2025. március 22.
A prosztatagyulladás, amely lehet akut és krónikus is, az esetek többségében feltűnő tünetei miatt orvoshoz „kényszeríti” a férfiakat, bár előfordulhatnak tünetmentes megbetegedések is. De vajon a krónikus prosztatitisznek is ugyanolyan tünetei lehetnek, mint az akut típusnak? Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni a prosztata tartós gyulladását? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ urológusa.
Három hónapnál tovább tartó fájdalom
A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely három hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul.
A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem mindig könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.
– Krónikus bakteriális prosztatitisz: a bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatitisz talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikumos kezelés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben.
– Krónikus nem bakteriális prosztatitisz: a betegség konkrét oka nagyon nehezen beazonosítható, emiatt pedig a kezelés sem mindig könnyű. Sok feltételezés van a kiindulópontra vonatkozóan, egyes szakértők szerint a baktérium, vírus vagy gomba okozta fertőzés után visszamaradó hegesedés és ezeknek az idegsejtekre gyakorolt nyomása lehet a gyulladás oka. Más elképzelések szerint a feszes, váladékkal teli prosztata is okozhat gyulladást, sőt az is felmerülhet, hogy krónikus kismedencei fájdalom szindróma és a stressz is állhat a háttérben.
Tünetek: égő vizeléstől a fájdalmas ejakulációig
A krónikus prosztatagyulladás tünetei jellemzően enyhén indulnak és idővel növekszik az intenzitásuk. Olyan tünetekre kell gondolni, mint:
állandó vagy nagyon gyakori vizelési inger,
égő érzés vizeléskor,
nehézség a vizelés indításakor, majd akaratlan szivárgás,
esetleg vér megjelenése a vizeletben,
a hólyag teltségérzete közvetlenül a vizelés után is,
fájdalmas ejakuláció.
Idővel a krónikus gyulladás további tünetei is megjelenhetnek, mint például a derékfájdalom, az alhasi fájdalom, illetve fájdalom alakulhat ki a herékben és az ánusz környékén is. (Ha a gyulladás bakterális eredetű, láz és hidegrázás is jelentkezhet.)
Ugyanakkor létezik úgynevezett aszimptomatikus (vagyis tünetmentes) prosztatagyulladás is, amikor csak a laboratóriumi tesztekkel igazolható a betegség.
2025. március 22.
Itt a tavasz! A naptár szerint mindenképp, hiszen már márciust írunk. A naptárt pedig a kozmosz történései, a csillagok, a Nap, a Hold tevékenysége alapján készítették a régiek.
A naptár az égi rend földi tükre. Az időszámítás ma is élő rendszer, amely nemcsak földrészenként, hanem szinte nemzetenként változó, különösen az ünnepnapok tekintetében.
Az ünnepek lényegét akkor érzékelhetjük igazán, ha szembeállítjuk a hétköznapokkal. Az ünnep már külsőségeiben is eltér más napoktól: díszesebb, pompásabb, ételben-italban gazdagabb, az emberek öltözködésében is más, gondolati, érzelmi síkon emelkedett, néhol rejtélyes és misztikus elemekkel tarkított. Az Árpád-korban a vasárnapokkal együtt majdnem száz ünnepnapot ültek meg az emberek. Ma már a hetedik nap megtartása is veszélyben van a gazdasági élet, az üzleti világ diktálta tempó miatt. A posztmodern fogyasztó a vasárnapi templom- és múzeumlátogatás helyett a szupermarketekben keresi az „igényes” minőségi élet szimbólumait, a közösség gondoskodó figyelme, annak szeretetéből fakadó örömérzés helyett a legújabb sampon és az akciós mosópor nyújt rövidke boldogságérzetet.
Rég elfelejtettük már: az ünnep jó alkalom arra, hogy kifejezhessük hovatartozásunkat, hogy félelmeinket, haragunkat, dühünket, indulatainkat, mint rút gömböcöt szétdurranthassuk, megoszthassuk másokkal, vagy végleg lerakhassuk bánatterheinket. Kiszabadíthatjuk magunkat a rossz testi-lelki, szellemi állapot fogságából és erőt meríthetünk egy teljesebb, örömtelibb élethez. Ahogy érzésvilágunkat egyre inkább béklyózza a mindennapi stressz, a megfelelni vágyás, egyre erőteljesebb az érzés: kellenek olyan napok, amikor a tekintetünket a horizont fölé emelhetjük, és számba vehetjük, honnan indultunk és hová megyünk. Vajon ez az az élet, amely összhangban áll belső valónkkal?
Egyéni létünk megnyilvánulásai mennyire részei az egésznek? Roskadozó lelkünket érdemes hát ilyen alkalmakkor hittel és energiával feltölteni, amely aztán valódi értelmet ad a közösségben betöltött szerepünk kiteljesedésének.
2025. március 21.
A migrénesek pontosan tudják, melyek azok a triggerek, amelyek kiváltják náluk a görcsös fájást. Leggyakrabban bizonyos ételeket, fényt, hangokat, stresszt szokás emlegetni, de sokan vannak, akiket az időjárásváltozás visel meg. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa a közeledő tavaszi frontok kapcsán beszélt a migrén kezelési lehetőségeiről.
Akár hetente többször is kínozhat a migrén
A migrén egy többnyire féloldali, lüktető fájdalom, ami érintheti a homlokot és a halántékot is. Az erős fény, zaj, szagok tovább fokozzák a fájdalom erősségét, amelyhez gyakran olyan tünetek is kapcsolódnak, mint a hányinger, hányás. A roham néhány vagy sok órán át is tarthat és akár hetente többször is jelentkezhet.
Ismert, hogy létezik migrén aura nélkül, migrén aurával, és van migrénes aura is, fejfájás nélkül. Az aura maga egy neurológiai tünet, ami olyan vizuális zavarokat foglal magában, mint a szem előtt villódzó színes foltok, az átmeneti látászavar, és ide sorolhatók az olyan típusú zavarok is, mint a szaglásérzékenység, a hidegrázás, a test egyik felének bizsergése és a beszédzavar is. Krónikus migrénnek nevezzük a több mint 3 hónapon át, több mint havi 15 napon át előforduló fejfájást.
Aki migréntől szenved, az pontosan tudja, hogy számos tényező kiválthat egy újabb rohamot. Jellegzetesen ilyen a menstruáció, a túl kevés alvás, a lelki megterhelés, a túlhajszoltság, a fogamzásgátlók szedése, a fényingerek és bizonyos élelmiszerek, főként az érlelt sajtok, a csokoládék és az alkoholos italok. Évszakváltáskor pedig gyakrabban megfigyelhető, hogy az időjárásváltozás, a frontok provokálják a fejfájást.
Milyen időjárási jelenségek válthatnak ki migrént?
Érzékenységtől függően főként az alábbi időjárási jelenségek kapcsán alakulhat ki migrén:
erős napsütés,
extrém hideg vagy meleg,
szikrázó fény (például tengerparton vagy havas tájon érzékelhető napsütés),
magas páratartalom,
száraz levegő,
szeles vagy viharos idő,
légnyomás csökkenés.
Az arra érzékenyeknél az időjárásváltozások felboríthatják a kényes agyi kémiai egyensúlyt, beleértve a szerotonin szintjét is, ami hozzájárulhat a migrén kialakulásához. Sőt, az időjárási triggerek súlyosbíthatják a más kiváltó ok miatt kialakult fejfájást.
Aki tudja, hogy bizonyos időjárási tényezők kiválthatnak nála migrént, nyilván frusztrálónak tartja, hogy ezen a külső körülményen nem lehet változtatni. De fontos tudni, hogy tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsük ezt a külső hatást – hangsúlyozza Para doktor. - Elsősorban egy fejfájás napló segítségével próbáljuk minél inkább konkretizálni, mi válthatta ki a migrént. Ha már tudjuk, milyen időjárási faktor veszélyes a számunkra, igyekezzünk úgy szervezni az életünket, hogy az adott körülmények közt, például hideg, szeles időben maradjunk beltéren. És ahogyan azt minden migrénesnek javasolni szoktuk, már az első figyelmeztető jelnél vegye be az orvossal egyeztetett gyógyszerét, valamint okosan építsen fel egy egészséges életmódot, hiszen a rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás és a stresszoldás eleve javíthat a fejfájósok helyzetén.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.
