Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szilveszteri ételek

Érdekességek2023. december 31.

Szilveszter ünnepe I. Szent Szilveszter pápáról kapta elnevezését, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Sok ismert hiedelem épült be az elmúlt időszakban a köztudatba az év utolsó napjával kapcsolatban, melyek alapjaiban meghatározhatják az előttünk álló esztendőt. De hogy került a virsli a szilveszteri asztalra?

Fotó: pixabay.comBaromfit nem, malacot és lencsét igen

Régi magyar hiedelem szerint Szilveszter napján nem szabad baromfihúst enni, mert elkaparja a szerencsénket, azonban a sertéshús fogyasztása elengedhetetlen a sikeres újévhez, ugyanis a babona szerint a malac orrával kitúrja a pénzt és a jó szerencsét.

A hallal már érdekesebb a helyzet, mivel a babona szerint a folyó menti vidékeken (Budapest, Szeged) jót jelent, más városokban azonban úgy vélik, hogy elúszik vele a szerencse.

Rétest is eszünk, hiszen a hosszúra nyújtott tészta a hosszú élet titka és minél bővebb a töltelék, annál nagyobb lesz a boldogság.

Mindközül talán a legismertebb hiedelem, hogy a hagyományos ételek fogyasztása bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol, ezért készítünk gyakran január elsején  lencsét, babot, illetve más apró szemű hüvelyeseket tartalmazó ételeket.

De miért eszünk virslit Szilveszterkor?

A szilveszteri ünnepségek, házibulik szervezésekor szinte biztos, hogy felkerül a bevásárló listánkra a virsli. De miért?

A virsli evésnek az előzőleg felsorolt szokásokkal ellentétben nincsen régre visszanyúló történelmi hagyománya, első sorban a német étkezési kultúra hatása.

Mégis Szilveszterkor a két hét alatt fogy el két-háromszor annyi virsli, mint a havi átlag. Tavaly megközelítőleg 30 ezer tonna virslit fogyasztottunk összesen. Eredetileg fiatal bika húsából készítették, és az arisztokraták egyik kedvenc étele volt az alapjában véve pépesítéssel készülő húskészítmény.

Napjainkban számos kiszerelésben és ízvariánsban kapható a termék, amelyből a sertés és baromfi a legkelendőbb. A virslihez hagyományosan a sertéshús jellegzetes ízét társítják a fogyasztók, emellett olyan különlegességek is megtalálhatóak a boltokban, mint a mangalica virsli.


Fotó: pixabay.com

Erre figyeljünk, ha virslit veszünk

A vásárlási döntéseknél a legfontosabb szempont az íz és a minőség, valamint a kedvező ár, az esetleges akciók, ezen túl érdemes megvizsgálnunk, azt is, hogy milyen összetevőkből készült a kiválasztott termék.

Katona Gergely Hús Mester  szerint a magyar fogyasztó még mindig nem elég tudatos, ha az élelmiszerbiztonsági, minőségi kérdésekről esik szó. Kevesen vannak tisztában a legalapvetőbb szabályokkal, amit a termék vásárláskor érdemes szem előtt tartani annak érdekében, hogy a megvásárolt termék íze és minősége ne okozzon csalódást.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a virsli hústartalma legalább 40%, fehérjetartalma legalább 10%, víztartalma legfeljebb 70%, zsírtartalma maximum 25% kell, hogy legyen.  Ezek azok a minimális elvárások a virslikkel szemben, amelyek megléte esetén a virsli egyáltalán forgalomba kerülhet. A számos szigorú hatósági, egészségügyi és törvényi előírás, melyek betartását a nagy gyártók esetében folyamatosan ellenőrzik, szintén a fogyasztók érdekeit szolgálja.

Mint minden húskészítmény esetében a virslik esetében is a felhasznált hús mennyisége, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a termék minőségét.  Minél nagyobb egy virsli hústartalma, annál inkább biztosak lehetünk benne, hogy jó minőségű a termék. Vásárláskor ezért figyeljünk a termék csomagolásán feltüntetett hústartalomra és lehetőségeink szerint azt válasszuk, amelyik nagyobb százalékban tartalmaz húst. A gyártóknak ezt az információt egyébként kötelezően fel kell tüntetniük a termékeiken, így ha ez az információ esetlegesen hiányzik, akkor inkább kerüljük el a terméket.

Fotó: pixabay.com

Egyes magas minőségű termékek többféle húst is tartalmazhatnak. Pl. ha a sertéshúson kívül marhahús is fel van tüntetve, és a két húsalapanyag %-os arányának összege 60% vagy magasabb, akkor a termék minőségében biztosan nem fogunk csalódni.

A juhbélbe töltött termékek magasabb árfekvésű termékek, melyek általában magasabb minőségi kategóriát is képviselnek.

„Csak olyan terméket vásároljunk meg, melynek jelölése egyértelmű, minőség megőrzési ideje jól olvasható. A nagy gyártók minőségi standarja megbízhatóbb minőséget jelent, mint az ellenőrizetlen helyen, vagy márka nélkül forgalmazott virslik.”- mondta Katona Gergely.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Húsvéti finomságok

2026. április 04.

A húsvéti asztalunk csakúgy roskadozik a finomságoktól: tojás, bárányhús, kalács, sonka, tarja, hagyma, paprika, és megannyi nyalánkság. Vajon miért ezek az élelmiszerek, nyersanyagok a jellemzõ húsvéti alapanyagok? No, és a finomságokból mindenki mindent ehet?

Húsvét ünnepe

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe: ezen a napon Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A kereszténység ünnepe mellett a megújulás, a tavasz, ünnepe is. Így a húsvéthoz kapcsolódó ételeknek, tevékenységnek megvan a maga vallási és természeti háttere, amit sokan már nem ismernek, s csak a húsvéti ételekre koncentrálnak.

Állati fehérje fogyasztása időskorban

2026. április 04.

Az ajánlás hangsúlyos eleme az állati fehérjék (hal, hús, tojás, tej, tejtermék) és ezen belül is kiemelten a (csontok egészségének megőrzéséhez hozzájáruló kalciumot és az ennek beépülését segítő D-vitamint tartalmazó) tej, tejtermékek mindennapos fogyasztása, amellyel – többek között – az időseket érintő esendőség kockázata is csökkenthető.

Javasolt, hogy minden főétkezés tartalmazzon 1 adag (alacsonyabb zsír-, só- és cukortartalmú) állati eredetű fehérjeforrást (tej, tejtermékek, hal, tojás, hús és húskészítmények) de ajánlott előnyben részesíteni a tejet, tejtermékeket, halat és tojást.

Naponta 0,5 l tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű (600 mg) kalciumot tartalmazó tejtermék (pl.: joghurt, kefir, aludttej, sajt, túró, túrókészítmény) minél változatosabb fogyasztása mindenképpen javasolt.

Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!

2026. április 03.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.