Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szájon át veszi a levegőt? Nem jó!

Érdekességek2025. április 10.

Fotó: inspirestock © 123RF.com

Az állandó szájon át történő légzés betegségekhez vezethet?

A szájüreg kapuját az ajkak formázzák, és lezárják a szájüreget a külvilágtól.
Az ajkak érzékelése a test térbeli orientációjában nagyon lényeges szerepet tölt be. A csecsemő az ajkával fedezi fel a világot. ugyanakkor az ajkak és az arc izmai rendkívül nagy jelentőségűek abban, hogy a száj valóban zárva legyen, ha nincs táplálkozás vagy beszéd. Ezek az izmok lehetnek normális aktivitásúak, illetve túl- vagy éppenséggel alulműködők. Ideális esetben az ajkak zárva vannak, és a záráskor nincs különös izomaktivitás sem az ajkakban, sem az arc egyéb izmaiban.

Sok esetben látható, hogy a száj átveszi a légzési funkciót, és ebben az ajkak, valamint az arcizmok felborult működésének nagy szerepe van.
A légzés szerve az orr. ezzel szemben sok embernél megfigyelhető a száj folyamatos, enyhe nyitvatartása, és azon keresztül a szájon át történő légzés. Ez lehet egész napos is, de van, aki csak alvás közben tér át a szájlégzésre.

Mi ezzel a baj? Hiszen a testnek oxigén kell, a szájon át történő légzés elméletileg még akár több oxigént is bevihet a szervezetbe.
A légzés során a belélegzett levegő megszűrésre, felmelegítésre kerül, mielőtt még a hátsó légútba jutna. Az orrlégzéssel még más folyamatok is lejátszódnak.

Ezek egyike, hogy amíg az orron belélegzett levegő átszellőzteti az arc melléküregeit, a szájlégzésnél ez elmarad. Azaz a szájon át történő légzés esetében pangás alakul ki a melléküregekben. Ráadásul a túl sok oxigén a szén-dioxid kimosásának rovására megy.
A helyi szén-dioxid viszont szükséges lenne a simaizmok ellazulásához.

Így a szájlégző emberekre sokkal jellemzőbb az arcüregek gyakori begyulladása és a füldugulás, a középfülproblémák és a mandulaproblémák.

A szájlégzés és a felborult ajakfunkció egy sor más következményt hoz magával, melyek megértéséhez meg kell ismerni a szájüreg további elemeit.

Dr. Hermann Gábor
fogszabályozó szakorvos
Magyar Interdiszciplináris,
Orofaciális Terápiás Társaság, elnök

Kivonat a Magyar Alváskönyv 2. című könyvből
Megrendelhető a shop.galenus.hu oldalon.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.