irányban ötször).

Húzzuk be a hasat gyalogláskor

Járás közben jól húzzuk be a hasunkat, és amennyire lehet, törekedjünk a hasi légzésre. Amikor mélyen lélegzünk, izmaink erősödnek, belértve a rekeszizmot, továbbá a mély légzés során több oxigén és energia áramlik az izmokba. 

A gyaloglás szüneteiben kipróbálhatunk néhány híd-emelést és hasizom erősítő gyakorlatot is:
– Feküdjünk háton, talpunkkal a padlón támaszkodva; karunk a test mellett, a kéz tenyere lefelé fordítva legyen.
– Lassan emeljük fel a csípőt ék alakban, majd engedjük le.
– Végezzük el ezt a testmozgást 8-15-ször, majd emeljük fel a jobb térdet a mellkas felé, és nyomjuk le a jobb kezünkkel.
– Tartsuk öt másodpercig a pozíciót, és ismételjük meg a gyakorlatot a másik oldalon.

Az ellazult vállak segítik a core izmok erősítését

Mielőtt elkezdenénk a sétát/gyaloglást, „állítsuk be” a vállat a megfelelő helyzetbe. Amihez egyszerűen csak álljunk egyenesen, emeljük fel vállat a fül felé, majd húzzuk vissza, és lazítsunk. A váll „core” izmai a mozgatórendszer részét képezik, ezért fontos a feszülés megelőzése. A helyes válltartás segít a könnyebb légzésben gyaloglás közben, és a hatékonyabb testmozgást is lehetővé teszi. Ez energiát takarít meg, így valószínűleg jobban élvezzük a sétát/gyaloglást anélkül, hogy fáradtnak éreznénk magunkat.

Erősíthetjük a vállat egyszerű, ún. saját testsúlyos gyakorlatokkal is. Végezzünk el egy ilyen gyakorlatot fekvőtámaszhoz hasonló pozícióban, behajlított karokkal, 15-30 másodpercig kitartva, háromszor (térddel támogatva, ha szükséges) a gyaloglás szünetében.

A csípő erősítésével küzdhetünk a hátfájás ellen

A csípő a medencét a megfelelő helyzetben tartja, ami megakadályozza a derék- és hátfájást. Erősítés és a rugalmasság megőrzése érdekében végezzünk néhány guggolást és erőnléti gyakorlatot gyaloglás után, vagy a szünetekben:
– Guggoláshoz, húzzuk ki magunkat, a lábak legyenek vállszélességben egymástól terpeszben, a lábujjak előre nézzenek.
– Keresztezzük a karokat a mellkason.
– Húzzuk hátra a csípőt, a térd legyen behajlítva, a hát normál helyzetben.
– Ezután lassan toljuk hátra a fenekt, és behajlított térddel engedjük a csípőt a talaj felé.
 – A felálláshoz toljuk előre a csípőt. Próbáljuk ismételni a guggolást 8-15-ször.

Fotó: 123rf.com

Hogyan erősítsük a térdizmokat?

Ha a térd mozgató izmai erősek, segítenek megőrizni az ízületek egészségét, és elnyelni a mozgás okozta ütés negatív hatását. A guggolás és a sztepp padon végzett gyakorlatok (gyaloglás után) is erősítik a térdizmokat. E mozgások végzése közben hajlik a térd, és ez azt jelenti, hogy a térd mindkét oldalán megdolgoztatjuk az izmokat. A sztepp padon tudunk úgy változtatni, hogy felváltva oldalra és hátra lépünk a gyakorlat során. Ha aggódunk az egyensúly miatt, alkalmazzunk támasztást.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.