Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szabad-e locsolni?

Érdekességek2018. április 02.

A húsvét ünnepét valaki a vallás oldaláról közelíti meg, s vannak olyanok is, akik a pihenés lehetőségét látják az ünnepben.Vizsgáljunk meg egy harmadik szempontot is: a locsolási szokások, rítusok jelentőségét az apa-gyermek kapcsolatában.

Mai napig emlékszem, amikor először elkísérhettem édesapámat húsvétkor locsolkodni. Hajnaltól kezdve izgatottan vártam, hogy végigjárjuk a falu összes lányát, beleértve az édesanyjukat és a nagymamáikat is. Évről évre új locsolóverseket költöttünk, sőt a barátaimmal versenyeztünk, ki tud ötletesebb rímeket faragni. A lányok megtiszteltek azzal, hogy a legszebb ruhájukban vártak bennünket és a locsolásért cserébe kedves vendéglátást, sok piros tojást és időnként némi pénzt is kaptunk. Jó magyar szokásként a nap végén locsolóbár zárta az eseményt, ahol felkérhettem táncolni azokat a lányokat, akiket különösképpen vonzónak találtam.

Így jellemezte a húsvétot, az egyik kedves férfi ismerősöm, aki azt is elmondta, hogy ezek a közös alkalmak még szorosabbá fűzték az amúgy is jónak mondható kapcsolatát az édesapjával.

Sajnálatos módon ezek az alkalmak egyre ritkábbá válnak, hiszen a nagyobb városokban már kevésbé tartják fontosnak a régi szokásokat. Pedig milyen kár, hiszen köztudott, hogy a közös élmények, az együtt töltött idő táplálja csak igazán a kapcsolatot, főleg a szülő-gyerek viszonylatában. Pszichológusként úgy gondolom, hogy a húsvét ünnepe nemcsak vallási értelemben válik jelentőssé, hanem abból a szempontból is fontos, hogy a kisgyermek ösztönösen ellesi édesapjától a férfi nemi szerep egyik aspektusát.


Az apa is képes ráhangolódni gyermekére

Az anya-gyerek kapcsolat fontosságáról rengeteg cikk található, amelyekben sokszor nem jelenik meg az apa szerepe. Nem szabad alábecsülni az apák jelentőségét, akik ugyanolyan fontossá kell hogy váljanak a gyermek életében. A húsvéti locsolkodáskor az apák és fiaik közösen élik át azt, hogy milyen férfinak lenni. A locsolkodás rítusa magában hordozza a női nem hódolatát, hiszen a férfi locsolással kedveskedik, „élteti” a nőket. Konkrétabban fogalmazva a női nem tiszteletét kell, hogy megtanulja a fiú kisgyermek.

Valójában a locsolás egy burkolt udvarlás, régen a legényeknek ilyenkor volt lehetőségük kiszemelni leendő párjukat. Annak ellenére, hogy egy falu közössége szigorúan szabályozta a nők és a férfiak érintkezési lehetőségét, vagyis az illemtanát, ezek a tradíciók mégis lehetővé tették az ismerkedést. Sőt azáltal, hogy az apák azokhoz a családokhoz vitték a gyermeküket, akikkel ők is jóban voltak, finoman irányíthatták a fiúk párválasztását, az általuk megfelelőnek ítélt irányba.

Rítusok, szokások jelentősége

Miután 18 évesen elköltöztem egy másik városba, megszűntek ezek a közös élmények édesapámmal. Évekkel később minden húsvétkor felidéztem az emlékeket és vágyódtam vissza a boldog gyermekkorba. Megfogadtam, ha egyszer gyerekem lesz én is megpróbálom átadni a locsolással kapcsolatos szokásokat, rítusokat.

Pszichológiai szempontból fontosnak tartom a rítusok, szokások fenntartását és generációkon való átívelését. Meggyőződésem, hogy ez ad biztonságot a gyermeknek, hiszen a szokások rendszere keretet ad az ember életének. Mindez alakítja és gazdagítja a személyiséget. A fent említett történet azt támasztja alá, hogy a gyerekkorban megélt szokás, mélyen gyökeredzik a felnőttkorban. Belátható, hogy az apának ebben igen jelentős szerepe van. Amit megtanít, ahogyan megtanítja a szokásokat, úgy fog később a gyermeke is reagálni az őt érő hatásokra. Még konkrétabban, azok a családok, ahol nem fektetnek nagy hangsúlyt a locsolás rítusára, a következő generáció sem fogja értékelni mindezt, nem válik értékké.

A locsolással kapcsolatos minta, noha jelentős, azonban nem abszolút mértékben meghatározó a gyermek személyiségfejlődésére. Kimondható, hogy a szokás mögött meghúzódó rítus jelentősége csak egy plusz. Az édesapa és a fiúgyermek között a kapcsolat mélyülhet ezáltal, de sok más közös élmény is betöltheti ennek a szerepét. A hangsúly a közösen eltöltött, minőségi időn van.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.