Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szívügyek: hogyan előzhetjük meg a leggyakoribb szívbetegségeket?

Érdekességek2024. november 13.

A szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás, a szívroham, a szélütés és a szívelégtelenség, a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, évente több mint 20,5 millió halálesetet okozva. A szeptember 29-ei szív világnap alkalmából a Budai Egészségközpont arra hívja fel a figyelmet, hogy életmódunkkal – vagyis azzal, hogy mit eszünk és iszunk, mennyit sportolunk, és hogyan kezeljük a stresszt – sokat tehetünk szívünk egészségéért és nagy eséllyel legyőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket.

„A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon évente több mint 60 000 halálesetért felelősek. Sokszor tünetmentesen alakulnak ki, az első figyelmeztető jelek, mint például a fáradékonyság, a gyengeség vagy a szédülés pedig könnyen összetéveszthetők más, ártalmatlannak tűnő problémákkal. Emellett az elhízás, a magas vérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a dohányzás és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához.

Ha ezeket az eltéréseket, állapotokat kimutatjuk és szakszerűen kezeljük, akkor érdemben csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek életminőséget rontó szövődményeinek kialakulása (szívinfarktus, stroke). A rendszeres orvosi szűrővizsgálatokon való részvétel célja ezeknek az állapotoknak az időben történő felismerése, a kardiológiai gondozás során pedig szakszerű kezeléssel a súlyos szövődmények megelőzése ellen történik az orvosi gondoskodás – hangsúlyozza dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont kardiológusa.

A szakorvos szerint a leggyakoribb tünetek, melyek esetén sürgős orvosi kivizsgálás szükséges:

Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, ne várjunk, keressük fel orvosunkat, hogy időben megkezdődhessen a kezelés!


Tanácsok az egészséges szívműködéshez

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésért kis lépésekkel is sokat tehetünk. A Budai Egészségközpont szakembere a következő hasznos tanácsokat emeli ki a megelőzés érdekében:

  1. Egészséges étrend: Az étrendünk döntő szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében. Általános elvként fogyasszunk kevesebb szénhidrátot, csökkentsük a bevitt só, cukor és zsír mennyiségét. A mediterrán diéta, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halakban és olívaolajban, bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. 
  2. Rendszeres testmozgás: A mozgásnak óriási szerepe van a megelőzésben, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak. Eszerint a heti rendszerességgel sportolók körében feleannyi a kardiovaszkuláris betegségek előfordulási aránya, mint az ennél ritkábban és a nem sportolók körében (7,8% vs 16,3%). Heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, mint például gyaloglás, kerékpározás vagy úszás, de akár a kertészkedés is jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A mozgás segít a testsúly szabályozásában, javítja a vérkeringést és csökkenti a stresszt. 
  3. Dohányzás és alkohol mellőzése: A dohányzás az erek elmeszesedésének, a koszorúér-betegségnek az egyik legfőbb kockázati tényezője. A cigaretta, valamint az alkohol elhagyása jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
  4. Vérnyomás- és vércukorszint ellenőrzése: A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran tünetmentes, de súlyos károkat okozhatnak a szívben és az erekben. Rendszeres orvosi ellenőrzéssel és megfelelő kezeléssel azonban megelőzhetők a súlyos szövődmények. Ha a családi előzmények alapján hajlamosak vagyunk a szív- és érrendszeri betegségekre, javasolt a vérnyomás rendszeres otthoni mérése és vérnyomásnapló vezetése. Az ideális érték 130/80 Hgmm, így, ha tartósan e felett vannak az értékek, érdemes felkeresni a háziorvosunkat vagy kardiológusunkat.
  5. Stresszkezelés: A tartós stressz növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezért fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő stresszkezelési technikákat. Ilyen lehet például a meditáció, jóga, séta vagy egyéb mozgásforma, pszichoterápia. Szánjunk elég időt a pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre is, alvászavar esetén pedig forduljunk mielőbb szakemberhez!

A megelőzés kapcsán dr. Bencze Ágnes a rendszeres orvosi vizsgálatok fontosságát is kiemeli: „Ne várjuk meg a súlyos tünetek megjelenését, tegyünk lépéseket már ma a szívünk védelméért! Éljünk egészségesen, járjunk szűrővizsgálatra! Vérnyomásmérés, EKG vizsgálat, szívultrahang, és egy vérvételi eredmény már korai stádiumban fényt deríthet olyan problémákra, amelyek idővel súlyos betegségekhez vezethetnek. Ha valakinél szív- és érrendszeri károsodást mutattak ki, mint például magasvérnyomás-betegség, koszorúér-betegség, tünetmentes érelmeszesedés vagy cukorbetegség, akkor vegyünk igénybe rendszeres kardiológiai gondozást, amelynek célja a szakmai alapon történő gyógyítás.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...