Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Soha nem látott felvételekkel jön a Jane Goodall életéről szóló film

Érdekességek2018. március 25.

Több mint százórányi, nyilvánosság előtt soha nem vetített felvétel került elő a National Geographic archívumából Jane Goodallról. Az ötven évvel ezelőtti felvételek betekintést engednek Goodall munkájába, és közvetlen közelről mutatják be, milyen volt az etológus élete a csimpánzok közt.  

„Ezek a felvételek többet mondanak ezer szónál. Életem legszebb időszakába repít vissza a film” – mondta megilletődve Jane Goodall, mikor végignézte a dokumentumfilmet, mely többségében azokból a felvételekből készült, amiket korábbi férje, Hugo van Lawick rögzített 1964-ben Afrikában. A régi 16 mm-es szalagokat az Oscar- és Emmy-díjra jelölt rendező, Brett Morgen vette gondozásba, és egy lenyűgöző, sok szempontból egyedülálló portrét készített belőlük a világhírű természetvédőről. Morgen 1960-ban indítja a Goodall-sztorit, amikor a 26 éves brit nő megérkezik Tanzánia egyik eldugott szegletébe, hogy a csimpánzokat tanulmányozza. Bár Goodallnak akkor még se papírja, se tapasztalata nem volt arról, hogy miként kell vadon élő állatokat megfigyelni, újszerű módszerei és az élővilág iránti szeretete pótolta hiányosságait, és gyorsan elismerté vált ezen a tudományterületen. Türelmének köszönhetően lassan elnyerte a csimpánzok bizalmát, és meglepve tapasztalta, hogy rendkívül intelligens és szociális állatok, akiktől még az eszközhasználat sem áll távol, ha élelemgyűjtésről van szó.

„Ez a kutatás minden túlzás nélkül megváltoztatta az életem. Sok hasonlóságot és különbözőséget találtam a majmok és az emberek viselkedésében, és a csimpánzokkal való együttélés nemcsak abban segített, hogy őket megismerjem, hanem abban is, hogy mélyebben elgondolkozzam azon, mi kik vagyunk” – mondta Jane Goodall.

 
Az 1960-as évek elején a holland természetfilmes, Hugo van Lawick a National Geographic megbízásából a Gombe Nemzeti Parkba utazott, hogy felvételeket készítsen a csimpánzokat tanulmányozó Goodallról. A közös munka során egymásba szerettek, hamarosan összeházasodtak, majd még évekig éltek Afrikában. A filmes által rögzített képsorok jelentős része a National Geographic archívumába került, ahonnan most számos megható, személyes hangvételű felvétel került elő. Lawick korabeli filmfelvételei, valamint a Jane Goodall Intézet és a család által rendelkezésére bocsátott videók segítségével készült el a JANE című dokumentumfilm, amely a nézők és a kritikusok elismerését egyaránt kivívta: az alkotás 28 filmes díjat nyert az elmúlt félévben.
 
A JANE című filmet hazánkban is műsorára tűzi a National Geographic csatorna, 2018. április 1-én, vasárnap 18 órakor.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.