Tabletta, drazsé, pezsgõtabletta - melyiket válasszam?
Érdekességek2026. június 16.
Napról napra nõ a gyógyszerválaszték, gyarapszik a gyógyszerkincs. Íme egy kis segítség a tájékozódásban!
Tabletták, kapszulák
Napról napra nõ a gyógyszerválaszték, gyarapszik a gyógyszerkincs, sokasodnak a különbözõ hatóanyagokat tartalmazó készítmények, illetve az azonos hatóanyagot tartalmazó különbözõ nevû gyógyszercsaládok.
Az új hatóanyagok száma nem növekszik olyan arányban, mint a felhasználható, alkalmazható gyógyszerek mennyisége. A gyógyszerkutatók feladata az új hatóanyagok vizsgálata, választási lehetõség biztosítása adott megbetegedés esetén. A gyógyszerfejlesztõk a már ismert hatóanyagok alkalmazhatóságát hivatottak kényelmesebbé, egyszerûbbé, praktikusabbá tenni. Az alkalmazhatóság egyszerûsítése vonatkozik a felhasználók mindkét csoportjára, a betegekre és az orvosokra egyaránt.
A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerforma a tabletta. A tabletták rendkívül változatosak formájukat, méretüket, színüket és persze összetételüket tekintve. A legáltalánosabb a kör alakú, néhány milliméter vastagságú, osztott vagy osztatlan tabletta. A Magyarországon forgalomban lévõ, bevételre szánt tabletták többnyire kör alakúak, fehér színûek, felületük osztó vonallal és különbözõ betûjelekkel ellátott. A tabletták között ritka a szögletes, ovál vagy más, kör alakútól eltérõ tabletta. Az osztóvonalak kézenfekvõen jelzik, hogy a tabletta felezhetõ, negyedelhetõ.
Vannak bizonyos bevonattal rendelkezõ tabletták is, amelyek alkalmazása során a hatóanyag csak a megfelelõ körülmények között válik szabaddá a tablettából. A bevonat lehet savrezisztens, ízelfedõ, filmbevonat, most már egyre ritkábban cukros bevonat. A cukros bevonatút nevezzük drazsénak, melynek hátránya, hogy cukorbetegek nem szedhetik. Ez az alkalmazásbeli korlátozás az oka, hogy egyre kevesebb a drazsírozott, azaz cukros bevonattal ellátott készítmény. A bevonattal rendelkezõ tablettákat nem szabad darabolni, felezni, harmadolni, porítani és feloldani. A bevonat célja, hogy a tabletta hatóanyaga a lenyelés után a béltraktusba kerüljön és ne a gyomorból szívódjon fel.
A tabletták különleges változata a pezsgõtabletta. Hatóanyagai olyan kémiai formában vannak beépítve a tablettába, hogy csak nedvesség, azaz vízben való oldás hatására válnak szabaddá, és fejtik ki hatásukat. Alkalmazásuk során a csomagoláson feltüntetett mennyiségû, általában 1-2 dl vízben feloldva, a teljes feloldódás, azaz a pezsgés befejezõdése után kell a folyadékot elfogyasztani.
Egy másik, a szokásostól eltérõ felhasználású tabletta az oldatkészítésre szánt tabletta. Ez a típus általában fertõtlenítésre alkalmas oldatok elõállítását szolgálja. Minden esetben fel van tüntetve a feloldáshoz szükséges víz mennyisége és a felhasználandó tabletták száma, vízhez való aránya. Fontos figyelmeztetés, hogy az elkészült oldat alkalmas-e fogyasztásra, vagy kizárólag külsõleg a testfelület lemosására használható.
A hüvelytablettát természetesen csak nõk használják, többnyire orvosi rendelvényre. Méretük és alakjuk is eltér a megszokottól. Nagyobbak, hosszúkás vagy lapított ovál alakúak.
A kivételektõl eltekintve, általánosságban elmondhatjuk, hogy a bevételre szánt tabletták, filmtabletták, drazsék szobahõmérsékleten, saját csomagolásuk által biztosított fényviszonyok között a gyártástól számított öt évig megõrzik hatóanyag-tartalmukat, tehát eddig eltarthatók.
A pezsgõtabletták és az oldatkészítésre szánt tabletták eltartása csak száraz helyen lehetséges, hiszen belõlük nedvesség hatására felszabadul a hatóanyag. Mind a pezsgõtabletták, mind az oldatkészítésre szánt tabletták esetén betartandó szabály, hogy csak a frissen készült oldat használható, illetve fogyasztható. A kész oldatok nem eltarthatók. A hüvelytabletták hatóanyagai többnyire testhõmérsékleten lágyulnak, olvadnak vagy oldódnak, ezért szobahõmérsékletnél hûvösebb helyen tartandók. Ebben az esetben is a csomagoláson szereplõ információk egyértelmûen figyelmeztetnek a tárolás módjára és az eltarthatóság idejére. Ha ennek ellenére bárkinek kérdése lenne, természetesen "kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét".
Az alkalmazott gyógyszerformák közül a legegyszerûbben, éppen ezért a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a szájon át, azaz orálisan adagolható készítmények. Ezek között is megkülönböztetünk egyadagos (tabletta, kapszula stb.), és többadagos (oldat, szuszpenzió, granulátum stb.) formákat.
A kapszulák a valamilyen tulajdonsága miatt tablettázásra alkalmatlan, rossz ízû vagy kellemetlen szagú hatóanyagok szervezetbe vitelét könnyítik meg. A kapszula tulajdonképpen olyan segédanyag, amely speciális módon borítja a hatóanyagot, elfedve ezzel ízét, esetleg szagát. A kapszulák leggyakrabban lágy vagy kemény zselatinból készülnek. Tartalmazhatnak szilárd, azaz por alakú, és folyékony hatóanyagot is. A folyékony hatóanyagot tartalmazó kapszulák többnyire egyszínûek, a port tartalmazók lehetnek egyszínûek vagy színesek. A kapszulák anyaga minden esetben olyan anyagból áll, ami a kapszulák hatóanyagát a gyomor-bél rendszer megfelelõ részén engedi szabaddá válni és felszívódni. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a kapszulákat nem lehet felezni-harmadolni, szétnyitni, a benne lévõ port vagy folyadékot a kapszula nélkül bevenni.
Bizonyos készítmények mikrokapszulákból állnak. A mikrokapszulák - hasonlóan a kapszulákhoz - megfelelõ fedõréteggel bevont hatóanyag-részecskéket, szemcséket jelentenek, csupán méretükben térnek el a kapszuláktól. Az sem ritka, hogy a kapszulák mikrokapszulákat tartalmaznak, ezzel biztosítva a nyújtott hatást. Mikrokapszulákat bizonyos tabletták is tartalmaznak ugyancsak a nyújtott hatás elérése miatt. Ezek a készítmények darabolhatók.
dr. Sánta Zsuzsanna
szakgyógyszerész
forrás: Patika Magazin


