Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Téli levertség vagy a PCOS-hez kapcsolódó depresszió?

Érdekességek2025. január 07.

Fotó: maridav © 123RF.com

A PCOS sajnos számtalan nő életét keseríti meg, és az sem segít a helyzeten, hogy “kezelésére” sokszor csak fogamzásgátlót javasolnak, mely ugyan a tüneteket megszűnteti, de a gondot nem oldja meg. A PCOS-hez pedig kutatások alapján sokszor társul depresszió is, holott ez a betegség gyógyítható, visszafordítható!

A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.

PCOS

A policisztás ovárium szindrómát sajnos sokaknak nem kell bemutatni, rengeteg nőt érint a probléma. Ebben az esetben az érett tüszők a petefészekben nem képesek megrepedni, emiatt zavart szenved az ovuláció, sőt, a menstruáció is.

A PCOS kísérő tünetei között az elhízás, a fokozott szőrnövekedés, a pattanásos bőr és természetesen a meddőség is szerepelnek. Ezek mellett a PCOS jellemző kísérő betegsége az IR (inzulin rezisztencia) is, mely sajnos az elhízással könnyen cukorbetegséggé is formálódhat.

PCOS és depresszió

A Columbia Egyetem kutatása is rámutatott arra, hogy a PCOS-ben szenvedő nők között nagyobb arányban fordul elő a depresszió. Ennek nem feltétlenül a súlyos verziójával találkoznak a hölgyek, de sajnos tény, hogy a PCOS-t kísérő tünetek kifejezetten könnyen tesznek kárt az önértékelésben – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője.

A hízás, illetve a fogyásra való képtelenség, a sok sikertelen próbálkozás már önmagában elkeserítő, ehhez jönnek még a pattanások, melyek akkor is megjelennek, ha a legdrágább krémekkel igyekszünk védekezni ellenük, nem is beszélve a sokszor az arcon is megjelenő fokozott szőrnövekedésről. Ezek együttesen akár jelentős mértékben is rombolhatják a nők mentális egészségét, holott a PCOS gyógyítható, visszafordítható betegség.

Életmód és tápanyagok!

Sok esetben szükséges lehet a gyógyszeres kezelés is, amit szakorvos kezdeményezhet, de érdemes tudni, hogy a PCOS rendkívül jól reagál az életmódváltásra. Vagyis rendszeres mozgással és kiegyensúlyozott táplálkozással a betegség nagyon jól kezelhető. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy a PCOS során kimerült tápanyagraktárak feltöltése megtörténjen, hiszen egyes következményei, mint a meddőség is, csak így billenthetők helyre.


A tápanyagraktárak feltöltése azonban már nem olyan egyszerű feladat, mert ehhez sokszor még az egészséges életmód is kevés. Ennek oka, hogy élelmiszereink beltartalma az utóbbi néhány 10 évben drasztikusan lecsökkent. A tápanyagpótlás remek eszköze lehet egy jó vitaminkészítmény, melyben a lehető legtöbb anyagnak szerves formában kell jelen lennie. Ennek oka, hogy így az anyagok hasznosulása akár 80%-kal is jobb! Emellett fontos a komplexitás, illetve az, hogy meghatározzuk, kinek is szánjuk a tápanyagpótlást. Másra van ugyanis szüksége a férfiak szervezetének, másra a nőkének, és persze másra a várandósoknak, méghozzá a trimeszterenként eltérő igényrendszert szem előtt tartva!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.