Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Stroke – miért fontos a nyaki erek ultrahang vizsgálata?

Érdekességek2024. április 11.

Stroke után, illetve annak rizikója esetén igen fontos az alapos kivizsgálás, a nyaki erek állapotának felmérése, hiszen az kulcsfontosságú a megfelelő terápia kiválasztásához és a prevencióhoz. Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa elmondta, miért fontos ekkor a nyaki erek ultrahang vizsgálata.

Fotó: gettyimages.comA stroke (szélütés) az agy működészavarát okozó akut érkatasztrófa. Előfordul, hogy egy ér sérülése miatt vér önti el a környező agyállományt vagy az agyhártyát. A stroke hátterében azonban gyakrabban érelmeszesedés vagy vérrög okozta érszűkület, érelzáródás áll.

A tünetek attól függenek, hogy az agy melyik és mekkora területe érintett. A panaszok így lehetnek: kettős látás, látótérkiesés, szédülés, erős fejfájás, beszédzavar, hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali végtaggyengeség vagy bénulás, sőt életvesztés is.

A stroke megjelenése előtt gyakran átmeneti, pár percig tartó tüneteket észlel a beteg. Ez az átmeneti agyi keringészavar – TIA – a stroke előszobája. A betegség hátterében gyakran elhízás, magas koleszterinszint, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés, pitvarfibrilláció áll. Gyakran megfigyelhető családi halmozódás. Minél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb a stroke valószínűsége.

A stroke főbb rizikó faktorai:

Ezért fontos a nyaki ér ultrahang

A nyaki artériák ultrahang vizsgálatával megállapítható, hogy fennáll-e a stroke egyik leggyakoribb kiváltó oka, a nyaki erek jelentős szűkülete vagy elzáródása. A vizsgálattal az erek fala pontosan megítélhető: látszik, hogyha az érfal megvastagszik a rétegei között lerakódott zsír miatt, megmérhetjük az érfalra rakódott zsíros vagy meszes plakkot, melynek vizsgáljuk a szerkezetét és a kontúrját. Ez azért fontos, mert az egyenetlen szélű, zsíros plakk embólia forrás lehet: a plakk felszínéről leszakadó embolus az agy kisebb artériáját elzárhatja. Mindemellett pontosan megítélhetjük a plakk által okozott szűkület mértékét, és jól látható, hogyha egy ér elzáródott- mondja dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa. 


A valós idejű, szürke skálát alkalmazó, részletgazdag 2D ultrahang mellett a színes Doppler, valamint az áramlási sebesség mérésére alkalmas pulzus Doppler metódus van a segítségünkre a diagnózis felállításában. A vizsgálat az egészségre nem ártalmas, korlátlanul ismételhető, az eredmény dokumentálható. Ezért a veszélyeztetettek szűrésére, a betegek állapotának nyomon követésére kiválóan alkalmas.

Ha a nyaki ér ultrahang során talált plakk embologén – vagyis egyenetlen, kivájt szélű – vagy ha az érszűkület jelentős, akkor érsebészeti terápia (tágítás vagy műtét) jön szóba. Természetesen az érsebészeti beavatkozást követően vagy a stroke után a kontroll vizsgálatok is ultrahanggal történnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.