Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tényleg nem kell diétázniuk a hasmenéses betegeknek?

Érdekességek2018. április 08.

„Mit adjon az ember egy hasmenéses gyereknek enni? Magától értetődően pirítóst, sós vízben főtt krumplit és teát. Annak idején – mindezek mellett –  én még köménymagos „üres” levest is csináltam a gyerekeimnek, ha betegek voltak. Erre mit hallok a múltkor a menyemtől? …

„ A menyem megkérdezi a hét éves, két napja hasmenéses unokámtól, hogy mit szeretne enni, mert ő azt készít neki. Azt hittem rosszul hallok! Azt ehet a hasmenéses gyerek, amit szeretne? Hát, hiába… Változnak az idők!”

Pár évtizeddel ezelőtt a hasmenéses, esetleg hányós gyerekeket szigorú diétára fogták. Ha nem lett volna elég baj a hasmenés és a hányás jelentette szenvedés, ahhoz jött a körülbelül három menüre szűkült étlap kötelező jellege. Tea, pirítós, sós vízben főtt krumpli, esetleg köménymagos leves. Nos, nem éppen kalóriadús eledelek ezek, de tény, hogy szinte kötelező érvénnyel ezek kerültek a betegek étlapjára.
Aztán jött egy kis lazaság. Kaphatott sós ropit, chips-et is a gyermek, mondván azok sósak, és folyadékfogyasztásra ösztönzik a gyermeket, ami igencsak szükséges a hasmenéses, hányásos állapotban. Ez általában működött is, mert melyik gyerek ne enné szívesen ezeket a nassolnivalókat, akár főfogásokként is? Sőt, ezek mellé még kólát is ihatott, amit egyébként úgyis egy gyógyszerész fedezett fel annak idején! De a múlt emlékeit félretéve ma meglepő módon ott tartunk, hogy: azok az ételek, amik alkalmasak a hasmenéses csecsemő vagy gyermek táplálására nem mások, mint azok, amiket egyébként, egészségesen is fogyaszt.

Ki gondolta volna, hogy a hasmenés ideje alatt is eheti ugyanazokat a fajta ételeket a gyermek, amelyeket egyébként is szokott? Sőt, mindezt a csecsemő- és gyermekkori hasmenéses megbetegedések kezelésével kiemelten foglalkozó Egészségügyi Világszervezet (WHO) javasolja is!


A hasmenéses gyermekek etetésével és itatásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

1. Ne hagyja abba a szoptatást! Amennyiben szoptatja a gyermekét, a hasmenéses időszakban semmi esetre se hagyja azt abba, sőt próbálja meg a szokásosnál gyakrabban mellre helyezni a gyermeket! A hasmenés időszakában az egyébként tápszerrel táplált gyermek tápszert kapjon!

2. Ha a húst, a halat és a tojást már bevezették a gyermek étrendjébe, javasolt, hogy ezeket is tartalmazza a betegség alatti étrend. Emellett, a magas kálium-tartalmú ételek (pl. banán, főtt burgonya) fogyasztása is kedvező hatású.
3. A nagyobb gyermekek maguk is eldönthetik, hogy mit szeretnének enni. A lényeg az, hogy elegendő makro- és mikrotápanyaghoz jusson a beteg gyermek.

4. Nem árt az erős fűszereket, a túlságosan zsíros, illetve a nagyon édes ételeket kerülni, mivel ezek megterhelhetik az emésztőrendszert, és ronthatnak az állapoton.

5. Biztassa evésre a gyermekét, de tartsa szem előtt, hogy a hasmenés időszakában a gyermek étvágya csökkenhet.

6. Az etetésnél fontosabb az itatás. A hasmenés kezelésében a kiszáradás megelőzése, illetve a már kialakult kisebb-nagyobb mértékű kiszáradás kezelése kiemelten fontos.

7. Ne essen abba a hibába, hogy visszafogja a gyermek folyadékfogyasztását, mondván, az úgyis szinte azonnal távozik a széklettel! A folyadékfogyasztás mérséklésével nem tudja a lágy székletet kiküszöbölni, miközben sokat ronthat a gyermek állapotán.

8. Ha a hasmenés mellett hány is a gyermek, akkor a többszöri kis folyadékadag elfogyasztása jobb megoldás, mint az egyszerre történő nagyobb mennyiségű folyadékbevitel. Javasolható a sós italok, folyadékok fogyasztása, akár húsleves, zöldségleves formájában is. Fogyasztható a csapvíz, a cukrozatlan gyümölcstea, a frissen facsart, cukrozatlan gyümölcslé.

9. Kerülendők a szénsavas, cukrozott üdítőitalok, a magas cukortartalmú gyümölcslevek, a koffeintartalmú italok és a vízhajtó hatású gyógyteák.

10. Csecsemőknél és kisgyermekeknél a vizes-nyákos széklet miatt bekövetkező folyadékvesztés a só- és vízháztartás olyan mértékű zavarát okozhatja, ami, különösen hányással kombinált formában, akár sokkos állapothoz is vezethet. Erre különösen a 2 évesnél fiatalabb kisgyermekeknél kell figyelni, akik nagyobb társaikkal összehasonlítva sokkal érzékenyebben reagálnak a folyadékveszteségre. Esetükben hasmenéses panaszokkal javasolt orvoshoz fordulni!

 

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.