Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szorongás, depresszió? Az életmód is támogathatja a gyógyulást

Érdekességek2025. január 14.

A szorongásos zavarok és a depresszió valódi pszichiátriai betegségek, amelyek kezelése gyógyszeres támogatásra és pszichoterápiára épül. Az utóbbi években, évtizedekben azonban egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy a megfelelő életmód megelőző és akár gyógyító hatású is lehet, és több oldalról is támogathatja az érintettek felépülését. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens járta körbe a témát.

Fotó: pixabay.comA depresszió és a szorongásos zavar pszichiátriai kórképek

Amikor úgy fogalmazunk, hogy „depressziós vagyok”, „állandóan szorongok”, tudnunk kell, hogy ezek a kifejezések valódi betegségeket leíró megnevezések. A depresszió orvosi diagnózisának azonban fontos kritériuma az időtartam. A tartós lehangoltság kialakulása hosszas folyamat, de ha két hete már olyan mértékben lehangolttá válik valaki, ami jól elkülöníthető a személy és/vagy a környezete számára, fel kell figyelnünk rá. A depresszió jelentős eltérés jelent az úgynevezett normalitástól, amely általánosságban azt jelenti, hogy a személy képes az öröm átélésére, el tudja látni a feladatait, meg tud felelni az alapvető szociális elvárásoknak, tud kapcsolatokat tartani, másokkal együttműködni.

A szorongás pedig egy evolúciónk során kialakult vészjelzés, amire szükségünk volt a mindennapi túléléshez. A szervezet azonban időnként tévesen reagál bizonyos helyzetekre, mint egy rövidzárlatos riasztó, amely veszély nélkül is jelez. Ezt éljük meg kóros szorongásnak, amelynek kategóriájában különféle zavarokat nevesítenek a szakemberek, mint például generalizált szorongás, kényszerbetegség, fóbiák és pánikbetegség.

Mint minden pszichiátriai betegség esetén, ezen kórképeknél is a legfontosabb a valódi diagnózisra épülő kezelés, amely optimális esetben szinte mindig összetett: gyógyszeres és pszichoterápiás. Ehhez a komplex ellátáshoz csatlakozik egyre erőteljesebben az életmód orvoslás, amely bizonyítékokkal támasztja alá jótékony, gyógyító hatásait. Egy 2022-es tanulmányban például közel 19.000 szorongásos zavarral élő beteg kezelésének eredményességét vizsgálták, és arra jutottak, hogy az életmód orvoslás rövid távon hatékonyabb, mint a csupán gyógyszeres ellátás és különösen, mint az ellátatlanság. (A hosszú távú eredményeket még vizsgálni kell.)

De milyen életmód tényezők segíthetnek?

Rendszeres mozgás

A mozgás a legfontosabb kiindulópont, hiszen számos bizonyíték támasztja alá, hogy hatékony a hangulatjavításban és a depresszió tüneteinek csökkentésében. Szorongásos zavar esetében különösen az olyan típusú, meditatívabb típusú mozgásformákat találták hatásosnak, mint a jóga, a tai chi, a csikung. A mozgás fizikai szinten serkenti a szerotonin és az endorfintermelést, amelyek olyan kémiai anyagok, amelyek eleve a depresszió ellen hatnak. Pszichés szinten pedig a rendszeres fizikai aktivitás növeli az önbizalmat, javítja az önértékelést, fokozza a kompetencia érzetét és jó hatással van a szociális kapcsolatokra. A leghatékonyabb mozgásprogram összeállításában érdemes mozgásterapeuta segítségét kérni, de kezdetnek napi 30 perc séta is sokat jelenthet.


Táplálkozás

Az agy az egyik legaktívabb szerv anyagcsere szempontjából, megfelelő tápanyagok híján nem is tud optimálisan működni. A tápanyagban szegény étrend nem feltétlenül tudja biztosítani a neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) termelődését és provokálhatja mind a depresszió, mind a szorongásos zavarok tüneteit. Ezért alapvetően szükséges a friss, teljes értékű élelmiszerekben gazdag táplálkozás, a napi 2-2.5 liter víz fogyasztása, a megfelelő kalcium, magnéziumbevitel és a transzzsírsavak visszaszorítása.

Az egyre sokrétűbben kutatott bél-agy összeköttetés jó működésének biztosításában nagy szerepe van a probiotikumoknak és a fermentált ételeknek, mint például a savanyú káposzta, a natúr joghurt és a kimcsi. Vannak tanulmányok, amelyek a cukros üdítők nagyobb mennyiségű fogyasztását is összefüggésbe hozzák a depresszió kialakulásával, az alkohol pedig bizonyítottan az egyik legrosszabb „öngyógyító” megoldás. Mivel azonban az étrend akkor a leghatékonyabb, ha személyre szabottan képes gyógyítani, ezért ajánlatos e téren dietetikussal konzultálni.    

Jó alvás

Mindenki tapasztalhatta már, hogy a nem kielégítő alvás jelentős hatással van a hangulatra. A szorongás igen gyakran együtt is jár az alvásproblémákkal, hiszen minél feszültebbek vagyunk, minél erősebben szorongunk, annál nehezebb elaludni és átaludni az éjszakát, idővel pedig meg is fordulhat a helyzet: kialakulhat az alvási szorongás is. Kutatások szerint pedig az alvási apnoés betegek (akik éjszakai légzéskimaradásokra ébrednek levegő után kapkodva), nagyobb eséllyel néznek szembe olyan pszichés-mentális zavarokkal, mint a depresszió vagy a pánikbetegség. Vagyis a kezelésnek része lehet az alvászavarok rendezése is, amelyben szomnológus (alvás szakértő) tud segíteni.    

Gyógyszer vagy életmód orvoslás? A kettő együtt

Egy szakember pontosan meg tudja állapítani, mikor van szükség gyógyszeres segítségre, hiszen van olyan helyzet, amikor viszonylag gyorsan kell csillapítani a szenvedést, és amikor túl vagyunk a legmélyebb ponton, kezdődhet a pszichoterápia – hangsúlyozza dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens.

– Az általános tájékoztatás, ismeretterjesztés abban segít, hogy a páciens már az első jeleket fel tudja ismerni és időben tudjon segítséget kérni, illetve, hogy olyan módszereket tanuljon meg, amelyekkel meg tudja magát védeni, csökkenteni tudja tünetei súlyosságát, vagy akár meg tudja előzni egy következő depresszív epizód kialakulását. Ugyanakkor látni kell, hogy a depresszióban és a szorongásos zavarokban a teljes szervezet, a mentális, pszichés és a hormonális háttér is érintett, tehát a teljes szervezetnek van szüksége ilyenkor segítségre, amelyben komoly támogatást jelenthet az életmód orvoslás. A jó irányba terelt életmódbeli szokások pedig dupla nyereséget hozhatnak: a testi változások a pszichére, mentális állapotra is pozitívan hatnak, és olyan fiziológiás hatásokat is kiválthatnak, amelyek eleve enyhíthetnek a pszichiátriai betegségek tünetein.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...