Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sör, üdítő és tenger gyümölcsei?

Érdekességek2019. szeptember 30.

A köszvény egy nagyon fájdalmas és meglepően gyakori betegség, amely anyagcsere eredetű, így egyáltalán nem mindegy, milyen étrendet folytat az érintett. Dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa a nyári csábítások veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comMiért alakul ki a köszvény?

A köszvény egy gyulladással járó betegség, ami akkor jön létre, ha a vérben felszaporodik a húgysav és annak kristályai kicsapódnak és lerakódnak az ízületi tokot belülről bélelő hártyában. Ezen folyamat következményeként alakul ki a gyulladás, főként a nagylábujjakban, a kezekben, a lábfejekben, térdekben és a könyökben. A köszvény tehát anyagcsere- és immunológiai eredetű, de nem autoimmun betegség, ami főként a középkorúakat és az idősebbeket érinti.
A probléma gyökere tehát a húgysav, amit a purin tartalmú élelmiszerek, italok fogyasztásakor állít elő a szervezet.

Vannak olyan magas purin tartalmú élelmiszerek, amelyek képesek belobbantani egy köszvényes rohamot. A rossz hír, hogy ezek közé tartozik a nyáron igen népszerű sör és a magas cukor-, valamint fruktóz tartalmú üdítők. Mivel kell még óvatosnak lenni az érintetteknek?
– Minden alkohol, a sörön kívül főként a magas alkohol- és cukor tartalmú likőrök.
– Vörös húsok és belsőségek, mint a máj és a vese, amelyek gazdagok a telített zsírsavakban.
– Tenger gyümölcsei, mint rákfélék, szardínia, tonhal, makréla, polipok.
– Minden előre feldolgozott élelmiszerek.
– A szárnyasok közül a pulyka kerülendő.
– Zöldségek közül a spárgában, karfiolban, gombafélékben magasabb a purin tartalom.
– A vaj és a magas zsírtartalmú öntetek (dresszingek) csökkentik a szervezet húgysavkiválasztó képességét, emiatt kerülendők.
– A cukros ételek (vagyis az ezek talaján kialakuló elhízás és a cukorbetegség) ronthatják a köszvény tüneteit.
– A kávé a magas koffein tartalma miatt vízhajtó hatású, és ha dehidratálódik a szervezet, a húgysav kristályok lerakódhatnak az ízületekben.


Mit ehetünk a roham elkerülése érdekében?

A köszvényeseknek tulajdonképpen egy élethosszig tartó egészséges életmódot kell kialakítani, amely hozzájárul a rohamok elkerüléséhez. Ez elsősorban az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, zöldségek, teljes kiőrlésű pékáruk, diófélék, magvak fogyasztását jelenti. A jó hír, hogy egy ilyen étrend a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is redukálja.

Mit érdemes még beépíteni az étrendbe?
–  Legalább 8 pohár víz naponta.
– Alacsony zsírtartalmú joghurtok, túró, tejtermékek.
– Tojás.
– Alacsony cukortartalmú gyümölcsök, mint málna, egres, alma. A cseresznye is hatásos a tünetek csökkentésében.
– Rengeteg zöldségféle. (Pl. uborka, paradicsom, spenót.)
– Növényi olajok, mint olíva, napraforgó, repce.
– Napi 500-1000 gramm C-vitamin.
– Zsírmentes tej.
– Sok víz.
– Magvak és teljes kiőrlésű lisztek.
– Néhány kocka étcsokoládé és egészséges desszertek (pl. gyümölcs szorbet) energiát adnak.

Fotó: 123rf.com

Köszvénynél az orvosi segítség is elengedhetetlen

Elsősorban egy alapos kivizsgálás keretében meg kell győződni arról, hogy valóban köszvényről és nem például rheumatid arthritisről van szó – hangsúlyozza dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa. – Annak is utána kell járni, nem áll-e valamilyen genetikai eltérés (pl. enzim-hiányok), fokozott sejtciklus (pl. tumorok) vagy anyagcserezavar (pl. elhízás, veseelégtelenség, dehidráció, bizonyos gyógyszerek: vízhajtók, szalicilátok) a köszvény kialakulása mögött.

Ha megszületik a diagnózis, elsősorban természetesen az életmódra kell felhívni a beteg figyelmét, de feladatunk a gyulladás és a fájdalom csökkentése is, különös tekintettel a nagy fájdalommal járó rohamokra. Életmóddal és megfelelő kezeléssel a köszvény jó eséllyel kordában tartható.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.